A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-05 / 10. szám

ih tP e e H í em bernek 6 m m Megindultak a hegyek. A Ma­­gyas-hegy — Malom-csúcs felöl, Horná Stubfia, Handlova és 2iar irányába földcsuszamlás történt. Megrepedt házfalak, kidőlt faóriá­­sok, széttépett telefonvezetékek, és kiforgatott oszlopok jelezték a csuszamlás útját. Az országút, forgalmi jeleivel és kilométerkö­veivel becsúszott a gyümölcsös­­kertekbe és maga alá temette az almafákat. Chile és Agadir jut az ember eszébe, a veszedelem, amelyről filmhíradóinkból értesültünk. Ke­zesed Handlová környékén a szenzációra éhes fotóriportereket, a nagy nehézségek közepette, re­pülőgépről élelmezett szenvedő la­kosságot. Nem találod. Nincs itt semmi szenzáció. A földcsuszam­lás egyetlen emberi életet sem követelt. ' Az agyagos föld még december közepén kezdett mozogni. Geoló­gusok és szakemberek bizottsága szállt ki azonnal a helyszínre, hogy megállapítsák a földcsuszam­lás okát és jellemző tüneteit. A bizottság munkájában részt vett Ivan Vasziljevics Popov, kiváló szovjet akadémikus Is, akt éppen Párizsból tért haza, amikor híréi vette a handlovai földcsuszamlás­nak. Azonnal hazánkba sietett — segíteni. — Hogyan történt a handlovai eset? — A kérdést inkább így for­málhatnánk — mondta Popov ta­nár —, miért éppen itt, és miért éppen most történt a csuszamlás’ Először is: ennek a területnek olyan a geológiai felépítése, hogy hasonló átalakulások évszázadok óta folynak itt — természetesen ritkán oly hevesen és érezhetően, mint most. A csuszamlás fő okát a völgy összetételében kereshet­jük, a bányának semmi köze a dologhoz. Másodszor: A múlt év­ben ezen a környéken kétszer annyi csapadék esett, mint más­kor, és az egész katasztrófa a talajvíz munkája. Popov tanár magyarázatából ki­tűnik, hogy a völgy mélyében lé­vő szilárd palakő-alapot agyagré­teg takarja, amelyre vastag, ned­ves földrétegek nehezednek. A mélybe szivárgó víz átnedvesltl az agyagréteget, az agyag síkos csu-Huszonöt millió köbméter föld mozdult meq. Annyi munkával, ameny­­nyl e földmennyiség áthelyezéséhez szükséges — néhány vlzierőmü­­vet építhetnénk fel Felkutatni a csuszamlás irányát, sebességét, erejét és törvénysze­rűségeit. A tűzoltók éjjel-nappal szivattyúzzák a vizet, hogy oda folyjon, ahová az ember akarja, ahol nem árthat. És az emberek! Akiknek a go­nosz erők elpusztították a csa­ládi házukat és otthon nélkül ma­radtak — azokkal mi lesz? Bratislavában, Handlován, Prie­­vidzén és Éiarban sokan vártak új lakásra. Most, a szerencsétlen­ség hallatára visszaléptek és áten­gedték lakásukat a károsultaknak. A három és négyszobás lakások tulajdonosai legalább egy szobát felajánlottak a nemzeti bizottsá­goknak, hogy legyen hová elhe­lyezni a hajléktalanokat. A rom-Pirkadattól szürkületig búgnak a levegőben a helikopterek. A nehe­zen hozzáférhető helyekre anya­got szállítanak a geológusoknak. eltakarító és költöztető brigá­dokat sem kellett megszervezni. — maguktól jöttek az emberek! Összedőlt az iskola? Nincs hol ta­nulni a gyerekeknek. Egy hónapon belül felépült az új iskola! És jöttek a geológusok, az er­dészek, az építészek, jöttek a tűz­oltók és katonák. A legmodernebb technikát vetették harcba a „lé­pegető hegyek” ellen. A biztosító intézetek alkalmazottai felbecsül­ték a károkat, hogy minél előbb kifizethessék a katasztrófa súj­totta polgároknak. Kétszázötven károsult család ta­lált új lakásra és kap teljes kár­térítést. Kétszázötven család kö­szöni a segítséget és vallja, hogy nálunk, a mi társadalmunkban az ember, embertársával szemben valóban humánusan viselkedik. Rombol a tank, de ez esetben a béke és a biztonság érdekében, összedönti azokat a házakat, amelyek már amúgyls bizonytalanul &1- tottak. A ház gazdája reggel munkába ment; családja már néhány hete új lakásban lakik. Ludo Tuálak: Ott laktunk a domb tetején. Hála a nemzeti bizottság gondoskodásának, idejében kiköltözhettünk a lakásunkból. Mint bá­nyász közvetlenül Handlován kaptam szép, új háromszobás lakást. szarmos anyagga vaitoziK, amelyen a 10—30 méter vastagságú földfe­lület lassan, lavinaként elcsúszik. — Hogyan lehetséges, hogy a bratislavai geológiai megfigyelő­­állomás szeizmográfja egyáltalán nem jelezte a handlovai földcsu­szamlást, holott ez a műszer a távoli országokban történő legki­sebb földrengéseket is jelzi? — Bármily nagyméretű is a csuszamlás, mégis csupán a föld relszlnén történik. Mintha csak hámlana a föld kérge, s a mozgása nagyon lassú. Földrengések alkal­mával viszont a föld mélyében írős lökések történnek. Ezeket i lökéseket jelzik a szeizmográ­fok. Azonnali segítség Handlován, december középen ez volt a fő kérdés: Mi most a teen­lö’

Next

/
Oldalképek
Tartalom