A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-16 / 16. szám

Mondok Gábor» a munkásmozgalom hőse Csallóközben, de főként Du­­naszerdahelyen ki ne ismerné, ki ne szeretné és ki ne be­csülné Mondok Gábort, a köz­­tiszteletben álló „Gábor bá­csit"? Ezt a megbecsülést cse­lekedeteivel és egész életével érdemelte ki. A munkásmozga­lom hőse ő, akire büszke egész Szerdahely. Komoly volt ez a harc, amely széppé és értékessé tette éle­tét, amelyre ma úgy tekint vissza, mintha izgalmas, színes filmet pergetne: Feledhetetlen volt, amikor Vásárúton öten — Mondok Gábor, Csömör Ignác, Tóth István, Kadarász János és Mitacz János — megalapí­tották a pártszervezetet. Ebben az időben (1920—1921-ben) a szerdahelyi járásban jelentős mezőgazdasági bérmozgalom volt. Az 1931-ben Kosúton leját­szódott véres eseményeket a szerdahelyiek nem látták, nem voltak jelen. De egy év múlva Mondok Gábor vezetésével a szerdahelyi kommunisták ko­szorút vittek azok sírjára, akiknek a szívét csendőrgolyó járta át. A koszorút azonban nem helyezhették el a sírokon, mert a csendőr szakasz meg­akadályozta őket ebben. 1936-ban megalakítja a Szov­jetbarát Társaságot, az SCSP-t, a mostani Csemadok-helyiség­ben, 1937-ben a csendőrség sú­lyosan bántalmazza a német fasizmus elleni tiltakozása miatt, 1938-ban részt vett Tor­nácon azon a hatalmas mani­­fesztáción, amely hitet tett a békét akarók humánus gondol­kozása mellett, s amely elítélte a fasizmust. Az 1938-as történelmi ese­ményekkel lezárult Mondok Gábor kálváriáé életének egy jelentős szakasza, hogy kez­detét vegye egy másik, még nehezebb, még borzalmasabb, amelyben Mondok Gábor hősi magatartása vitathatatlan. 1941 nyarán letartóztatták, börtön­ből börtönbe toloncolták. Ko­márom és Budapest után Kis­­tarosára szállították, az inter­náló táborba, ahol hét hónapot töltött, s ahol közelebbről meg­ismerhette az internáló táborok „nevelési" módszerét. Kiszaba­dulása után 1943 végéig rend­őri felügyelet alatt állt. Majd 1944 tavaszán újból letartóz­tatták, Komáromba szállították és Mácsik Istvánnal, Jakubcsik Ferenccel és Szabó Kálmánnal együtt a németországi flossen­­burgi koncentrációs táborba hurcolták. Hat hónapot töltött a tábor­ban. Ez a hat hónap gyötre­lem és borzalom volt számára. Mondok Gábor a krematórium, a gázkamra, az éhezés, a szen­vedés, az embertelen bánásmód rossz emlékeivel, de a szebb jövőbe vetett törhetetlen hité­vel 1945. július 1-én hazaérke­zett övéihez, hozzánk, hogy kö­zöttünk és értünk újra kezdje a munkát, mert „Gábor bácsi" azok közé a régi kommunis­ták közé tartozik, akik nemcsak hirdették, hogy meg kell dön­teni a kapitalizmus erejét, és hatalmát, hanem csinálták is. Ezért tudott tűrni nélkülözést, zaklatást, rendőri felügyeletet, csendőröklöt, börtönt és kon­centrációs tábort. Egy életen át terjesztette a kommunista eszmét, egy életen át szervez­te és buzdította a dolgozókat. Törhetetlenül hitt a munkás­­osztály győzelmében. És ma már látja, hogy nem hiába tűrt és nem hiába har­colt. Látja és élvezi a harc gyümölcsét. Egy eseményekben gazdag élet sem fárasztotta ki Mon­dok Gábort. Ma is tevékeny­kedik. Tagja a Szlovákiai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága plénumának, valamint a Járási Kommunista Párt plé­numának, kiveszi részét a tö­megszervezetek, főként az SCSP és a Csemadok munkájából. OZORAI FERENC miudenludó .......... NÜJN Bennünket, akik szocializ­­musban élünk, különösen ér­dekelnek az olyan gépek, ame­lyek az embert felmentik a gyötrő, férasztó műnkétől. Ilyen a mindentudó rakodógép, a NUJN 100. Ha szükség van rá, egy óra alatt 120—160 métermázsa trágyát rak fel. Hogy ez mit jelent, a mezőgazdaságban dolgozó nők tudnák legjobban megmondani. A NUJN 100 leg­főbb feladatai közé tartozik a széna, szalma, burgonya, réps NUJN 100, a hidraulikus rakodó­gép pillanatok alatt kazalba rakja a szalmát Mint kotrógép is jól bevált felrakása és szállítása, sót a meliorációs munkáknál csator­nák vájása. Kezeléséhez egyet­len traktoros elegendő. A min­dentudó gép tőzeget fejt, 160 cm mélységből homokat emel ki. Ha függökapocsra szerelt kampókat szerelnek rá, a ra­kodógép pillanatok alatt 500 kg teherbírású emelődaruvá változik. A NUJN 100 segítségét az iparban, mezőgazdaságban és az építészetben nem tudjuk eléggé értékelni. Ez a gép a magasságtól sem fél. Megfelelő védőállvány rászerelésével 160 kg-os megterheléssel 7 méter magasságba is kitolható; vil­lany- és telefonvezeték, világí­tótestek felszereléséhez hasz­nálják. Ebben az évben kerülnek piacra azok a felfüggeszthető kocsialvázak, melyekre a NUJN 100 rögzítve lesz. Így a traktor hozzákapcsolása meg­­könnyül és a munka végezté­vel a traktor gyorsan mehet más múnkaterületre. a kocsi­alj önálló használatakor is működésbe lehet hozni a ra­kodógépet a traktor által for­gásba hozott főtengellyel 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom