A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-07 / 19. szám
Az ősi Genf tiszteletre méltő városatyái annak idején elhatározták (és ezt az ehatározásukat a késői unbkák is szigorúan megtartják), hogy a Genfi kantonban — akár tetszik Svájc többi kantona elöljáróságának, akár nem — nem fognak sem jövedelmi, sem egyéb pénzügyietekből származó adót szedni a városban megtelepedett kereskedőktől, építészektől, különféle vállalkozóktól, filmszínészektől, pasáktól, hercegektől!, grófoktól, báróktól és a többi élősködőtől, ha ügyleteiket Genfben vagy a Genfi kanton területén bonyolítják le ... A rendeletet kiadták, törvényerőre emelték, azonban jól tudták, hogy ezeknek az embereknek a zsebéből más, elfogadhatóbb, rafináltabb módon is kiemelhetik a pénzt. És nem tévedtek számításukban. Ily módon a közvetlen adóból befolyó összegnél jóval nagyobb summákat vágtak zsebre. És Genf széltében-hosszában épülni, szépülni kezdett... A város mellett elterülő kékvizü tó — mely ez esetben valóban kék színű — partján gombamódra szaporodtak a mágnások, filmcsillagok és egyéb pénzemberek meseszép palotái. Minél jobban fokozódott az egyes kapitalista országokban a munkástömegek kizsákmányolása, annál rohamosabban épült Genf, annál több luxusvitorlés és motorcsónak szántotta a Genfi tó tükrét, annál több éjjeli mulató alkalmazott csinos fiatal lányokat, kik ebben a talmi romantíkájú világban a dagadó pénztárcájú férfiak oldalán vélték megtalálni megálmodott szerencséjüket. Genfet elsőlzben éjjel láttam. Utcáin neonkoszorúk ezrei szikráznak, fürge taxik suhannak és a járókelők ámulva szemlélik a fényes és ízlésesen berendeniu mu a nuvuv zett kirakatokat, melyek közül csaknem minden harmadik órákat kínál. Genfben megközelítőleg 170 000 ember él, s ebből több mint harmincötezer a külföldi... A városnak legalább harminc mozija van, az éjjeli mulatók — főleg a magánjellegű exkluzív lokálok — számát senki sem tudja pontosan — melyekben, az egyes kapitalista lapok állítása szerint a keleti orgiákat messze túlszárnyaló tivornyák sem mennek ritkaságszámba. E tekintetben Nyugat minden nagyobb városának van valami jellegzetessége — amit nálunk azelőtt egyszerűen prostitúciónak neveztünk. Genfben így nyíltan ez nemigen tapasztalható, habár az utcákon és az említett mondén mulatókban a kétes múltú és még kétpsebb jövőjű lányok százai kelletik magukat. Legtöbbjük hivatalosan manökenként szerepel, azonban az egv-két tényeleges divatbemutatót leszámítva, inkább a hagyományos és ez ideig mégis a legnagyobb sikernek örvendő Éva-kosztümben tetszeleg. Nem kétséges, hogy a városban lévő nagyszámú pénzember ligyleteiből hulló aranyesőt a tiszteletreméltó városatyák igyekeznek úgy irányítani, hogy néhány csepp az ő zsebükbe is csurranjon belőle Az éjszakai város '_r Ennek érdekében három kaszinót építettek fel, melyben az utolsó években a legkisebb tétet háromról öt frankra emelték. Első pillanatra ez valóban nem tűnik magasnak, de — ki tudná megmondani a legnagyobb végső tét összegét? Elképzelhető, hogy egy keleti pasa meg egy amerikai filmmágnás nem fog öt frankos tétben jásztani... Ez csak természetes. És mire fordítják az óriási bevételeket? Nem valószínű, hogy a város egyszerű polgárai életszínvonalának emelésére. /Tíz esztendővel ezelőtt leégett az egyik színház — még mindig romokban áll. Azért a tisztes városatyák bankszámlái egyre emelkedőbb irányzatot mutatnak. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy Genfben nem építkeznek. Igen építkeznek. Mégpedig Nyugat többi városához viszonyítva meglehetősen nagy iramban. Szebbnél szebb bérpaloták épülnek a Genfi-tóra, a Mont-Blancra vagy egyéb kies helyre nyíló kilátással. Egyeseket közülük a tulajdonosok teljesen be is rendeznek. Miért? — kérdezné valaki. Ennek is megvan a maga oka. Azért, mert így aránytalanul magasabb házbért kérhetnek a lakóktól. ,Ilyen házak bére egy szakmunkás keresetének a felét is felemészti. Ugyanis e tekintetben nincsen semmiféle állami ellenőrzés, ugyanolyan jellegű lakások bére teljesen különböző lehet, egyszóval a háztulajdonosoknak teljesen szabad kezük van a bérek megállapításában. Másodszor nappal jártam Genfben. Januárt mutatott a naptár és a városban mégis kellemes, tavaszias volt az idő. Genfet hatalmas hegykoszorú veszi körül, mely nagy mértékben megvédi a várost az időjárás szeszélyeitől. Genfnek számos, gyönyörű palotája van, melyek közül a legszebb a Nemzetek Palotája. Eredetileg a Népszövetség székelt benne. 1946. óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének tulajdona. Építésén és berendezésén több ország ismert művésze dolgozott. Van benne libanoni cédrus, olasz márvány, francia stílbútor és az egyik nagy ülésteremben egy pompás csehszlovák kék szőnyeg. A palotában több mint ezer alkalmazott dolgozik. Itt székel az ENSZ néhány állandó bizottsága is, pl. az Európai Gazdasági Bizottság, a kábltószerélverés elleni harcot ellenőrző szervezet stb. Genf valóban gyönyörű város, ám fényei gyakran igen sötét árnyékot vetnek a Genfi-tó kék tükrére. — su —
