A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 5. szám

£«> Csövek, csapok, szelepek Ján Valach, az üzem igazgatója aa htenj végig a nagyváros kirakatainak so- W M', rán és nézz jól kürül. Kecses hasz­­nélati tárgyakat, hajkeféket, gyümöl­­» -•» csöstélakat, edényeket, játékokat látsz, áttetsző fehér vagy színes anyagból. Esztétikusak és olcsók. Menj végig a nyári napfényben fürdő korzón. Nőket látsz finom, áttetsző ruhában sétálni, blúzuk anyagán keresztül halványan elő­dereng napbamitotta bőrük. Nézz be a motor belsejébe, az űrrakéták múszerrengetegébe, vizs-- 3áld át a tengeralattjárók gépeit és a repülőgépek berendezését; barna vagy csontszlnú fogaske­rekeket, gyűrűket, lapokat és egyéb alkatré­szeket látsz ugyanabból az anyagból. Szilon, perion, kapron, grilon. Olcsóbbak, gaz­daságosabbak és tartósabbak, mint a klasszikus ruhaanyagok és a színes fémek. A jövő anya­gai. * * * „Üzemünkben a harmadik ötéves terv' folya­mán hatalmas mértékben növeljük a klasszikus Az Ifjúmunkás Szövetség és a CSKP mega­lakulásával a munkástornász mozgalomban is bekövetkezett a tisztulási folyamat. A manlni spartaklád után ez a mozgalom is egyre erő­södött Szlovákiában. A munkásifjúság vezetői belátták, hogy olyan tömegmozgalomra is szük­ség lesz, amely a dolgozó ifjúságnak lehetővé teszi a szabad levegőn való mozgást, tested­zést. A szovjet Komszomol mintájára megalakult tehát a vörös-cserkész mozgalom. A tagok rendszeres emléteti oktatásban része­sültek. Természetesen a burzsoázia ezt nem nézte jó szemmel, pedig a mozgalom sokat tett az ifjúság egészsége érdekében. 1922. július 30-ra a kelet-szlovákiai Sparta­kus cserkészek nagy torna- és sportünnepélyt készítettek elő Kassán. A terv szerint a cser­készeknek fogadalmat is kellett tenniük. A vi­dékből érkező elvtársakat, köztük a luciabányai és eperjesi munkászenekar tagjait a kassaiak az állomáson fogadták. Vasárnap a lakosság nagy része kivonult az utcákra. A rendőrség már délelőtt verekedést provo­kált, hogy meghiúsítsa az ünnepély zavartalan lefolyását. A felsorakozott cserkészek öt pont­ból álló fogadalmat tettek: 1. Én, a dolgozók gyermeke, a Spartacus cserkészcsapat önkéntes tagja, fogadom, hogy a nemzetközi munkásosztály hü harcosa leszek. 2. Fogadom, hogy szigorúan és rendlthetet­lenül alávetem magam a forradalmi fegyelem­nek és vonakodás nélkül teljesítem a munkás­­osztály pártja, a kommunista párt által kine­vezett parancsnokok parancsait. 3. Fogadom, hogy minden tettem és gondo­latom a dolgozók felszabadításának nagy célját szolgálja. 4. Fogadom, hogy a kommunista párt felhí­vására az osztályom ellen bárhonnan érkező támadásra, az összesség érdekének védelme­­zésére sietek, és a népek testvériségéért, a szo­cializmusért vívott harcban életemet is koc­kára teszem. 5. Ha gonosz szándékból megszegem ezt a fogadalmat, sújtson az egész munkásosztály megvetése. A fogadalomtétcl elhangzott, és a vörös cser­készcsapatok énekszóval felvonultak. Még em­lékezetemben maradt ez a dal: Végigmentem a Hernádnak bal partján Arra sétál három fehér kapitány. Állj meg cserkész, vörös cserkész, Nagy betyár, nagy betyár, Aki még a fehérrel is szembeszáll. .. A rendőrség szét akarta szórni a menetet, brutálisan rátámadt a felvonulókra. Sok fiút és lányt agyba-főbe vertek. A cserkészek sem ma­radtak adósak, sikeresen használták cserkész­botjaikat. Így mindkét oldalon sok volt a se­besült. A rendőrség 22 elvtársat letartóztatott és csak néhány nap múlva bocsátották őket szabadon. Az események után a rendőrség három ma­gyar emigránsa elvtársat kiadott Horthy pribék­jeinek. Ott súlyos börtönbüntetés várt rájuk. A következő napokban tiltakozott a szakszer­vezeti tanács, a légionáriusok küldöttsége és mások. Szemtember Xü-ére