A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-20 / 34. szám

várak: Temesvár, Veszprém, Drégely, Szécsény, majd Szolnok és Ahmed fővezér és All budai pasa 120 000 emberből állő, győzelmektől itta­suk hada szeptember 11-én Eger fala alá érkezik. Eger védelmét minden történetírónál fénye­sebben örökítette meg a város nagy írója, Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regé­nyében. itt csak annyit, hogy a kétezer főt alig elérő sereg: végvári vitézek és a kör­nyékből a várba szoruló szegény parasztok a hősiesség és kitartás világraszóló csodáit művelték, véres fejjel verték vissza a kitű­nően felszerelt óriási török haderő rohamait, és ezzel Eger népe a hazafiasság legragyogóbb példáját mutatta. Az ostrom után a vár és a város helyén romhalmaz maradt, majd kiváló olasz építé­szek vezetésével a jobbágyok ezrei újból épí­tik, de 1594 őszén a császári német zsoldos várőrség arra kényszeríti Nyári Pál kapitányt, hogy a várat átadja a töröknek, és igaza van a történetírónak: „Dobó és maroknyi hős népe a töröktől juhakolnak csúfolt kis várat meg­­védték, viszont a temérdek idegen .zsoldos a bevehetetlen várat is elvesztegette.“ Nem az a célom, hogy a vár további tör­ténetét Idézzem, — az eddig leírtakkal Is csak arra akartam utalni, hogy a bel- és külföldi turisták tízezreit a múlt hozza a városba, amelyet a Magyar Népköztársaság nagy gond­dal, jeles történeti érzékkel ment át a jelenbe. Fiataloknak, Idősebbeknek egyaránt okulást, tanulságot ad a Jobbágyok, a köznép ezreinek, végvári vitézeknek olthatatlan hazaszereteté­ről, arról a hűségről, amely az Igaz embert a hazai röghöz fűzi, hogy mindhalálig szeresse és megvédje. Ma fenn a várban dolgos munkáskezek ál­lítják helyre Gergely deák bástyáját, a bör­tönné vált egykori székesegyház gótikus ár­kádjait és nyitnak utat a kazamatákba. Fel­színig hatoló szellőző aknákkal és nyílásokkal biztosítják a földalatti termek és folyosók jó levegőjét. . Odalenn a gyógyfürdők közelében, a város hatalmas parkjában, a mai Népkertben van ugyan egy 1200 nézőt befogadó szabadtéri színpad, de itt fent a várban — ha elké­szülnek az árkádok — ldeállsabb volna a kör­nyezet egy szabadtéri eiöadás számára. Ma Szeged a főattrakció; a dómtól és az egyetemi épületek árkádjaitól határolt hatalmas térség eszményi szabadtéri színháznak bizonyul. A lá­togatók tízezrei hallgatják Itt Ai ember tra­gédiája, a Jénai vitéz látványos előadásait és gyönyörködnek a moszkvai Nagyszínház balettegyüttesének utolérhetetlen művészetében. Az egri vár lntlmebb hatásokra volna alkal­mas, a dalmát Dubrovnik mintájára Shakes­peare komor Hamletiének, de még Inkább a bűbájos Szentiván éj álomjának és- más vígjátékénak adhatna színpadot Ogy érzem, ez Dobó István szobra Részlet az egri várbál varázsolná a legelevenebbé a múltat; a művé­szet, a szép szó örök hídja kötné össze leg­hatásosabban a tegnapot a mával. Ott vannak a Gárdonyt Géza Színház lelkes fiatal művé­szei, akik idén megalapították Irodalmi Szín­padjukat és igen lelkes, hálás közönséget tudtak eddig is toborozni a szép szó és nemes gondolat meghallgatására. Magában a városban is lépten-nyomon meg kell állnod, sokfelé ott a falakon a tábla, amely jelzi, hogy műemlékről van ..zó. A meg­jelölt házak Java már a török hódoltság után épült jellegzetes copfstjlusban. A morva Miku­­lovban született Fellner Jakabnak, a magyar barokk egyik legnagyobb művészének nevéhez fűződik az egykori Líceum, a mai Pedagógiai Főiskola terve és építésének megvalósulása. Fényképezőgéppel a kézben napokat kellene itt tölteni, annyi a szép ház, Jellegzetes kapu, nemesvonalú ablak és öreg udvar. Az Irgal­­mas-templom előtti téren áll Eger legszebb törökkori emléke, a negyven méter magas minaret. Faragott kőből készült, tlzennégyszögü alaprajzzal, belül a szokott csigalépcsővel. Fent sztakalltos párkány tartja a kovácsolt­vas-korlátos kőerkélyt, az alsó szélesebb lá­bazatot szamárhát-fves tagozatok díszítik. Csúcsán kereszt villog a félhold helyén. A mel­lette álló mecsetet — ahelyett, hogy kijaví­tották volna — egy évszázaddal ezelőtt barbár módon lebontották.' Egy percre megállunk a Butler-ház előtt és Mikszáth örökbecsű Különös házassága jut az eszünkbe. Az egyemeletes, magastetejü grófi ház ma korszerű, százhúsz személyes diák­szállóvá alakult át. A gyönyörű homlokzatú Megyei Tanácsháznak sem szentelhetünk na­gyobb figyelmet, csak két vertvas kapuját kell percekig megcsodálnunk. A Würzburgból ide Egerbe származott, majd a Garadna és Szinva patakok völgyeiben vashámorokat és kisebb olvasztókat létesítő Fazola Henrik remeklései ezek a kapuk, melyek nemcsak itt, hanem talán egész Európában a párjukat ritkítják. Eger, az egykori papi város, soktemplomos, akár a Klsrómának nevezett Trnavénk. A temp­lomok közt nem annyira a méreteivel lenyű­göző Székesegyház, mint Inkább a barokk stI-‘ lusban épült monumentális Minorita-templom — Magyarország egyik legszebb egyházi épít­kezése — késztet megállásra. Előtte a téren Dobó István, a hős vúrvédő és társainak szob­ra áll, Stróbl Alajos alkotása. De be kell fejezni a városnézést, mert egy autóút van műsoron a Bükk hegység plsztrán­­gos tavacskáihoz, utána pedig ebéd a szilvás­várad! SZOT-üdülőben. Itt a Bükk-hegység szivében olyan a táj, mintha a Fehér-Kárpátok hegyeit járnád, a magasságuk Is egy, a völ­gyekbe siető bővizű patakok és aprő vízesések is az .otthoni tájra emlékeztetnek. •Az ’üdülő — a Pallavlclnl grófi család egy­kori vadászkastélya — hatalmas parkjával és a hegyekbe vezető sétányaival ma a dólgozók egészségét szolgálja. Kár, hogy sürget az Idő és nem tudok az üdülőkkel hosszabban elbe­szélgetni. Csak ezt jegyzem fel gyorsan note­szembe: remek szobák, kitűnő, figyelmes ellá­tás. ’ ßs ez Így van rendjén. A kastélyszerű hatalmas épület ezelőtt egy család kényelmét és kedvteléseit szolgálta néhány hetes nyári látogatása Idején, ma kéthetenként ötven­hatvan dolgozónak biztosit kényelmes pihe­nőt és ad nagyobb élet- és munkakedvet. Itt, ebben a pompás erdei Illatú üdülőben is lemérhettem, milyen nagyot lépett előre felszabadulása óta a magyar nép. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom