A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-07 / 19. szám
/Q kedvenc én a többiek Kétféle szülő van. Nélunk nincs kedvenc, mindegyik gyerekemmel egyformán bánok — mondja az egyik. A másik fajta bűntudatosan ismeri be, hogy náluk van „kedvenc”. Kétségkívül van szülő, aki egyformán szereti gyerekeit, de ha őszintén Ítéli meg a helyzetet, akkor talán beiameri, hogy: „Nem hinném, hogy egészen egyformán szeretném éket Vagyis a szeretet mennyisége — ha lehet Ilyesmiről beszélni — azt hiszem ugyanaz, de az egyik más bánásmódot kíván, mint a másik. Ogy gondoljuk, ennek a szülőnek a magatartása a leglgazibb, mert a „kedvenc" melengetése, tudva vagy öntudatlan, Igazi élettragédiák forrása. A kedvencet legjobban fenyegető veszély a csalódás, amire ráeszmél: az életnek nem vagyok kedvence, az emberek közt nem vagyok kiváltságos. Vannak, akik erre a felfedezésre sértődötten visszahúzódnak, mások érzékeny, gyanakvó természetüket mindvégig megtartják. Vannak, akik szőkébb családjuk zsarnokává lesznek, ismét mások ok nélkül mellőzöttnek érzik magukat a házasságban, munkahelyen egyaránt. A kedvenc sorsának van egy másik alakulása is. ami gyakran már kicsi korban is megmutatkozik, de mivel semmi nagyobb bajt nem okoz, elkerüli a szülők figyelmét. Van kedvenc, akit a kényeztetés nemhogy elkapatna, hanem még kötelességtudóbbá tesz. Szive mélyén nem érzi méltányosnak a kivételezést, ezt nagy Igyekezettel Igyekszik kiérdemelni. Az eredmény a túl igyekvő, félénk, sérülékeny gyerek, akit „kedvenc” mivolta korántsem tesz boldoggá. Tudjuk, hogy a szeretetet nem lehet kanállal adagolni. Nem titkolni és nem erőltetni kell az érzéseinket, hanem azon kell lennünk, hogy minden gyermekünkben megkeressük azt, ami benne szeretni való és ami szülői gyöngédségünk után kiált. Piros lérral szövetruha, kék-]ehércsikos gal-Sötétkék szövetruha, a a gallért hímzés díszíti szoknya rakott. A gyermekkor kozmetikája Kislányok tavaszi divatja Talán nem is helyes kozmetikának nevezni. A gyermekkorban a szépségápolás egyenlő az egészségvédelemmel. Nehéz neveleistani és lélektani kérdés, hogy vajon felébresszük-e gyermekben a hiúságot, neveljük-e már gyermekkorban arra, hogy minél szebb legyen felnőtt korára vagy sem? Mi azt hisszük, hogy az egészséges hiúság, tehál az, hogy a gyermek adjon a megjelenésére, neun hiba. Fontos a jó tartásra, nem túlzottan kifordított lábfejü járásra rászoktatni a gyermeket. Gyakori szépséghiba a gyermeknél a nyitva tartott száj. Ennek oka lebet az orrjárat eldugulása, nagy mandulák, vagy a fogak rossz záródása. Mindhárom esetben forduljunk orvoshoz. Általában a fogakkal már korán törődjünk. A rendszeres fogmosásra, különösen az estire, zsenge korban szoktassuk rá a gyermeket. Ha pedig rendellenességet észlelünk a fogakon (ferdén növő fogak, előreálló fogsor), minél hamarabb hozassuk rendbe. A körmök alakját tönkretehetik a gyerekkori rossz szokások pl. az ujjszopás, a köremrágás. Ne elégedjünk meg azzal, hogy Időnként rákiabálunk a gyermekre, hanem kin'nss oldat segítségével szoktassuk le erről (az uj jakot Idnlnes oldalba mártani). Sok anyának nagy bánatot okoz, hogy kislányának gyönyörű szőke haja megsötétedik Ez ellen nem sokat lehet, de főleg nem sóikat szabad tenni. Legfeljebb legyen a gyerek sokat napon és gyenge kamllllateával mossuk a haját. A kamaszkori pattanások ugyanúgy kezelendők, mint a felnőttkoriak. Hangsúlyozzuk, hogy ilyenkor hibás álláspont a .majd kinövi" a'apon álló semmittevés. A serdülő gyereket nagyon bántja a tisztátalan arcbőr és gyakran búskomorságba eshet miatta. orvoslási eljárás újjáéledéséről Az ősi kínai Kínában az embert — a klrvaí életbölcselet