A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Másodpercenként száz művelet — vibrálnak az Ural 1 elektroncsövei Jól vésd eszedbe, olvasó — kibernetika. Ki-ber-ne-tika. Ma még nem mindenki tudja, mit is jelent ez a szó valójában. A lényegével, a jelentőségével, a lehetőségeivel pedig annál kevesebben vannak tisztában. A kibernetika a jövő tudománya, a kommunista társadalom technikájának az alapja. Ural 1 Ha Prágában belépsz a Vegyipari Minisztérium Kutatóintézetének egyik szobájába, a következő dolgokat látod: Szemben veled a nagy villanytelepek kapcsolófalaira emlékeztető építmény. Az üvegszekrénykék mögött sok-sok elektroncső. Hajnali öt óra van, az elektroncsövek pislákolnak, felfelvillan az egyik, aztán elalszik, hogy másik gyulladjon ki mellette. Színes égőket is látsz, zöldeket, pirosakat. Egy gramofonszekrényhez hasonló szekrénykében perforált barna celofánszalag fut apró hengerek között. A szerkezet olyan, mint a magnetofon, csak nem beszél, nem zenél. Néha magától megáll, aztán újra elindul, fut néhány másodpercig és újra megáll. Noviczky Béla, okleveles matematikus a kapcsolőasztal előtt ül. Kezében ceruza, előtte papír, figyeli a villogó piros és zöld fényeket. A gép halkan búg — inkább csak zsongás ez — fogalmad sincs, mi történik a belsejében, mit jelent az, ha kigyullad egy zöld fény, vagy kialszik egy piros. Rejtély az egész, és ha arra gondolsz, hogy ez a villogó elektroncső-rengeteg másodpercenként száz matematikai műveletet végez el, eláll a lélegzeted. Éjszakai műszakon vagyunk az Ural 1-es szovjet elektromos számológép mellett. Noviczky Béla nagy teljesítményű, magas fordulatű turbinák kritikus fordulatszámát számolja. Kint prágai, ködös, hideg hajnal, idebenn neonfény és differenciál egyenletek. Az „elektromos agyvelők” — Ezek a kibernetika tudományának a magvai — mondja Noviczky Béla. — Technikailag bonyolult szerkezetek, melyeknek három fő részük van: 1. Az „emlékezet", amely képes bizonyos adatokat elraktározni. 2. Berendezés, amely az agyba helyezett adatokkal képes bizonyos műveleteket végezni. 3. Szerkezet, amely az emlékezetből „kiemel” egyes adatokat, áthelyezi a műveleteket végző berendezésbe, elvégezteti a műveleteket, és az eredményt visszateszi az emlékezet meghatározott helyére. Tegyük fel, hogy szorozni akarunk egy ilyen aggyal. A két tényezőt az emlékezetbe helyezzük, és „megparancsoljuk” a gépnek, hogy szorozza őket ősze. A harmadik szerkezet a két számot átteszi a műveleteket végző részbe, ott azok összeszorzódnak, és a szorzás eredménye ismét visszakerül az emlékezetbe. Természetesen a gép ezt igen gyorsan csinálja. Éppen a gyorsaság a legnagyobb előnye az ilyen „agyaknak”. Ma már nem ritkaság másodpercenként húszezer müveleletet végző elektromos agy sem. Ez teszi lehetővé aztán olyan matematikai problémák vizsgálatát, amelyre több emberöltő is kevés lenne. A program Az ember programja ilyen: Ma este színházba megyek, vagy: holnap Prágába utazom, megnézem az Ural 1-et és elbeszélgetek Noviczkyval! Az elektromos számológép programja filmszerű, barna celofánszaleg, apró lyukakkal. A lyukak a betűk szerepét helyettesítik, elektromos impulzusokat jelentenek, vagyis parancsokat mondjuk így: „Az emlékezet X. és Y. helyén álló két számot szorozd össze s a szorzatot tedd a Z. helyre!” Az univerzális agyvelők nemcsak számolni tudnak. Szövegeket fordítanak le egyik nyelvből a másikra, különféle logikai problémákat oldhatnak meg, vagy alkalmas automataberendezések segítségével irányíthatják a vasúti közlekedést, sakkozhatnak stb. Mi teszi lehetővé, hogy ugyanez a gép egy-Noviczky Béla a kapcsolóasztal mellett szer ezt, máskor azt csinálja? A különböző program. A program készítésének két része van; elsősorban szükséges a vizsgálandó problémát az elektromos agy „nyelvére” fordítani, vagyis olyan jelek segítségével, amelyekkel a gép dolgozik, kifejezni. (Pl. dladikus számrendszerben.) Másodsorban szükséges a gép „képességeitől” függő többé-kevésbé részletes „instrukciók” megadása. Ezeket az instrukciókat a gépbe teszszük, és megvárjuk az eredményt. Ma már olyan elektromos agyak is vannak, amelyek egy kezdeti, tökéletlen program alapján maguk dolgoznak ki egy tökéletes programot, amely azután további tevékenységüket irányítja. Példa erre egy agy, amelyet nem régiben egy nagyolvasztóra kapcsoltak. A nagyolvasztó kiszolgálása példás kollektívára volt bízva, az agyba a technológiai ismeretek által meg-Az ember, zsebretett kézzel, csak leolvassa az eredményeket határozott programot helyezték. A gép „megfigyelte" a kemencében történő folyamatot és a kiszolgáló személyzet munkáját, saját maga kitöltögette a program hiányos részeit és néhány hónapon belül, automata szerkezetek segítségévet átvette az egész termelési folyamat irányítását. Az elektromos agy „gondolkodik” — Nem kell megijedni — nyugtat meg Noviczky Béla —, bár ez a tény bizonyosan nem egy laikusnak juttatja eszébe K. Capek R. U. R.-ját, vagy más Írói képzeletterméket „a gépek forradalmáról az ember ellen.”' Megnyugtatásukra megemlítem, hogy ilyesmiről sző sem lehet. Bár az elektromos agyak bizonyos gondolatfolyamatokat gyorsabban és pontosabban valósítanak meg, mint az emberi agy: a matematikai logika és a matematika eszközeivel bizonyítani lehet, hogy az emberi agy tevékenységének a legtökéletesebb elektromos agy is csak bizonyos részét képes megvalósítani. Vagyis, bármely elektromos agy mindig kevesebbet fog tudni, mint az ember. Nyilvánvaló az Is, hogy mindegyik elektromos agy az ót teremtő, indító és irányító embertől függ. így nem több, mint az embernek a „szellemi napszámosmunka” elvégzésére szolgáló eszköze. Éjszakai műszak. A perforált celofánszalag lassan gördül: egyik hengerről le, a másikra fel*. A gép kitapogatja a lyukakat, felveszi a parancsokat és végrehajtja. Olyan feladatokat végez, amelyek az emberi agyat hónapokon keresztül foglalkoztatnák. Noviczky velünk beszélget és néha ellenőrzi az eredményeket. Prága, öt óra, decemberi hajnal. Duba Gyula (Péter László felvételei) W eme to
