A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-25 / 26. szám
mm ne Ismerne GuUver történetét, eld a törpék orszégában járva tenyerére vetlek te a törpekirályt meg a feleségét és az egész udvarát trónostól, udvartól - gyestől, szolgabadastöl. Ha akarja, talán az egész törpeországot a tenyerére emeli. De hogyan van az, amikor egy normális nagyságú ember a mi világunkat veszi a tenyerére? Talán a ml világunk olyan kicsi, hogy ta ember óriási hozzá képest? Nen\ nem, a mi földünk nem kicsi — negyvenezer kilométer a kerülete „derékban“. Akkor hát...? Marad a másik lehetőség; az ember bizonyos esetekben óriás! No és persze a félvezetők Üzem vagy szanatórium? Fehéren kanyarog az út a zöld erdővel borit»« morva hegyek között Boíöov pod Rad-A prágai A. S. Popov Kutató Intézet háromtranzisztoros miniatűr reflexvevője, amelybe belefér az egész világ A bratislavai Tesla laboratóriumában Laciak mérnök és Burán elektrotechnikus új tranzisztoros vevőn dolgozik. Ennyi a különbség: a régi elektroncső és a tranzisztor, amely helyettesíti. hoétem felé. Csupa csúcs, csupa völgy, csupa nyaraló és eldugott apró falu szegélyezi az útat. A zajos városok poréból és füstjéből egyszerre kiszabadultéi, ki a természetbe, az ózondús levegőre, a csendbe és nyugalomba, gyógyulni egy szanatóriumba. Lelkesedésedet a roinovl Tesla üzem csak fokozza. Fehérköpenyes mérnökök, fehérköpenyes munkéslényok és makulátlan tisztaság mindenfelé. A munkatermekbe csak gumipapucsban léphetsz. A legtöbb munkafolyamat külső behatástól elzárva megy végbe, üvegburák alatt dolgozik a munkáslányok ügyes keze. Doktor Mlkui, a vezetőnk mondja, hogy orvosi szakvélemény szerint a munkatermek levegője olyan tiszta és pormentes, mint egy kórházi mütő levegője. S mindez a kényes germániuen miatt... Tíz billióból egy... 1956-ban Szemjonov szovjet akadémikus és három nyugati tudós Nobel-dtjat kapott a félvezetők terén végzett kutatásaiért. A germánlumban „erősítő képességet“ fedeztek fel. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a germanium ugyanúgy képes felerősíteni az elektromos hullámokat és jeleket mint az elektroncsövek, vagyis alkalmas tranzisztorok — miniatűr diódák és triódák készítésére. A roznovi Tesla kutatóinak munkájából szítlétért ez a modern automatagép. amellyel a germánom monokristályait „húzzák“. A gép iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Duba Gyula: Tenyereden A l&nyok De a germániumtól a tranzisztorig hosszú az út. A germánlumnak szennyező anyagoktól abszolút mentesnek kell lennie, illetve csak 10—10 résznyi idegen anyagokat tartalmazhat. 10—10 — ez a laikusnak nem mond semmit. A számokkal különben Is óvatosan kell bánni, mert ha az ember nem látja mögöttük a valóságot — félrevezetik, elködösitik a logikáját, vagy egyszerűen untatják és nem érdeklik. 10—10 — ez azt jelenti hogy minden tíz billió germánium atom között foglalhat csak helyet egy szennyező anyag atomja. Még képszerübben: a föld lakossága kb: két milliárd. Két milllárdnak a tíz billió húsz ezred része. Nézzük például az iszákosokat. Ha a földön annyi iszákos ember lenne, amennyi szennyező anyag van a germániumban, akkor Földünk két milliárd embere közül csak 0,0002 lenne iszákos, vagyis gyakorlatilag egy sem. Drfiga szenny A félvezetők vegytisztasága körül groteizk helyzet állt elő. A tranzisztorok gyártására használt germániumkristály ún. (monokristály) 10—10 mennyiségű szennyezőanyagot tartalmazhat, ám nem akármilyen szennyezőanyagot. Vegyészeiben a szennyeződét azt jelenti, hogy a tiszta elemhez idegen anyagokat adagolunk. A germániumhoz káliumot adagolnak, hogy megváltoztassák elektromos vezetőképességét. A hozzáadagolt kálium annyira vegytiszta, annyi tisztító folyamaton megy át. hegy egy grammnyi káliumnak az előállítási költsége 18 000 Kis. Elég drága szenny. Persze nem kell e'szömyednl. az Idegen anyagokból olyan parányi mennyiség szükséges a germániumhoz. hogy egy gramm kálium az üzemnek hónapokra elegendő. A laboratóriumban egy mérnök a szennyezőanyag-adagokat mérte ezredmllligramm érzékenységű mérlegen. A mérleg serpenyőjén leheletfinom oorréteo volt. ezt. mérte Miután lemérte, ecsettel óvatosan egy üvegfiolába seperte. — Hány gramm? — kérdeztük tőle. — Hogy pontosan mennyi, az nem érdekes, de hozzá képest kis ujjunk levágott körme kb. olyan súlyos, mint a szúnyoghoz képest az elefánt Hiába, a szuperpehelysúlyok és a parányi méretek birodalmában vagyunk. Ha az ember tenyerére akarja venni a világot kell, hogy kllcsivé és könnvüvé változtassa. — Ilyen körülmények között áll elő aztán az a furcsa helyzet — nevet doktor Mikul —, hogy a tranzisztorok gyártásánál felhasznált anyagok legolcsóbbika az arany. Ez igen. Ahol az arany a legolcsóbb nyersanyag, ott Igazán jelentős dolgok készülhetnek. Külön kell megemlékezni róluk, ,nert mindenütt ott vannak. Fehér köpenyben hajolnak a mikroszkópok fölé. (A tranzisztorok olyan parányiak, hogy mikroszkóp alatt szerelik össze őket.) Hosszú munkaterem 6a csupa, csupa lény. Érdekes, zsivaj még sincsen, serényen folyik a munka, mintha nem is a nő lenne a beszédesebb, a „trécselő" nem. Persze, ez érthető, az apró tranzlstor elemekkel való munka fokozott figyelmet igényel, nincs Idő szórakozni. A szocialista munkabrigAdókat azonban nem kell keresned. Lépten-nyomon háromszögletű zászlócskákat látsz: Példás kollektív! Szocialista munkabrigád! Kiváló munkáért! Piros zászlócskák és fehérköppenyes lányok. Apró méretek és csodálatos számok. Mikro technika és óriási eredmények. Tranzisztorok. Tesla — Roinov pod Radholtem. Egy Us egyszeregy Köz ársaságunkban kb 2,5 millió hálózati rá-