alapján — nem tekintették önmagában való lénynek, a természet koronájának, a természethez fűződő kölcsönöe viszonyát legrégibb Időktől mély, feloldhatatlan köteléknek tekintették. A taolzmus — Lao-Cse életbölcsetete szerint — az ember és a természet harmóniáját hirdeti. Szerinte ég, ember, föld bensőséges egységet alkot. Ha ennek a három alkotó elemnek kapcsolata megváltozik, súlyos zavarok állnak be. A kínai filozófia két egymással ellentétes erőt állapított meg: A Jangot és az búrt. A Jang a pozitív erő (nappal, fény, meleg, stb). Az Inn a negatív tényező (hideg, nedves, sötétség stb.) E között a két erő között összhang ven. Az ellentéteknek ez a harmóniája csak a taoianuson keresztül valósulhat meg. Az ősi kínai orvoslás Is ebből a két szabályozó erőből indult ki. Hol csökkentette ez egyik túlsúlyát, holpótolta a másik hiányát, (gy hozta az emberi szervezetet egészségi egyensúlyba. A kínai orvostudományban az emberi testet a világegyetem másának tekintik, a kínaiak szemében az ember kis világ (mikrokozmusz, a világegyetemmel szemben (mikrokozmosz). A régi Kínában az emberi tetem boncolását a vallási törvények' szigorúan tiltották, ezért ismereteik az emberi test szerveinek formájáról, elhelyezéséről, összetételéről nagyon hiányosak voltak. Az emberi testet három részre osztották fel: felső, középső és alsó részre. A test közepén vannak az Inn-szervefc, az alsóban a Janghoz tartozók. Helyes anatómiai ás élettant Ismeretek híján a szervek működésének biztosítását egy különleges energiának tulajdonították. Ez az energia a nemi szervekben, az emésztőszervekben és a tüdőben jön létra, és az ún. raktározó szervekben (szív, vese, lép, máj) halmozódik fel. A raktározó szervekből ez az energia bizonyos útvonalakon, amiként a kínaiak „klng“-nek neveznek, jut el az egyes szervekbe. Szerintük a betegség úgy Ijön létre, hogy valami megzavarja az energia keringését ez említett útvonalakon. Az egészség megőrzésére — velünk teljesen egyezően — a következőket ajánlják: Az ember mérsékelje vágyait és kívánságait legyen mindenben mértékletes, végezzen légzési gyakorlatokat. A kínai orvosok a beteg árverésének beható vizsgálata alapján megállapítják a betegség helyét, megállapítják, hogy melyik útvonalon van zavar a szervezetben, hol van az Inn vagy a Jang túlsúlyban. A betegség és helyének megállapítása után következik a gyögykezelés réazünkre sokban érthetetlen módja, az akupuntkura. Az eljárás nagyjából a kővetkező: ez orvos részére az emberi testről készített atlaszok állnak rendelkezésre, ahova pontosan be vannak rajzolva az előbb említett, egyes szerveke: fiszekötó „útvonalak” (meridiánok) és az ezek kereszteződéséné! keletkező pontokba szúrnak bele hosszú tűket, ha megállatok. Ezekbe a kereszteződésénél keletkező ponpltották, hogy az ott fekvő szerv beteg. Az ekupuntkura hatását, illetőleg gyógyha.ását a kínai és a modem európai orvosok, kutatók különféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint nagy szerepet játszik ennél az eljárásnál a test felületén futó viazerek falában levő Ideghálózat lngerelhetósége, pl. tűszúrással. Az akupunktúra Így egy bizonyos szerv izgatásával ha: az ezzel a szervvel összeköttetésben levő más szervekre és működéseiket kedvezően befolyásolja. Az akupunktúra, ez az ősrégi kínai gyógykezelési mód újjáéled, ma már túljutott — tisztán tapasztalati periódusán. A demokratikus kínai kormány több új klinikát, kutató intézetet épttetett, ahol a fiatal orvosgárda tudományos, klinikai kísérletek alapján hámozza le erről az ősi kínai gyógymódról a misztikus burkot és teszi az aktív gyógyítás hatásos eszközévé. Dr. CSÄDER MIHÁLY osztályvezető főorvos