halasztották a párt ünne­pélyét, melyre a rendőrség Is nagy előkészüle­tet tett. Az ünnepélyen felszólalt Bohumfr Smeral elv­társ Is, akinek látnoki szaval két és fél évtized múltán valóra váltak: . . . „az osztályharc prole­tárhadserege vagyunk, és szándékunk, hogy meg­­döntsük a kapitalizmust és megteremtsük az ország valamennyi munkásának és földművesé­nek uralmát. Ettől a célunktól nem tágltunk, ezen az úton haladunk tűzön-vízen keresztül!” Az egykori vörös cserkészekből az osztályharc derék katonai és funkcionáriusai lettek, s ké­sőbb bármilyen poszton becsületesen védték a proletáriátus ügyét: Felszabadult szocialista hazában sokan közülük vezető helyeken irányít­ják az építést. 9t-Duba Gyula: Kapro­laktám avagy a kémia csodái műanyagok termelését, és bevezetjük a polia­­midok, a metakrilát feldolgozását. Gyakorlati­lag meg kell valósítanunk a kaprolaktám plasz­tikus anyagokká való feldolgozásának módsze­rét. Üj, modern technológiai eljárások segítsé­gével fenolból fogjuk gyártani a kaprolaktá­­mot.’ (Ján Valachnak, a zsolnai Wilhelm Pieck vegyiüzemek igazgatójának beszámolójá­ból) Modern alkímia Mi, a kaprolaktám ? Ha azt mondom, Beckmann­­féle módszerrel feldolgozott ciklohexanonoxim, a vegyész tudja, miről van szó, de az olvasó­nak ezzel keveset mondtam. . . Mi is a kapro­laktám? töreg szürkészöld épület. Be sem kell men­ned, mert csőkígyók, fehér párát pipáló üstök fedele nyúlik ki a tetején. A középkor aranycsinálói jutnak eszedbe, azoknak a faze­kaiban is ilyen titokzatos bűgással főtt valami, mint itt a szürkészöld épület üstjeiben. Egy lé­nyeges különbséget azonban ne felejts el: az alkimisták nem tudták, mi lesz a főztük ered­ménye, itt pedig pontosan tudják, mit csinál­nak. Hidroxilamonszulfátot gyártanak, amely a kaprolaktám egyik alapnyaga. 2 Hiába, az üstöktől nem egykönnyen sza­badulnak. A következő terem szintén a csövek, csapok, szelepek, az intenzív zúgás és az üstök terme. Mégy ‘ mellettük, bámulod őket, tudod, hogy az anyag egyikből a másik­ba vándorol. Végre valami látható. Egy kis asz­talkán karcsú üvegpohár, teli folyadékkal. Kétszí­nű folyadék, alul kristálytiszta, felül sötét, bar­­nasör-szerü. Ez mér laktárrt, de még vízzel keveredve. Vizes [aktám. Még néhány üst, a víz eltűnik, és máris két gép előtt állsz, amelyek forgó hengerükkel hófehér kristályos anyagot őrölnek. Kaprolaktám. A kezedbe fog­va úgy érzed, mintha darabos porcukrot mor­­zsolgátnál. Zsákokba csomagolják — harminc­­három kilót egybe-egybe — és más üzemekbe küldik feldolgozásra. Mint a lőpor .. . — Ennyi az egész? S hogyan lesz ebből a fe­hér porból színes tejespohár. Nem követhet­nénk tovább kaprolaktám útját? — Dehogynem — mondja Missuth elvtársnő, üzem! technológus — a szomszéd blokkban vég­telen polimér szálak futnak. O Ferde, elevátorszerü kemencék. A fehér kris­­** tályok lassan csúsznak bennük lefelé, közben hevítik, megolvadnak. A kemence alján kisujj­­nyi vastagságú, csontszlnü szál fut, vízbe me­rül, ráfut egy görgőre és felmászik az emelet­re. A vízbe azért fut, hogy lehűljön, megke­ményedjen, az emeletre pedig azért, mert ott van a malom, amely apró darabokra vágja. így Ú1ra visszahull a földszintre érv zsákoíó be­rendezésen keresztül, a zsákokba. Néhány da­rabot a tenyerembe veszek. Apró rudacskák. Emlékszem, egvszer, még 1945-ben felbontot­tunk egy áqyútöltényt. Abban is hasonló dol­got találtunk. Tudtuk, hogy az a lőpor, ha meggyújtottuk, hevesen, lilavörös lánggal égett. Ezt itt a tenveremen hiába gyújtanánk meg, nem ég el. Lőni sem lehetne vele. Talán kávés­kanál vagy gyerekjáték készül majd belőle. De hol? — Azt is megnézhetjük — biztat Missúth elv­­társnő —, ilyen is van már nálunk! & Ifjú komszomolisták

Next

/
Oldalképek
Tartalom