A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-25 / 26. szám
E AK r (tayíptowi U1RITÄNU- i960 SZUDÁN . 1«»« NICÍH1A KONGÓ 1960 KONCÓI 1 KÓZrÓRSAJÁCl VBrtédium Horgany(Ónk) Ólom Rél Ru. Ruanda-ynindiíatia«) Azbeszt S. Swarlföld (Brit) Mangán B. Sabutofótd (Brit) I Gyarmat Rhod. Rbodasia és HvaSIBtOlO (Brit. :j EH8Z gyámság , Függellen ország-BZBggetlenség kivívásániik éve ftRirí mt01 Éhezők a Kongói Köztársasághoz tartozó Kasai tartományban A rendőrség Salisbury ben durván megtámadta a fasiszta faji megkülönböztetés ellen békésen tüntető afrikaiakat Afrika nap mint nap eredményesebben rázza le magárét a gyarmati igát, hála a kontinens népei hősies harcénak, amely Algériától a Délaírikal Unióig és Kenyától Kamerunig arra kényszeríti a francia, angol és belga gyarmatosítókat, hogy legalábbis szuverén államoknak Ismerjék el egykori blrtokalakat. A nacionalista erők elkeseredett harcokat vívnak azért, hogy megvédjék és tényleges tartalommal töltsék meg ezt a kicsikart függetlenséget. Az imperialisták ugyanis arra törekszenek, hogy kongói mesterkedéseik mintájára szabotálják ezt a függetlenséget, előkészítsék a gyarmati rendszer visszaállítását .vagy legalábbis gazdasági függőségben tartsák egykori gyarmataikat. Egész Afrika szabad akar lenni, törnek a bilincsek, lángban áll a kontinens. A gyarmattartók mindenütt más-más taktikát alkalmaznak — a francia kormány hatéves véres háború után kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni az algériai Ideiglenes kormány megbízottéival, Kongóban Hammarskjöld ENSZ-főtitkár praktikái révén próbálják visszah6dlta.il elvesztett pozícióikat, Angolában ejtőernyős csapatok terrorjával igyekeznek gátat vetni az egyre terjedő nemzeti felszabadító mozgalomnak s Dél-Afrikéban fasiszta fajvédő intézkedésekkel diszkriminálják a jogaikat követeld fekete őslakosságot — a céljuk azonban mindenütt ugyanaz: továbbra is a lehető legnagyobb mértékben kizsákmányolni a fekete kontinens hihetetlenül gazdag természeti kincseit s a rabszolga-idők „hőskorát“ Is megszégyenítő módszerekkel a fekete lakossfig munkaerejét. Hiába azonban minden terror és minden imperialista praktika, a gyarmati rendszer széthullásának történelmi folyamata feltartóztathatatlanul utat tőir magénak Afrika-szerte. Szinte nap mint nap új országok neveit tanuljuk meg: a fantasztikus kincsekkel rendelkező s fantasztikus ellentmondásoktól terhes Fekete-Afrika a szemünk láttára rázza le bilincseit. Ennek a változó és megújuló, építő és harcoló Fekete- Afrtkának jelenéből ragadunk ki néhány képet. Mail Köztársaság zászlaja alatt hallgatta a tömeg az idei május elsejei ünnepségek szónokait Ez volt az első május elseje, amit az új állam fővárosában, Bamakóban tartottak. Beszélt Lazar Coullbaly, a szakszervezeti szövetség elnöke, beszélt Módiba Kelt* államelnök s a Fények és árnyak Ha Fekete-Afrika gazdagságáról beszélünk, elkerülhetetlenül is csillagászati számokat kell használnunk, hiszen az imperialista országok Iparét ma már el sem lehet képzelni Fekete- Afrika nélkül, ahonnan az urán és az ipari gyémánt termelésének 90. a kobalt 80, az arany SO. a króm 33, a mangán 30, a vanádium és a réztermelés 23 százaléka kerül ki. Például a Kongói Köztársaság eddig feltárt természeti kincseinek értéke meghaladja a 300 milliárd dollárt! A megszámlálhatatlan milliárdok természetesen nyomot hagytak Fekete-Afrika képén. A gazdag európai turista pompás betonutakat talál Kenyában, a dél-afrikai Johannesburgban több mint százezer autó futkároz, Nigéria fővárosában, Lagosban ultramodern televíziós adó működik, a belga gyarmatosítók még távozásuk előtt megkezdték Kongóban a kontinens legnagyobb erőmüvének építését, a gutneai Friaban alumtnlumkohót létesítettek a franciák, Ruanda- Urundf belga gyámsági területen a feudális törzsfőnökök léghűtéses kastélyokban laknak. Mindez igaz, de az Igazságnak csak parányi töredéke. Akadnak betonutak — de például a Kongói Köztársaság egyes tartományait ma sem köti össze vasút vagy az év minden szakában használható autóút. Tízezrével akadnak autók, — de Fekete-Afrika lakosságának többsége ma sem ismeri a vasekét, s a hihetetlenül termékeny föld az európai termésátlagnak alig a felét hozza. Akad már televíziós adó, alumlniumkohó — de Afrika Ipari termelése a világ ipari termelésének alig egy százaléka, s a nagyvárosok európai negyedein kívül hihetetlen nagy a nyomor. Egész Fekete-Afrikában egyetlen dolog volt, amiből bőven kijutott minden afrikainak: a betegség és a járvány. Míg a közép-afrikai bantuk körében az európai gyarmatosítás előtt ismeretlenek voltak a nemibetegságek, 3 Kongói Köztársaságnak vannak olyan körzetei, ahol a felnőtt lakosság 60—80 százaléka szifilisszel fertőzött; 330 000 a nyilvántartott leprások száma, s évente 100 000 ember hal meg tüdővészben. Nem érdektelen az a tény, a Kongói Köztársaságban 25 000 lakosra jut egy orvos, ezzel szemben Belgiumban 982 lakosra. A statisztika természetesen csal. hiszen a kongói orvotok elsősorban a fehér pácienseket kezelték, a Klvu tartományban akadt olyan terület, ahol 100 000 lakosra sem jutott egyetlen orvos. Európai értelemben vett közművelődésről alig lehet beszélni. Csehszlovákiának például közel tizenötször annyi főiskolása ás egyetemistája van, mint a 150 milliós Fekete-Afrikának De az elemi oktatás sem mutat kedvezőbb képet. Például a mooambiquei Lourenco Marques-ben megjelenő afrikai hetilap, az „O Brado Afrlcano" tudósítója Így ir: „Megdöbbentő tény, de Igaz, hogy sok iskolában akadnak olyan tanulók, akik már 7—8—9, sőt 10 éve járnak rendszeresen Iskolába, de nem tudnak semmit sem.“ A hivatalos statisztika is elrettentő képet fest a portugál gyarmatokon uralkodó közművelődéit állapotokról: 1954-ben 183 000 afrikai gveimek iratkozott be a mocambiqueí elemi Iskolába, de mindössze 3898 gyenmeket engedtek vizsgára és összesen 2774 tanuló, azaz az összlétszámnak alig 2 százaléka tudta eredményesen letenni a vizsgát! Egészen más a helyzet a független afrikai országokban, ahol a fiatalok anyanyelvükön tanulhatnak, hazai és külföldi főiskolákon képezhetik magukat, Ezrével tanulnak arab és fekete diákok a Szovjetunió és a népi demokratikus országok egyetemein, főiskoláin Ghana, Guinea, Mall. Niger s a többi fiata! néger köztársaság függetlenségének néhány esztendeje alatt is bebizonyította életképességét, megcáfolva az imperialista nvarmatosltók cinikus elméleteit a négerek „alsóbbrendűségéről“, „primitív lelkületéről“ s arról, hogy „képtelenek önálló állami életre” ... — t a —
