A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-25 / 52. szám

A Hét nagy képes rejtvény pályázata tt Nagy mértékben fokozzuk a széntermelést a har-1 4 Inádik ötéves tervben, hogy fedezni tudjuk a Cseh­ül szlovák Szocialista Köztársaság és a kölcsönös gazdasági segély keretében a többi szocialista prszág kohászati Iparának szükségleteit. 1965-ben már 31,4 millió tonna — ebből 19 millió tonna kokszolható — szenet termelünk. A barnaszén termelés eléri a 70,2 mil­lió s a lignit termelés a 4 millió tonnát. Ezeket az ered­ményeket csak a legfejlettebb technika, a gépesítés és az automatizálás felhasználásával lehet elérni. — Melyik i az a bányagép, amelyre a legnagyobb feladatok várnak a szénfejtésben? Csehszlovákiai Kommunista Pártja negyven éve küzd fáradhatatlanul a dolgozók jobb életéért, a szocializmusért. A burzsoá köztársaság idején könyörtelen harcot vívott a tőkés rend, a masa­ryki-beneäi éldemokrácia s az áruló jobboldali szociálde­mokraták ellen. Szlovákiában Gottwald, Slroky, Bacllek, Ma­jor elvtársak mellett több, a bolsevik eszmékért mártlrhá­lált szenvedett harcosa volt a munkásmozgalomnak. Ezek egyikét látjuk a képen, akik a hitleri fasizmus gyilkolt meg. — KI volt ez a kommunista harcos? Nyugat-Csehországban, az Elbába torkoló Teplá folyócska keskeny, erdős hegyektói közrefogott festői völgyében fekszik 'hazánk legismertebb világhírű fürdővárosa. A hagyomány szerint IV. Károly csá­szár 1347-ben vadászat közben bukkant először az itteni hőforrásokra, 1358-ban Itt vadászkastélyt építtetett és a helységnek előjogokat biztosított. A város fürdőit ma is ezerszám keresik fel e gyógyulást keresők a világ minden részéből. Nagy költőnk, Arany János is több Ízben kezeltette Itt gyomorbajét; ma a házat, amelyben lakott emléktábla jelöld. A város a felszabadulás után újabb nevezetességre tett szert, itt rendezik meg évről évre a világ legjobb filmalko­tásainak fesztiválját. — Melyik ez a város? Csehszlovákia népei J/ O az 1918-as nemzeti J. tf forradalom után abban reménykedtek, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlásával az új államban gyökeres gazdasági és szo­ciális változások állnak majd be. A mukásosztály 1920-ban országszerte hatalmas sztráj­kokkal akarta kákényszerltení a burzsoá kormányt a megí­gért szociális reformák ke­resztülvitelére. A mozgalom azonban a burzsoázia véres terrorja következtében átme­neteleg vereséget szenvedett. A harmincas években, a nagy gazdasági válság idején, az ipari és mezőgazdasági pro­letariátus helyzete kibírhatat­lanul súlyos volt. Ismét tün­tetések, sztrájkok, forradalni megmozdulások rázták meg mindenütt a burzsoá állam korhadt tákolmányét. A bur­zsoázia ismét terrorral, csen­dőreortüzzel válaszolt. Ebben az időben játszódtak le a véres nemeskosúti ese­mények, amelyek vérrel Íród­tak be a kommunista párt ve­zette csehszlovákiai proleta­riátus harcainak történetébe. Turzó István,I Gyevát János és Zsabka Sándor, a pünkösdi sortűz áldozatainak emléke több mint negyed század után ls él. Rapand Gyula és Poplu­hár József (kettő a pünkösdi sortűz sebesültjei közül, a ké­pen) is egy életre szóló leckét kapott a masarykí demokrá­ciából. — Mikor (pontos dá­tum) játszódtak le a nemes­kosúti véres események ? Ismerd meg hazádat

Next

/
Oldalképek
Tartalom