A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-12 / 7. szám

Befejeződött a kultúra munkásainak tanácskozása A járási konferencián elhangzottak szerint az alakuló konferencia óta eltelt kilenc hó­nap alatt 78 szinielőadást és 166 esztrád-jel­­legü műsort mutattak be, a járás huszonhárom működő tánccsoportja pedig már alapját ké­pezheti egy félhivatásos táncegyüttesnek. A népnevelő munka keretében 56 ismeretter­jesztő, illetve irodalmi tárgyú előadást, vala­mint két szerzői estet tartottak, s a szlovák nyelv 11 tanfolyamán folyik sikeres munka. A konferencián résztvető Lőricz Gyula elv­társ, a Csemadok országos elnöke, kifejezést adott annak a véleményének, hogy a jövőben nagyobb eredmények várhatók a Csemadok te­vékenységében, hivatásoss népi együttesek, né­pi akadémiák, képzőművészeti és zenei tan­folyamok létrehozásával. «• Léva Újvári László tanító felszólalásából: „Több helyről panaszok érkeznek, hogy dol­gozóink nem tudnak hozzájutni a csehszlová­kiai magyar írók és költők műveihez. Az okot abban látom, hogy olvasóközönségünkhöz mér­ten aránylag kis példányszámban (800—1000) adják ki ezeket a könyveket. Számoljunknak! Köztársaságunkban 540 Csemadok,helyi esc van, ami gyakorlatilag ugyananf ^^^^^ tárat jelent. Ha az említett két példányt vásárol meg mindc port könyvtára részére, a készlet És hol vannak akkor még azok az olvrsók, akik meg akarják vásárolni a kötetek t?! Azt, hogy minden népkönyvtárban megli gyenek a hazai irodalmi müvek, talán központilag is meg lehetne szervezni valamilyen formában, sőt kötelezővé tenni. íróink és költőik az új szocialista erkölcs kialakításában műveikkel hathatós segítséget akarnak nyújtani, és min­den támogatást megérdemelnek, hogy köny­veik olvasóközönségünk legszélesebb rétegei­nek a kezébe is eljussanak.” Galónta A Vsemadok-munkának és a gyakorlatnak az összefüggését vizsgélgatták a felszólalók, min­denekelőtt Sörös elvtárs, a járási pártibizott­ság titkára, aki szerint ahhoz, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó munkások is kulturált módon tudjanak élni, elsősorban a mezőgaz­dasági munkák átszervezése szükséges. Minde­nek- előttt a kétműszakosltás. Egy másik érde­kes hír: Vágsellyén bevezették az alkoholnél­­küii vasárnap délutáni táncmulatságokat. S vé­gül egy nagy feladatra készülődés: a kosúti A rimaszombatiak tarkaestjének egyik jelenete. A Vaskó-házaspár a 'dobogón. események harminc éves jubileumának méltó megünneplésére, melyből nem kevés rész hárul a járás Csemadok helyi csoportjaira. / Bratislava A járási konferencián, amelyen 54 kül­dött vett részt, Klajnyik Ferenc, a Cse­madok járási elnöke tartotta a beszámo­lót. A konferencián 13 küldött szólalt fel. A beszámolót követő vitában főképpen szervezeti kérdésekről volt szó, de fel­­figyeltétöbb volt a vitának az a része, amelyben az ifjúság kulturális nevelésé­nek problémáit vitatták. Bírálat érte a dramaturgiai bizottságot is, amennyiben ■ez , idjp nem végezte a legmegfelelőbben munkáját. Több felszólalás intett arra, hogy sok helyi szervezetben komolyab­ban kell végezni a Csemadok-tagság­­jnyilyéntartását és a tagdíjak rendezését, azonban örvendetes bejelentésként ha­tott, hogy a járás egyik kis községében, Szemeten az utolsó közgyűlés óta 22 új Csemadok-tagot szereztek. Nyit ra Kántor elvtárs járási titkár értékelte a helyi szervezetek múlt évi tevékeny­ségét. A járás területén huszonhárom helyi szervezet működik ezerötszáz taggal. A tagok nagy része azonban csak papír­tag. A tagsági dijak rendezését 82 0/o-rs teljesítették, öt községben szerveztek szlovák és egy községben orosz nyelv­tanfolyamot. A faluszépítési akció kere­tén belül a bodoki Csemadok-tagok 15 950, a gímesiek 3000 brigádórát dol­goztak le. Az elmúlt évben 63 előadást tartottak a színjátszó csoportok. Jó len­ne, ha a jövőben a színjátszó csoportok vezetői igénybe vennék a járási titkárság mellett létesült dramaturgiai bizottság segítségét. Rimaszombat A konferencián százhuszonhárom kül­dött vett részt. Molnár elvtárs értékes titkári beszámolója után tizenöten kértek szót a vitában. A sok hasznos hozzászó­lásból csupán egyet ragadunk ki: a tor­naijai küldött, Egenhoffer elvtársét A színjátszásról beszélt. Bírálta azokat a helyi csoportokat, amelyek a darab ki­választása során nem veszik figyelembe a lehetőségeket, a műkedvelők képessé­geit, a színpadot stb. S gyakran rendkí­vül nehéz színművek játszásába kezde­nek ... A felszólalás régi, de örökérvényű mondásra emlékeztet csak addig nyújtóz­kodj, ameddig a takaród ér! Rozsnyó A járási konferencia egyik legszebb jelenete egy pionír kislány fellépése volt; Török Elemér Dalom őrőla zeng című versével üdvözölte a küldötteket, őszintén sajnáljuk, hogy a költő nem volt jeien és nem hallhatta saját ver­sét. amely e kislány zengő szép hangján az élmény erejével hatott. Viharos, per­cekig tartő ünnepi taps hangzott fel a szavalat után. A kislány csiszolt és ápolt szép magyar anyanyelvén tolmá­csolta a pártunk iránti hűséget és sze­­retetet. Hadd idézzük ezúttal a vers utolsó szakaszát. viszonylatban a második és a harmadik díjat. Egy ízben Prostéjovban is sza­valt. Ott díszoklevéllel tűntették ki. A kis Szilvia szerény, rendkívül udva­riás és szolgálatkész lányka. Otthon munka közepette lepjük éppen segít az edény késén végzi ezt a munkáját is. Mellet­te ott a nővére, a tizenötesztendös Má­ria. ugyancsak kiváló tanuló, csinos, olygös kislány, de ő nem szaval... ért hozzá — teszi hozzá szerényen. A szavam / már nem puszta szó / ha felcseng / figyel, mert új világról éne­kel. / Figyeld, / mert róla Zeng, / ki min­ket elvezet, / tűzön, í vizen át, / ahol ezer nyelven harsogják / dicsőség né­ked i Kommunista Párt! A kitűnő szavalat bebizonyította, hogy az a magyar iskola, amely ko­moly gondot fordít érettségiző diákjai­nak a szlovák nyelv kifogástalan elsa­játítására, példás módon tudja ápolni az anyanyelv varázsát és szépségét. A kis pionírlánykát Sunyovszky Szil­viának hívják, hetedikbe jár és kitűnő tanuló. A második elemiben kezdett szavalni: azóta több ízben elnyerte a járás és kerület első díját, országos Amikor Szilviát megkérjük, mi ne lenni ha felnő, némi habozás utón csendesen azt válaszolja, hogy még nem tudja... Tanárnője azonban, Kanala elvtársnő elárulja nekünk, hogy tanító­nő vagy színésznő szeretne lenni. Mielőtt távozunk, még megkérdezzük tőle: melyik költeményt szereti a leg­jobban? A kislány József Attila Szeret­ném ha vadalmafa lennék és Ady Endre Anya és lánya című versét említi. Amint látjuk, a kis Szilvia ízélése is finom és csiszolt. Helyénvalónak tartjuk itt megemlíte­ni, hogy ez az Ady-vers a mártírhalált szenvedett Steiner Gábor elvtársnak, az egykori kommunista szentátornak is a legkedvesebb költeménye volt. A halál­táborból családjának írt utolsó levelé­ben az Anya és lánya című költeményt idézi. — SZABÓ BÉLA Losonc

Next

/
Oldalképek
Tartalom