A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-14 / 20. szám
Próba előtti megbeszólé*» A rendező megbeszéli a Jelenetet Lőrinc Margittal és' Hatvani Lászlóval Tumer Zsigmond és Lőrinc Margit A darab szerzője, rendezője és szereplői * ®r nnepre készül az ország, nagy ünnepre, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulójáét-' ra. Minden üzem, szervezet méltóképpen akarja megünnepelni az évfordulót, A készülődésből nem marad ki a komáromi Magyar Területi Színház sem. A színház prózai együttese e hónapban új bemutatóval készül az évfordulóra. Csehszlovékiai magyar írónó, Dávid Teréz; A Vidor család című színművének próbái folynak. Ottjártunkkor a színészek még szerepkönyvvel a kezükben mozogtak a színpadon. Nem véletlenül esett a választás éppen erre a darabra. Ez még nem kosztümös próba, az ember lelki szemei elótt mégis megjelenik az 1938-tól 45-ig terjedő évek minden borzalma, az elnyomatás, a megszállás alatti évek nehéz küzdelme, a zsidó- és kommunista üldözés kegyetlensége, hogy a végén egy új élet küszöbén kezdhesse meg életét a Vidor család. A történet Kassán játszódik le, főszereplője a Vidor család, amelyiknek mindegyik tagja talpig becsületes, egyenes jellem. A színpadon folyik a próba, pereg a Vidor család nehéz, küzdelmes élete. Az ember szinte elfelejti, hogy színházban van, beleéli magát az akkori időkbe, együtt él, érez a Vidor családdal, amikor egy hang hirtelen visszazökkenti a valóságba: nem jó, kérem még egyszer az egészet. A hang tulajdonosa Műnk István, a darab rendezője. Szigorú ember,-tökéletes pontosságot követel szövegnél, mozgásnál egyaránt. Egy-egy jelenetet tízszer is megismételtet. Nehéz, sok türelmet igénylő munka a rendezőé. Tulajdonképpen ő az előadás lelke, az 6 elképzelése alapján, az ő segítségével oldják meg szerepüket a színészek. Nehogy azt higgyük, a színésznek már nincs is feladata. Nem ismernek fáradságot, türelmesen ismételgetik a jeleneteket. Szerepük éléthű megformálásához nagyban hozzájárul az, hogy az 1938—45-ös éveket csaknem valamennyien végigkiizdötték, emlékeznek rá. Aki meg akkor még nagyon fiatal volt, annak segítenek a könyvek, idősebbek elbeszélései. Pihenő következik, a rendező cigarettaszünetet engedélyez. A rendező félrevonul, az éppen jelenlevő szerzővel beszél meg egyes jeleneteket. A színészek kicsit kifújják magukat, beszélgetnek, csak az anyát alakító Szentpétery Aranka tanulmányozza még most is a szerepkönyvet. Kedvesen törődnek egymással, közösséget alkotnak, egymás baján, gondján igyekeznek segíteni, könnyíteni. Bizony nem könnyű dolog gyerekeket nevelni, délelőtt próba, este előadás vidéken, amellett a háztartásról sem feledkeznek meg a színésznők. Például, ha a Lengyel házaspár együtt szerepel, a gyerekekre kolléganőjük mamája vigyáz. Honnan, honnan nem, odasettenkedik a színészek közé az egyik szereplő kislánya. Mint afféle színészgyerck, el-eljárogat apjával a színházba. Pillanatok alatt ő lesz a társaság központja. Megkérdezzük tőle, mi leszel, ha megnősz? Ez idő szerint állatorvosnak készül, de az is lehet, hogy színésznő lesz, elvégre az embernek hat éves koréban még könnyen megváltozik az elhatározása. Vége a szünetnek, folytatódik a próba. Már nem is a színészek vannak a színpadon, hanem a megszállás nehéz éveit keményen viselő Vidor család. Készülődnek a színészek, az idő sürget, rohamosan közeledik a bemutató napja. KOPASZ CSILLA A Vidor család kComárovnbcm
