A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-25 / 52. szám

A lakásépítkezések terén az invesztorokon és a szállító vállalatokon kívül jelentős szerep jut az építészeknek. Olyan lakásegységeket kell építenünk, amelyek a jövő nemzedékek igényeit is kielégítik. Az építészeknek tehát előre kell látniuk, milyen lesz az élet a most épülő lakótelepeken húsz-harminc év múlva, amikor még használatban lesznek. Sok megfontolásra van szükség, hogy ne állítsunk akadályokat azoknak az épületeknek útjába, amelyekre utódainknak lesz szüksége. A dolgozók azonban lakásokat követelnek, jó lakásokat — mégpedig azonnal. Erről van tehát szó a jelen pillanatban. Októberben — a CSKP Központi Bizottságának utasítására — országos aktívát hívtak össze Prágában, amely megindította a lakáskultúráról folyó országos vitát. A lakáskérdés megoldását a CSKP KB országos feladatnak tartja, amely nemcsak az építészeket, az építőipart, a gépipar és a vegyi ipar dolgozóit, de mindannyiunkat egyformán érint. Az aktíván részt vett többek között a Csehszlovák Építészek Szövetségének elnöke, Jifí Goéár elvtárs is, akit felkértünk, mondjon valamit a lakásépítkezés legújabb problémáiról. Hogyan lakunk Mik a szocialista lakáskultúra jellegzetes vonásai ? Hogy jobban megértsük a kérdés lényegét, talán vegyük szemügyre, fnit hagyott ránk a múlt. Minden társadalmi rendben más és más a lakás, az otthon fogalma. A múltban természetesen a lakást is az osztálytársadalom jellege határozta meg. A feudalizmustól kastélyokat s a városok történelmi magjában patríciusházakat örököltünk. A kapitalizmus bérházakat épített. Ezek a házak inviduális lakásokat zártak össze, anélkül, hogy az építészek sokat törődtek volna vele, beilleszkednek-e ezek a házak a környezetbe. A lakások osztály-jellege egész városrészeket különböztetett meg. lay például a prágai Zátorka negyedben laktak a leggazdagabbak, Vinohradyban a burzsoá középosztály, 2i2kovban a munkásság, A polgári lakások osztály-jellege 1945 után nem tűnhetett el egyszeriben. A jelen időben ezt úgy küszöböljük ki, hogy az új lakásokat a család létszámának arányában és nem a bérlő anvagi helyzetének figyelembevételével építjük. Társadalmunk forradalmi átalakulása azonban sokkal lényegesebb következményekkel is jár. Az építőipar forradalma előtt állunk. Az új ember újszerűen akar lakni. Mi a különbség a régi értelemben vett lakás és a szocialista társadalom új emberének lakása között? Sok a különbség, s ezek azokból a célokból erednek, amelyeket a szocialista társadalom kitűzött. Itt van például a nők egyenjogúságának kérdése. Ez nemcsak választójogot jelent a nők számára s azt, hogy munkát vállalhatnak. Célunk, hogy a nő egyenjogú legyen a háztartásban is; szabadítsuk meg a nem produktív házi munkától és a gyermekneveléssel járó felesleges gondoktól. A kapitalizmus a kérdést cselédséggel oldotta meg, persze csak a kiválasztottak számára. Amerikában a cselédséget különféle gépekkel igyekeznek pótolni. De ehhez is pénzre van szükség. Mi ezt a kérdést társadalmi alapon oldjuk meg. Ennek lényege a lakónegyed-egység, amelyeken belül a közszolgáitatásokat összpontosítjuk. Milyen legyen hát az újfajta lakás ? Azt akarjuk, hogy 1970-ig minden családnak megfelelő lakása legyen. Ezután újabb szakaszhoz — a környezet radikális átszervezéséhez érkezünk. Azt akarjuk, hogy maximáis választékunk legyen különböző lakástípusokból, mert a kommunista társadalom célja, hogy mindenki szükségleteinek megfelelő lakáshoz jusson. Az új típusok célja, hogy az emberek meggyőződjenek a több kisebb helyiségből álő lakás előnyeiről. A helyes értelemben vett modern lakásban legyen egy nagyobb közös lakószoba és több kisméretű hálóhelyiség, minden családtag számára egy. Igen fontos kérdés a jobb lakhatóság szempontjából a lakótér variálhatósága. Ez nem jelenti azt, hogy bárki másként építheti át a lakását hétköznapra és másként vasárnapra. Inkább arról van szó, hogy Lakóház Bratislavában (Szokol utca) a tartó konstrukció minél többféle belső elrendezést, vagyis lakástípust tegyen lehetővé, s ez a követelmény ne legyen ellentétben az építőipar követelményeivel. Nálunk az emberek ideálja a nagy lakás nagy helyiségekkel. Ehhez szabottak a bútorok is. Minél kisebb a lakás, annál tökéletesebbnek kell lennie a lakásberendezésnek is. Elsőrendű feladat tehát ilyen bútort gyártani. Hogyan képzeli el a jövő lakónegyed-egységét ? Olyan kérdés, amire nehéz röviden válaszolni. A jövőben olyan lakóház-csoportokat kell építeni, ahol külön épületbe — vagy akár valamelyik lakóházba kerül valamennyi közszolgáltatási üzem, amely elvégzi az inproduktiv háztartási munkákat. Természetesen nem kötelezően. Hogy azért lehessen otthon is főzni — szórakozásból, mint ahogy az ember, mondjuk, bélyeget gyűjt. A lakónegyed egységeknek lesznek garázsai, játszóterei, parkjai. Egy-egy lakónegyed egység csoportnak meglesznek az iskolái, egészségügyi intézetei, filmszínházai stb. Fontos dolog, hogy az új lakónegyedeknek a környéke is rendezett legyen. Ki kell építeni az utakat, fákat ültetni, parkosítani. Ez is elsőrendű feladat. Modern lakószoba Dubnica szocialista város főtere