A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 3. szám

a haladás

és az éhség jegyében

A néhány év előtt épült ún, „Nemzeti Egyetem“ Mexiko-Cltyben — egy egész város csupa egyetemi épületekkel és internátusokkal 34 000 hallgató részére. Az egyetemi könyvtár épületét azték stilushan készült hatalmas mozaik díszíti, jelképéül annak, hogy a mexikói fiatalságot a nemzeti hagyományok szellemében óhajtják nevelni — a nagyfokú jenki befolyás ellensúlyozására. Guatemala, Honduras és a többi szomszéd állam számára Mexikó, Kuba mellett, már régen példaképül szolgál.

Kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű területével Mexiko nagyobb, mint valamennyi nyugat-európai állam együttvéve. Ekkora ma! 1948 előtt azonban kétszer ilyen nagy volt, hozzá tartozott Texas, Űj-Mexiko, Kalifornia és más, az USÄ-ba bekebelezett tartományok, amelyekre az Egyesült Államok különösen büszke, mert ezek leggazdagabb területei. Az amerikai intervenciós háborúk gyülöltté tették a jenkiket, akiknek ezekből az időkből maradt meg a „gringó“ gúnynevük fa green coat = zöld kabát eltorzított alakja). — Igen sok külpolitikai kérdésben haladó álláspontot foglal el Mexikó. Minden nyomásnak ellenáll a Franco rendszerrel való diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdésében; a Szovjetunió mellett az egyetlen állam volt a világon, amely nem ismerte el az 1938-as müncheni diktátumot, vonakodott katonákat az ENSZ rendelkezésére bocsátani az észak-koreai rablóhadjárat idején; és az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) konferenciáján ellene volt a forradalmi Kuba belügyeibe való beavatkozás politikájának. Sajnos belpolitikájára nagy nyomást gyakorol az USA kormánya és azért Mexiko gyakran népellenes kurzust folytat.

Mexikó legfontossabb ásványi kincse az olaj (évi termelése mintegy 12 millió tonna, tartalékai elérik a 400 millió tonnát). Az olajtermelése és elosztás 1938 óta a PEMEX, az államosított „Petroleos Mexicanos" vállalat kézében van. Ddaz diktátor koncessziót adott az USA-nak és Nagy Britanniának az ásványi kincsek feltárására és kiaknázására. Az üzlet virágzott, hiszen Mexiko az ezüstércteríhelésben az első, az ólomérctermelésben a második s az antimon- és molibdéntermelésben a harmadik helyen áll a világon. Cardehas elnök kisajétitotta a külföldi olajkutakat és finomítókat. így aztán nincs egyetlen benzinkút sem az országban, amely a Shell, a Standard-Esso vagy a Texaco USA-konszernek nevét viselné.

i

Abol de Tulé-ban állnak az indián őslakosság magas kulturális színvonalának monumentális emlékei. A mayák, aztékok és toltékok birodalmából ismertek az óriási nap- és holdpiramisok, akárcsak a harcosok temploma (a képen). Tula közelében áll a világ legöregebb fája is, a „Zöld gejzír”. Adatai: 2000 éves, 40 m magas, átmérője 36 méter, súlya mintegy 500 000 kilogramm.

Tiszta indián a 31 milliót számláló lakosság egy negyede. Az indiánok, mint a lakosság legnagyobb része, elképzelhetetlen nyomorban élnek. A munkavállalók húsz százaléka teljesen munkanélküli. A fiatal indiánoknak nem sokkal rosszabb a sora, mint a néger fiataloknak, valahol az USÁ-ban. A tíz évesnél idősebb lakosság ötven százaléka Írástudatlan.