A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-06 / 32. szám

gy, akárcsak az elmúlt évek T során annyiszor, ezen a nyáron is H J ragyogószemű, vidám holland, svéd, cseh, morva és szlovák gyermekek kacagása veri fel a Sitno alatti Pocuvadlo-tó meghitt csendjét. Az idén immár tizedszer tárta ki kapuját a Nemzetközi Béke-tábor, hogy 80 legjobb úttörőnknek, valamint 23 svéd és 10 nor­vég gyermeknek legyen egy hónapig barátságos otthona. Mert bizony itt nem unatkozik senki. A gazdag programban mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozást. Üszólecke a tóban, kirán­dulások Besztercebányára, a Sitnóra, sőt még a távolabbi Magas-Tátrába is, bará­ti látogatások a környező pionír-tábo­rokba, futballmérkőzések, sportversenyek, este hangulatos tábortűz és értékes kul­túrműsor teszik változatossá a tábor fia­tal lakóinak életét. A holland gyermekek kísérője a 17 éves Jan Morren vasöntő, akit a Fasisztaelle­nes Harcosok Szövetsége küldött ide. El­beszélésére bizonyára sokáig fognak em­lékezni az ifjú pionírok. Jan Morren ugyanis árva. Egyéves korában veszítette el édesapját. — Hollandia fasiszta megszállása alatt történt — meséli Jan. — Én még akkor igen kicsi voltam, úgyhogy édes­anyámtól meg azoktól, akik szerencsésen átélték a fasiszták szörnyű véregzését, halottam e megrázó esetet. A németek nagyban tisztogattak környékünkön. Egy reggel az egyik német tiszttől állítólag elloptak bizonyos fontos okmányokat. Természetesen hiába keresték a tettest. Ezért a védtelen lakosságon bosszulták meg magukat. Az asszonyokat meg a gyermekeket a helység templomába zár­ták, a férfiakat pedig egy hajóra terel­ték. Németországba akarták szállítani, őket. Közöttük volt édesapám is. Az úton bombatámadás érte a hajót. Mindnyájan elpusztultak. * A gyermekeket nagyon megrendítette Jan igaz története. Ezért igyekeznek apró figyelmességekkel kedveskedni neki. A cigányszármazású Anton Demeter pio­nír például órák hosszat szokott hege­dülni Jannak, aki nagyon élvezi valóban szép játékát. Az éj csendjében gitár- és harmonikaszó vegyül — a lelkes úttörők ugyanis megalakítoták a tábor „béke-ze­nekarát”. Az egyhónapos táborozás, sajnos, ha­mar véget ér. Am a gyerekek biztosan sokáig fogják emlegetni az itt töltött vi­dám, kellemes napokat. (J. Vlach és a ŐTK felvételei)-Jv-Nap, víz, levegő — a gyermekek boldogsága Tábortűz mellett Vidám az élet a nemzetközi pionír-táborban A kirándulásokat mindenki szereti Készül a tábortűz 6 BHuB

Next

/
Oldalképek
Tartalom