A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-02 / 27. szám

de ennek így kell lenni. Ez a finálé, a tom­boló örömrivalság kitörése. — Mi a címe ennek a zeneműnek? — kérdeztem elragadtatva. — Ennek a darabnak — szólt a császár —, ennek a darabnak a címe: ,,A Császár Születésnapja“. Első kísérletem arra, hogy az abszolutizmust a zene eszközeivel propa­gáljam ... Ugye, nem ostoba dolog ? Mi ? Szemmelláthatóan meg volt elégedve magá­val. Bajusza erélyesen megrándult: — Előttem is akadt már alattvalóim kö­zöt egynéhány tűrhető muzsikus. De most elhatároztam, hogy a zeneszerzéssel ezentúl csak én magam foglalkozom. Hadd táncoljon mindenki az én muzsikámra! *D ándított egyet a bajuszán, nyilván az­­zal a szándékkal, hogy kitüntessen mosolyával. Félfordulattal jobbfelé, így foly­tatta: — Most ide nézzen... Mit-gondol, mi ez? Hatalmas vászonra mutatott. Élénk, piros festékkel fejetlen, sokkezű szörnyetegek vol­tak ráfestve. Mindegyik figura alatt villámhoz hasonló tűzcsóva nyalábok ... Az egyik nya­lábon fekete betűkkel ez a szó állott: „Anarchia“. A másikon: „Ateizmus“. A har­madik ezt a feliratot viselte: „A magántu­lajdon pusztulása“ — a negyedik ezt: „Állatiasség“. Az egyik szörnyeteg városokon és falvakon lépdelt át, tüzes villámokat szórt is tűzvészt gyújtott mindenfelé. Apró fe­kete emberkék megzavarodva, rémülten me­nekültek az útjából. Mögötte vörös alakok ujjongó tömege rohant. Szemük nem volt. Testüket fejtől lábig tűzvörös, gorillaszerű •zőrbunda borította. A művész nem saj­nálta a vörös festéket. A kép nagyszerűsége elkápráztatta az ember szemét. — Ugye borzalmas? — kérdezte a császár. — Bizony borzalmas! — bólintottam. — Ez pontosan az, amire szükség van — mondotta a császár — és tekintete teljes fordulatot végzett jobbról balra. — Ön, ter­mészetesen megértete az eszmémet? Ez it­ten — a szocializmus. Amint láthatja: feje nincsen, gaztetteket követ el, terjeszti az anarchiát és az emberből vadállatot csinál. Világos, hogy ez csak a szocializmus lehet. Lássa, mit jelent az, ha egy uralkodó kemé­nyen dolgozik? Amíg alsó testem a királyi hatalom eszméjét erősítgeti, testem felső ré­sze e hatalom legfőbb ellenségével harcol! Két művelet egyszerre! A művészet még so­hasem teljesítette feladatát akkora lendület­tel, mint az én uralkodásom alatt! — Vajon alattvalói kellőképen értékelik-e felséged emberfölötti erőfeszítéseit? — kér­deztem. — Hogy értékelnek-e engem? — ismételte meg kérdésemet a császár és hangjában fá­radtság tükröződött. — Kell, hogy értékelje­nek. Tucatjával építettem nekik páncélos hadihajókat, egész utcákat szereltem fel szobrokkal, zenemüveket és festményeket alkotok nekik, részt veszek az ünnepélyes istentiszteleteken is. De azért. . . bevallom .. . néha bűnös gondolat villan át a fejemen. Néha úgy rémlik, hogy alattvalóim közül azok, akik szeretnek — azok az ostobák. Viszont az okosak többnyire szocialisták. Vannak azután még liberálisok is. Ám a li­berálisok, mind mindig, túlsókat kívánnak a maguk számára és túl keveset adnak meg az uralkodónak. Igaz, nogy a népnek ők sem adnak semmit... — de engem mégis csak zavarnak. Csupán az uralkodók korlátlan hatalma mentheti meg a népet a szocializ­mustól. De, úgylátszik, ezt nem tudják meg­érteni ... — — Testét kéthelyütt derékszögbe törte és leült. Szeme merengve járt a teremben. Egész alakját elöntötte a melankólia. — Nem merem továbbra is igénybe venni felséged drága idejét! — mondtam és fel­keltem a székről. — Rendben van! — szólt hozzám kegyesen a nagy nép vezére. — Isten vele. Kívánom magának — ejnye, no, mit is kívánhatnék magának? Persze, valami szerencsét, kel­lemest ... Nahát, azt kívánom magának, hogy életében még egyszer láthassa a csá­szárt! Méltóságosan leeresztette