A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-30 / 18. szám
A folyik on és csatornákon Olcsóbb a szállítás. Ilyen bambuszrudakból összerótt „kikötők" ezrei szegélyezik a partokat. Teaszüret A Kínai Népköztársaság óriási összegeket fordít a műemlékek karbantartására és restaurálására. Serényen dolgoznak a nagy kínai fal javításán A háromszarvú vlzimogyoró fiatalok és idősek kedvenc csemegéje Ananászszedés egy Kanton melletti ültetvényen B ratislavában, a CEDOK Stúr utcai utazási irodájának kirakatában különböző színes plakátok és hirdetések csábítják turistáinkat a nagy világba. Az egyik közülük a leghosszabb útvonal egyes állomásait jelzi: Bratislava—Prága—Moszkva, Irkutszk —Ulan Bator—Peking. Nem telik bele két nap sem, és az ember messze maga mögött hagyva a romantikus Bajkál-tavat, a kietlen Gobi-sivatagot s útjának céljába, a világ legrégibb országának fővárosába — Pekingibe érkezik. Kína sokáig úgy élt tudatunkban, mint a mandarinok, a híres porcelán és az ópium hazája. Nálunk Is jő időbe telt, míg ezek az elképzelések megváltoztak, míg Kína úgy ment át az emberek tudatába, mint egy óriási, természeti kincsekben bővelkedő, ősrégi kultúrájú, gazdag történelmi múltú ország — egyszóval, mint amilyen a valóságban. Kína hihetetlenül tanulékony és szorgalmas emberek hazája, akik egyszer s mindenkorra lerázták nyakukról az imperializmus, valamint a hazai feudalizmus igáját. És attól az időtől fogva, pontosabban 1948. október 1-től, amikor is Mao Cetung Pekingben kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, tehát nem egészen tizenhárom esztendő alatt Kína hatalmas ugrást tett a fejlődésben. Az utolsó három év alatt szinte hihetetlen arányú fejlődés állott be a Kínai Népköztársaság iparában és építésében. Tavaly az ország ipari össztermelése az 1957-es évhez viszonyítva megháromszorozódott. 1960-iban Kínában 18,5 millió tonna acélt gyártottak, ami azt jelenti, három és félszer annyit, mint 1957-ben. Az acéltermelés tekintetében Kína 1957-ben világviszonylatban a kilencedik helyen állott, a múlt esztendőben azonban már a hatodik helyre került. Széntermelésben 1957-ben az ötödik helyen volt, tavaly a második helyre került. Az elmúlt három esztendő alatt lényegesen megnövekedett a többi ipari termékek, az elektromos energia, a nafta termelése, valamint a műtrágyagyártás is. Érdemes még egy pillanatra visszatérnünk az 1957-es esztendőhöz, amikor Kína Kommunista Pártjának Kőizponti Bizottsága kitűzte a jelszót: „Tizenöt év alatt utólérni és túlszárnyalni Angliát az acél, vas, és egyéb fontosabb iparcikkek termelésében.” Amikor a kínai sajtó nyilvánosságra hozta e jelszót, az angol ökonomusok hitetlenül, sőt gyakran gúnyosan csóválták a fejüket. Az angol újságok egyszeriben ökonómiai kérdésekkel kezdtek foglalkozni. Még azok az angol tudósok is, akikről köztudomású, hogy effajta kérdésekről tárgyilagosan szoktak vélekedni, azt hangoztatták, hogy a kínai tervek egyáltalán nem reálisak, sőt, teljesíthetetlenek. Rövid idő múlva azonban az angol újságokból eltűntek a kínai terveket gúnyoló cikkek, egyideig szokatlan csend lett, majd valamivel később — az óriási sikerek láttán — merőben más húrokat kezdtek pengetni. A közismert London Times egyik számában többek között ezt írta: „Angliának résen kell lennie, mert különben könnyen megtörténhet, hogy a hatalmas sárkány megelőzi." Időközben ez már meg is történt, s nem kellett hozzá még a tervezett tizenöt esztendő sem. Most, amikor már ismerjük a kínai nemzetgazdaság múlt évi gazdasági eredményeit, ugyanazok a szakemberek, akik a kínai terveket annak idején, nevetségesnek, teljesíthetetlennek tartották, a burzsoá újságok hasábjain körülbelül Így nyilatkoznak: mi lesz tizenöt év múlva, ha Kína ilyen — eddig még sehol nem tapasztalt iramban fog fejlődni. Ám nemcsak az ipari, a mezőgazdasági termelés terén is bámulatos eredményeket
