A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-26 / 13. szám

nehézségeik abban gyökereznek, hogy fizetniök kell a részvényeseknek azért, hogy megengedjék önöknek a termékek gyártását, úgy nem marad egyéb hátra, mint hogy felszámolják a részvényesek osztályát.” Könyve utolsó fejezetében Liilley megállapítja, hogy ha Magy-Britannía 1945-től kezdve szocialista ország lenne, amely ügy fokozná termelését, mint a Szovjetunió (példákkal bizonyltja, hogy ez lehetséges), akkor 2000-ben a munkáhét Angliában tizenkét órára csökkenne, feltételezve, hogy az életszínvonal nagyjából hasonló maradna. Mindezzel iLilley leszögezi, hogy az automatizácíó teljes kihasználása egyedül a szocialista vagy kommunista társadalomban képzelhető el Lilley könyvét körülbelül ugyanakkor (1956) Irta, mikor Lem a magáét. Azóta az építés irama a Szovjetunióban ismét fokozódott, s az 1980-ig terjedő tervek túltesznek Lilley legmerészebb elképzelésein is.

Ml az automatizáció ?

A napi sajtóban a gépesítés és automatizáció szavak szinte állandóan egymás mellett jelennek meg. Ez helyes is, mert szorosan összefüggenek. Az automatizáció a szó mai értelmében természetesen merőben más, mint amire az elárusító automaták, vagy automata esztergapadok láttán gondolunk. A gépesítés az automatizáció első feltétele. A gépesítésnél a munkát a gép végzi s az ember feladata csupán az, hogy irányítsa és ellenőrizze a gépet, figyelje,

kon

nem használódtak-e el a szerszámok, ügyeljen arra, hogy a gép jó minőségű árut gyártson s beállítsa a gépet új termékek előállítására. Az autamatizáció meghatározása mindmáig nincs pontosan néhány mondatba foglalva. Röviden azonban megállapíthatjuk, hogy az automatizáció magas fokon automatizált gépek vagy munkafolyamatok használata; amelyek nagyobb részt kiküszöbölik a testi munkát s az aprólékos emberi irányítást. Ez annyit jelent, hogy az automatizáció célja a testi munka s a gépek ember által való aprólékos irányításának kiküszöbölése, mivel az automatagép működését teljesen maga irányítja: elejétől végéig az ember közvetlen beavatkozása nélkül maga gyártja az árut

— a munkás feladata -csupán az, hogy figyelje a gépet, jól müködik-e, sürgősen megjavítsa a hibás gépet, mindenekelőtt elejét vegye az esetleges üzemzavaroknak. Az automatikus 'gépsoron, automatizált gyárban a dolgozó már nem fizikai munkás

— a technikus vagy mérnök színvonalán áll.

Az automatizáció kezdeteivel már a múlt

évszázad végén találkozunk. Azonban általános elterjedéséről csak 1945 óta beszélhetünk. Történelmi dátum fejlődésében az 1950-es év, amikor működésbe lépett a világ első automatizált gyára — egy dugattyú-gyár a Szovjetunióban. Ebben a gyárban úgyszólván anélkül, hogy emberkéz érintené, az alumínium ingot dugattyúvá változik. Egy műszak folyamán az egész gyárban csupán kilenc munkás dolgozik, s ez a gyár huszonnégy óra alatt 3500 dugattyút állít elő. A dugattyúk hagyományos gyártásával szemben a munkások száma negyedére csökkent, s az előállítási költségek a réginek csupán felét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a munkatermelékenység

4-szeresére emelkedett. Az automatizáció legjellegzetesebb vonósa, hogy segítségével a munka termelékenysége 2-szereséről 10- szeresére emelkedik. Nem ritka az olyan eset sem, mikor a termelékenység ötvenszeresére, sőt, egy esetben ötszázszorosára emelkedett. A mai helyzet azt mutatja, hogy az automatizáció a munkatermelékenység ötszörös növekedését jelenti, nem is szólva a megtakarításról, amelyet a gépek kihasználásában s a munkatér csökkentése terén érünk el. Az automata gépsorok, amelyek sokszor több száz gépet helyettesítenek, jóval olcsóbbak, mint a gépek eddigi tömege, s jóval kisebb munkatérben ugyanazon teljesítményre képesek. Ez ugyancsak jelentős megtakarítást jelent. Az automatizáció jelentősége azonban nem csupán abban áll, hogy olcsóbbá teszi a gyártást, és emeli a munkatermelékenységet, de mindenekelőtt abban, hogy olyan munkafolyamatok bevezetését teszi lehetővé, amelyek az automatizáció nélkül teljességgel elképzelhetetlenek. Itt mindenekelőtt a vegyészeire és az atomfizikára gondolunk. Számos vegyi és atomfizikai gyártási folyamat merőben lehetetlen automatizáció nélkül, mivel a reakciók oly gyorsak, hcjy ember által semmiképp sem irányíthatók. Ezekben az esetekben lép színre a kibernetika.

Munkás vagy űrhajós?

A jövő — gépek formájában - megjelent üzemeinkben. Számos nagy teljesítményű önműködő számológép működik nálunk már ma is. Sok kisebb-nagyobb csehszlovák gyártmányú számológép megalkotása áll befejezés előtt. A munkaidő csökken, jóllehet az automatizáció még csak gyerekcipőben jár. A harmadik ötéves terv a munkaidő további csökkentésével számol s ugyanakkor a termelés fokozásával is —

mindenekelőtt a gépesítés és automatizáció bevezetésének segítségével.

Térjünk vissza most oda, ahol cikkünket kezdtük, 'Lem fantasztikus regényéhez. Azt olvashatjuk benne, hogy aki jelentkezni akar az űrhajóra a személyzet tagjaként, annak legalább két irányú főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Csupán olyasvalaki indulhat neki e világűrnek, aki többféle mesterséghez ért, hogy hasznára lehessen társainak.

Lassan lejár a kor, amikor elég volt beállítani egy gyárba csupán azzal a szándékkal, hogy az ember megtanul dolgozni. Az automata gépsor sem fog többet követelni az embertől, mint hogy figyelje a gépek működését s helyes pillanatban nyomjon meg egy-egy gombot. De az automatizáoió jövője a munkás, aki gondolkozni tud a gép helyett. Mert a gép, még a legtökéletesebb elektronikus agy sem tud gondolkozni. Csupán arra képes, hogy teljesítse az ember megszabta feladatokat. Igaz, jóval gyorsabban és pontosabban hajtja végre a munkát, mint az ember, de épp azokban a pillanatokban, mikor előre nem látott helyzetekben dönteni kell, a gép tehetetlen s az ember irányítása nélkül, nem tud tovább dolgozni. Az automatizáció lehetővé teszi számunkra, hogy legmerészebb terveinket is valóra váltsuk a szocializmus és kommunizmus építésében. A legfontosabb benne, hogy a tervek valóra váltása nem az ember kimerítő, fizikai, hanem alkotó munkáját tételezi fel, így hót bátran állíthatjuk, hogy az automatizáció kora, amely idestova a világ valamennyi gyárába betör, egyúttal a kommunizmus korszakát adja hírül az egész emberiségnek.

A minszki pótalkatrész-gyár hatalmas programlrínyltású futószalagja