az alsó ajkát és kegyesen felfelé húzta a bajuszát. Ezt ré­széről köszöntésnek tekintettem és eltávoz­tam. Egyenesen az állatkertbe siettem, hogy eszes állatokat lássak!... Van úgy néha, hogy miután emberekkel társalogtam, heves vágy fogott el, hogy megcirógassam a kutyát, ránevessek a ma­jomra, udvariasan megemeljem kalapomat az elefánt előtt... (Kivonatos fordítás) ZALA JÓZSEF Bong a cselló Ezer hang közül megismerném hangod, — bong, mint a cselló csöndes alkonyon, — Egy szóban is sikerül magad adnod, mondd ki e szót, sóvárgott asszonyom! Zsongjon jelem a hangba oltott balzsam, kristálytiszta, mint a forrás vize, sorsom hullámzik egyetlen szavadban: feléd sodor, vagy messzire visz-e? Hangokra szomjas, érdes életemben tiéd a hang, melyet eddig kerestem, amely egészen emberré tehet; bongj bűvös cselló, veled együtt rezdül zsibongó sejtem, vágyik mindenestül nyugtalan vérem, zsongja a neved. Nyári test Bő ruha födte télen át a testek ívelt alkatát. A tavasz gyér öltöny alatt sejtetett merész vonalat. A nyár addig vetkötetett, míg az élő szobornyi test némán ennyit mondott nekem: Nézz! Ez vagyok! Telj be velem! KERESZTREJTVENI iiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii öt közismert magyar népdal címét rejtettük el a vízszintes 10., 19., 59. és a függőleges 38., 55. számú sorokban. Beküldési határidő: július 9. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 19. folytatása (zárt betűk: k, z, k)/íl. Folyó spanyolul, a Vissza: ital népiesen. 10. Az első nép­dal címe, a nyíl irányában folytatva. 15. Hajadon közepe. 16. Hóléc. 17. Ipari nö­vény. 18. Betű kiejtve. 19. A második népdal címe, a nyíl irányában és a vízsz. 1. sorban folytatva/ 20/ Olló peremei. 21. A vízsz. 5SL folytatása. 22. Ázsia eleje. 23. Névelő/25. Aladár Péter. 26? Felügye­lő. 27. AnwJ*y'hiányosain. 29. "Lent betűi. 31. Személyes névmás. 32, Száraz. 33. Női becenév. 35. Y. A. L. Z; 37. Répa mással­hangzói. 39. P. Y. 40. ''fifbi becenév. 42. Növény, fűszer, az r-betű felesleges, rej Lopva figyel. 7. Osztó része. 10. Vizsz. 23. QJ. Nem egész tojás. 12. A Függ. 55. folytatása. 13. Tyúkház. /ifT Férfinév. 18. Ruhaféleség. 21. A. függ^_í38. folytatása. 24. Azonos , mássalhangzók. 27. Angolna németül. <^28, Tejtermék. 30. Személyes névmás. 34 Arany franciául. 36. Arányi Aranka. 38. A negyedik népdal címe, a függ. 21. sorban folytatva. 41. Szintén. 43. Az ENSZ-nek 1943 alakult segélyező szervezete. 45. Végtag szlovákul. 47. Ede magánhangzói. 49. Rendfokozat. 50. Ödön Éva. 52. Anyám betűi. 54. Vissza: kettős­betű. 55. Az ötödik népdal címe, a függ. Ó. Á. 43. Egy franciául. 44. Kötőszó. 45. 12. sorban folytatva. 57. Vízszintes 65, első betű felesleges. 58. Mama betűi. 60. Füst szlovákul (i—y). 61. Sellye szlová­kul. 62. Területegység. 63. Korszak köz­ismert szóval. 67. — Is — szlovákul. 68. Mutatószó. 69. Nyom hiányosan. 71. Kí-Egy olaszul. ^46/ Monda ikerszava. 48. Ür­­hölgy angoluiT 50. Számjegy. 51. Energia. 52. Nem ül. 53. Szár. 56. Az anyag leg­kisebb részecskéje. 58. Betűpótlással a sakkjátszma elvesztését jelentő helyzet. 59 A harmadik népdal címe, a vízsz. 21. nai" hosszmérték. 74. Nagy Sándor, sorban folytatva. 63. Dísz. 64. Kérdöszó. 65. Híres magyar költő. 66. Rag. 67. visz­­sza: értéke. 70. Alávaló. 72. Énekhang. 73. Vissza: kettősbetű. 75. Állati lüng. 76. Kelet-Európai nép. FÜGGŐLEGES: 2. Hamvveder. 3. . . . •. Janeiro, város Brazíliában.^ Bió betűi Az előző rejtvény megfejtése: Mi célja a világnak? A boldogság! S erre eszköz — a szabadság. A 25. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Csáji Elek, Nagyida; Kmeczkó János, Saca; Őszi Lász­­lóné, Kamocsa: Pekarik Éva, Gálán ta; Tánczos Mária, Gűta. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom