A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-21 / 21. szám

Cottwaldov és Olomouc között, a Hanú síkság szivében fekszkik KroméHÍ (Kremsier), az egykori vízvár. A város a vidék gabona- és cukorrépa termelésének központja, és ha még számításba vesszük gépiparát, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez az ódon városka nagyszerű megélhetési lehetőséget nyújt mind a város, mind a környék lakosainak.

Kroméfltt a krónikások már a Xll. században emlegetik. Bennünket a magyar történelmi vonatkozások érdekelnek. Mert ilyenek is vannak. Amikor ezernyolcszáznegyvennyolc októberében Ferenc József császár udvarával együtt a forradalmi Bécsböl a morvaországi Olomoucba futott, reakciós ausztroszlávista cseh politikusok KroméHibe hívták össze az osztrák birodalmi gyűlést.

Itt álmodozták Palackyval az élükön a naiv cseh liberálisok egy konstitúciós cseh tartományról, természetesen az osztrák monarchia kebelében; itt utasították el forradalmi magyar kormány küldötteit; itt érte őket életük legkeservesebb csalódása, amikor Ferenc József, a „hálás“ császár karhatalommái kergette szét a birodalmi gyűlést.

Ma Kroméfítt kertjei teszik híressé. Az arculatát sokszor változtatta Várkert ma beláthatatlan sűrűjével és gyepszőnyegével természeti rezervációhoz hasonlít, míg a Virágoskert inkább a műemlékkedvelöket vonzza. Ez az utóbbi kert kolonádjCmák korabarokk stílusával már jó kétszáz év előtt is nagy attrakciónak számított. Vonzóerejéből ma sem veszített, és naponta rengeteg távolról jött turista gyönyörködik ebben az építészeti műremekben.

És ez a két pompás park avatja KroméHtt, ezt a néhai vízvárt hazánk egyik legszebb városává. (—si—)

(Borsi l. felvételei)

A íőtér reneszánsz házal és a vártorony Várkerti csendélet