A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-26 / 13. szám

Keleti istennő Vatikán és a fa­sizmus ■ Ez az összefoglaló címe annak a kiállításnak, mely ■ Bratislavá­­ban, a volt vásárcsarnok épü­letében nyílt meg s napról-napra óriási látogatottságnak örvend. Az ősember fejlődésétől egész nap­jainkig — tudományos, marxista ala­pon — képet alkothatunk magunknak a különböző vallások keletkezéséről és a társadalomban elfoglalt szere­pükről. A vallás mindig a kizsákmá­nyoló, uralkodó osztály ideológiáját támogatta. Marx szerint: ópium a tömeg számára. A nyomorról, a sze­génységről és az osztályellentétekről A kiállítás rendezése szakavatott kezekre vall. Igaz, bőséges anyag állt rendelkezésükre. Szinte kis pavilo­nokra van osztva az egész terem, és ha végigmegyünk a gazdagon illusz­trált táblák mellett, magunk előtt látjuk az egész emberiség történetét. Egyiptomi madárfejű istennő kerek halszeme borzongat. Buddha kövérkés, mosolygós képe bólogat felénk, dé­moni faszobrocskák, szépkeblű görög istennők társaságában. Róma. Az első keresztények. Az­tán a középkor, a szadista inkvizíció. Égő máglyák tetején megkínzott em­berek vonaglanak — s mindez az is-Társadalom é igyekezett elterelni a figyelmet, és a túlvilág! boldogságot hirdette. A vallás állam volt aai államban. Hatal­mas földi javakat gyűjtögetett, és közben a szegénységet prédikálta. A vallást az emberek hiszékenysé­ge, tudatlansága és félelme hozta lét­re. A természet törvényeit nem is­merő ember minden, neki szokatlan rendellenességben túlvilági hatalmas­ságot, istenségek beavatkozását kép­zelte. Az ún. pogányák a föld minden zúgát benépesítették istenekkel. Fan­tasztikus elképzelések születtek a világ keletkezéséről. ten nagyobb dicsőségéért. Várat ostromló, mindenre elszánt parasz­tok; husziták cséphadaróval. Kálvin, a református pápa, megégetteti Ser­vet doktort Genfben. És így fut előt­ted — mint filmkockán a képek — a történelem; az emberi szeretetet prédikáló papok kegyetlen és mégis kenetteljes arca. S mire fellélegzenél, hogy ez csak a múlt; a civilizáció, a XX. század sokkal emberibb; már ott állsz a má­sik kép előtt, ahol Tiso kezet fog Hitlerrel, Mindszentihy agitál az ellen­­forradalomban; — látod a Vatikán rádió leadóállomásait és a NATO tankjain álló püspököket, ahogy meg­áldják az atomfegyvereket. Mellettük nyomortanyák, éhező, síró gyerekek. Gyarmatok, missziók. És végezetül a mi országunk, a mi táborunk, az „istentelenek” országa: kombájn arat a búzamezőn, orvos hajlik a mikroszkóp fölé, iskolából kirajzó gyermekek kacagnak a sze­medbe. S talán már fölösleges is ide írnom, hogy mindez azt példázza: hogy a tudomány, a szocialista tár­sadalom győz a babona és a sötétség felett. —d— A parasztlázadás és a reformáció PUspökök a NATO tankjain

Next

/
Oldalképek
Tartalom