A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-09 / 15. szám

A világűrt megjárt negyedik kutyui, a Zvez­­docaka. Most alaposan megfigyelik a szovjet tudósok, nem tett>e valami kárt szervezeté­ben az ismeretlen világűr VILÁGHÍRADÓ A békéért harcolni kell A Vártól Szerződésbe tömörült orszá­gok kénapos tanácskozást tartották Moszkvában, amelyen megvltattták a nemzetközi helyzetet A politikai tanács­­kosátestUlet tömör közleménye kiemeli, hogy a megbeszélés a kommunista és munkáspártok mólt évi novemberi érte­­kesletének elméleti és politikai következ­tetéseire és történelmi dokumentumaira támaszkodott amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyta­tott küzdelem legidőszerűbb, létfontos­ságú kérdéseire. Elismeréssel említi a békés egymás mellett élés lenini politikáiét folytató szocialista országok gazdasági sikereit, majd megállapítja, hogy az agresszív ka­tonai tömbökbe tömörült nyugati hatal­mak továbbra is gátolják a nemzetközi légkör javulását. Kongói, laoszi beavat­kozásukkal és Kuba fenyegetésével ve­szélyeztetik a világbékét. De különöskép­pen a militarista és revansiszta politikát hirdető Nyugat-Németországot változtat­ják támogatásukkal az európai háborús veszély fő tűzfészkévé. A náci táborno­kok és Hitlert hatalomra segítő monopó­liumok kezébe kerülő hatalom elképzel­hetetlen veszélyeket rejt magában. Hi­szen a bonni revanslszták egyre szem­telenebből hirdetik területi követelései­ket szocialista országokkal szemben és mind nagyobb hangon beleszólnak a nyu­gati politikába. Az Egyesült Államok továbbra is fo­kozza a lázas fegyverkezést és a Szovjet­unió számos konstruktiv leszerelési bé­kejavaslatáról halogatja a tanácskozások megkezdését. Ezért a Varsói Szerződés országai „megegyeztek olyan intézkedé­sekben, amelyeket szükségesnek tarta­nak megtenni védelmi képességük továb­bi erősítésére és a világbéke megszi­lárdítására“. A világesemények alakulásé arra fi­gyelmezteti a békeszerető viiágközvéle­­ményt, hogy minden erővel arra kény­szerítsék s fegyvercsörtető imperialistá­kat: üljenek tárgyalóasztalhoz és egyez­zenek még a leszerelésben. Erre ma re­ális lehetőség van, a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata le­szögezi, hogyha a világ valamennyi bé­keszerető ereje összefog, meg lehet aka­dályozni a háborút; Ugye sikerének fő biztosítéka a szocialista világrendszer állandóan növekvő ereje és népszerűsége. Hazánk dolgozói szocialista köztársasá­gunk gazdaságának építésével, erősítésé­vel veszik ki részüket e világméretű nagy harcból. A Román Népköztársaság rohamos léptekkel iparosodik. A képűnkön látható földmgézflno­­mítót nemrég helyezték üzembe Onestl Ba­­cauban A hazafias erők által felszabadított Phonsavan laoszi város lakossága az imperialisták be­avatkozása ellen tüntet. A kapitalista világ Közismert dolog, hogy az Egyesült Államok a legszívesebben fegyvereket ajándékra és el­lenszolgáltatásként, köszönetképp szívesen el­fogadja a megsegített ország függetlenségét. Az utóbbi időben azonban egyre lázitóbb, ve­szedelmes kritikai hangok érkeznek az ameri­kai befolyás aáatt lévé országokból, amelyek a washingtoni politikusok fejéhez vágják, hogy a sokévi több milliárd dolláros külföldi „se­gítség osk* semmi látszatja. Egyetlen egyetem, kórház, gyér, stb. nem épült belőle, a nyo­mor nem hogy csökkent volna, hanem egyre nagyobb, összeültek a nyugati világ fejesei és megállapodtak abban, hogy megreformálják eddigi „segélyprogramjukat'', nehogy kicsap­janak medrükből az amerilcaellenes szenvedé­lyek. Ezért az USA kormánya elhatározta, 9Ő0 millió dolláros segítséget nyújt a latin­­amerikai országoknak, amelynek fejében azok esküdt ellenségüknek tekintik majd a ra­gyogó eredményeket elér« forradalmi Kubát. Úgy látsz* azonban, hogy tok a segélyt Igénylő ország és kevés a pénz, meg aztte több kormány a nép hangulatára való tekintettel nem fogadhatja el a washingtoni feltételeket Egy* délamerikai Újság meg is irta, hogy a felkínált segély kevesebb, mint amennyi ham volt egyetlen év alatt Kubában az amerikai hajóstársaságoknak. De az amerikai Jószívűségről nemrég alapo­san leszedték a keresztvizet az iziri törökök, mikor egy amerikai hajószállitmánnyal érke­zett „ruhákat'' tartalmazó ládákat kibontották. Kiderült ugyanis, hogy elnyűtt, rongyot, pisz­kos és hasznavehetetlen kacatokat kaptak. Az Izmir! kormányzó a közvélemény nyomáséra kénytelen volt visszaküldeni az „ajándékot“. A leleményét „Samu bátya* hátha elsüt! más­hol. De az USA szövetségesei sem jobbak a De­ákné vásznánál. Amerikai nyomásra Nyugat­németország vállalta, hogy másfél milliárd márka értékű „segítséget" nyújt az elmara­dott országoknak. Törik is a fejüket a bonni tőkétek, mit adhatnának úgy. hogy elsősor­ban ók járjanak jól. Ki Is sütötték a zseniális ötletet: odaadják az Ócskavasba való régi gé­peket. A ruhrvidéU iparmágnások lapja, az Industrierkurier szerint a fiatal afrikai or­szágoknak még túlságosan jók Is ezek a ki­öregedett gépek, hiszen ott olcsó a munka­erő és alacsony az emberek műszaki színvo­nala. Sorolhatnánk még tovább az USA által ela­jándékozott romlott konzervek, dohos gabo­­nancműek stb. körül támadt bonyodalmakat, de eiég ennyi is a kapitalista világ segltó­­készségéról. Hiába, amíg a tókés tőkés marad, még a levegőn is keresni akar! Két kongói kép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsnak határozatát semmibe véve a belgák továbbra Is a kongói árulók szolgálatában maradnak. Képűnkön a katangai áruló Csőmbe egyik tanácsadója, We­ber őrnagy A másik áruló, Kalondszl úgynevezett „bá­nyász államában" rettenetéi éhség uralkodik. Képünkön egy anya gyerekével néhány fala­tért könyörög. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom