A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-17 / 29. szám

Steinbeck ieve'e Stevensonhoz Az Outlook című amerikai folyóirat közölte, hogy Steinbeck Artúr királyról és a kerekasztal lovagjairól írja új könyvét, és hozzá Angliában gyűjtött anyagot. Aztán többhónapos távollét után visszatért Amerikába, és friss szemmel látta meg az ottani élet néhány elképesztő vonatkozását. Steinbeck hosszas, keserű töprengés után levélben közölte gondolatait barátjával. Adlai Stevensonnal, az ismert demokratapárti politikussal. Stevensonnak az volt a véleménye, hogy a levél széles olvasótábor számára is érdekes és tanulságos, s ezért közreadta az Outlookban. A hozzáfűzött bevezetőben ezt írja: „A tavaly nyáron egy forró júliusi napon meglátogattam John Steinbecket Angliában, aki Somersetben egy régi kis házban lakott akkor a feleségével. Elmélyedt könyvének írásában, amely Artus királyról szól. A legenda már gyermekkorában erősen érdekelte Steinbecket. Reggeli után elvezetett oda, ahol — ha hihetünk a legendának — valamikor Artus király vára állt. A helyadta hangulatban Steinbeck kifejtette: az ember nem lehet meg szilárd erkölcsi alapiránymutatás nélkül... Az ember a jóra törekszik, nemes célokat akar követni, vágyik a tisztaságra, különösen olyan történelmi szakaszok után, amikor a közéletet áthatotta a korrupció ... Megérthetjük hát, milyen érzések fogták el Steinbecket, amikor hosszabb idő után viszszatért Amerikába, hol csak úgy dúl az erkölcsi bomlás, a tudatlanság, a bizonytalanság stb. Ez indította arra Steinbecket, hogy levelében ilyen gondolatokat fejezzen ki: „Visszaérkezésem után újságolvasásba merültem. Eközben az az érzés fogott el, hogy cseppet sem voltam okos, amikor visszajöttem Amerikába. Ilyen benyomások alakultak ki bennem: először is valami idegtépő, mindenbe beszivárgó, a végletekig elfajult erkölcstelenség van itt, mely a gyermekektől fel a legmagasabb állami fórumig mindent áthat. Másodszor valami ideges nyugtalanság mindenkinél, törekvés vagy vágyakozás, nem tudni mire, — talán tisztaságra. És aztán borzalmas eldurvultság, kegyetlenség és kétszlnüség, főképp anyagilag túl ellátott embereknél. És végül az a komor ingerlékenység, amely jellemző a félelmet érző emberre. Nagyon aggaszt engem. Adlai, az országunkban eluralkodó cinizmus és erkölcstelenség. Ha ez így megy tovább, és semmi sem változtat a helyzeten, (vajon egy komoly megrázkódtatás segítene-e?) elvesztünk, mint nemzet. Valakinek revidiálnia kell rendszerünket. És mielőbb meg kell tennie. Nem bízhatunk abban, hogy sikerül majd jó és becsületes emberekké nevelni gyerekeinket, ha az államapparátust, a közintézményeket, a szó szoros értelmében mindent megfertőzött a korrupció, ha nem a becsületesség és az igazság, hanem az aljasság és csalás részesül jutalomban ... Bennem él a vágy és a remény, hogy valamit tegyek. És benned...?" - fejeződik be a levél. C73attcL ßu^'&tg,^ kcítőm űetie Áprilisi este Kék feihö-rozsda a lámpa-testű holdat bevonta. Duzzad a csend. Április van és sötétség-koporsókban seregnyi rügy feszeng. Hát az baj, ha ablakomig nem ér a robaj, a hegyekből, hol vére folyóknak forr, sistereg? Tudom én úgyis, zöld-lángú tavasz van, a világ pezseg, s bár most sötét van, reggelre — pár óra múlva — mintha testünkre nap-tűzhányóból fény-láva hullna, roppan a csend. Szitia bennem tüzét a hit: örökös béke virrad ránk egyszer, s akkor szebb lesz az este, meghitt a csend, szikrázóbb a tavasz, mikor seregnyi rügy feszeng, s sok-sok érként felzúg a folyó. Megéred-e majd, te vén-jó földgolyó? Meg! Csak ömöljön a hit, mint önti a fény-bort a nap-csobolyó! Locsolás Vakító-fényes nap-neon, virág-cégérek tarka sora Kékláng-lobogású ég, tavasz, mintha el nem múlna soha. Vigad a nép, a hangulat kedvből, itókából ötvözött. Loccsan a víz: sikító lány két legény meg egy kút között. A fákon, bokrokon duzzad az élet-izom, a levelek zöld aranyban. S én? Ülök egy padon hónapos fekete bánattal magamban. Nyári hangulat Szinte cikkan a fák lomb-pajzsán a nap arany fokosa. A rét hanyattfekvö zöldruhás asszony, arany melle, a boglya feszül, mint asszonymell a kísértés előtt. Az árokparton napszítta-arcú, izmos legény kaszál. Ezer aranyként csillog szerszáma a fényben. Szél kél, s mint sck-sok cimbalom felremegnek egyszerre a fák, s egy vidám szél-dalon táncra kap egy papír. A határban június virág-tüze lobog, S mint pöttöm piros szemaforok a nyarat jelzik a pipacsok. A Magyar-Csehszlovák Történeti Bizottság bratislavai ülése A népi demokratikus Csehszlovákia és Magyarország közötti gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szocialista életünk törvényévé lett. Ez a törvény nem formális jellegű s a gyakorlati életben mindinkább megvalósul. Ezt bizonyítja a Magyar-Csehszlovák Történeti Bizottság első bratislavai ülése is. A bizottság az 1959. december 16-án kötött megállapodás alapján jött létre. 1960. június hó 13 —17-én tartotta első közös ülését a tudományos együttműködés 1960. évi munkatervének megállapítása céljából. Az ülésen csehszlovák részről részt vettek dr. Jaroslav Dubnicky egyetemi tanár, a bizottság csehszlovák szekciójának elnöke, dr. Jaroslav Purs és dr. Richard Marsina, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia több dolgozója. Magyar részről: dr. Eederer Emma egyetemi tanár, a bizottság magyar szekciójának elnöke, dr. Paulíny Oszkár, a magyar kutatócsoport vezetője és dr. Arató Endre egyetemi docens. Az elhangzott hozzászólások és megállapodások értelmében a bizottság főfeladatának tekinti a magyar és csehszlovák történészek kölcsönös együttműködését, különösen a történettudományi kutatások területén. A bizottság támogatni fogja a történettudományi ismeretek és tapasztalatok kicserélését. Fontosnak tartják a történeti intézetek évi és távlati terveinek kölcsönös kicserélését. Mindkét fél törekedni fog a legfontosabb kiadványok minél gyorsabb kicserélésére és ismertetésére. Javaslatot tesznek a történettudományi intézeteknek gyűjteményes kötetek, forrásmunkák megjelentetésére, mely csehszlovák és magyar történészek közös munkáit tartalmazza. Mindkét fél törekedni fog a történeti társulatok együttműködésének elmélyítésére. Többek között szükségesnek tartják, hogy térténészeink álláspontjukat összefoglalják a nemzetközi konferenciákon a polgári történetírás reakciós irányzatai, mindenek előtt a nyugatnémet revansizmus elleni küzdelemben. Mindkét fél legfontosabb feladatai közé tartozik a burzsoá történetírás marxista bírálata, valamint a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulása ellen való harc. A tárgyalások baráti légkörben, a proletár internacionalizmus szellemében folytak. A Magyar-Csehszlovák Történeti Bizottság bratislavai ülése a szocialista országok között kialakulóban levő új, magasabb típusú együttműködés jelentős állomása volt. CSIZMADIA DEZSŐ # „Az amerikai detekt'wregények királya". Stanley Cardher most ünnepelte kiadott regényei százmilliomodik példányszámának megjelenését. Stanley Gardner regényeiben 274 személyt gyilkolt meg: de olvasóinak némi vigaszt nyújt, hogy a bűnösök 95 százalékát az érvényben lévő törvények értei-, méhen méltóképpen megbüntették. © „Véres korszak" címmel svéd dokumentumfilm készült, amely súlyos vádirat a fasizmus ellen. A film eredeti okmányok és fényképek alapján a háború előkészítésétől a hitleri uralom összeomlásáig mutatja be ennek az időszaknak legfontosabb eseményeit. © Az első európai dzsesszfesztivált július 7-14 között tartották meg a franciaországi Juan-les-Pins-ben. © A Szovjetunióba készül Vittorio de Sica. hogy az eredeti helyszínen készítse el Csehovi „A sztyeppe" cfmú novellájának filmváltozatát. 15