A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-18 / 51. szám

Az 1920-as nagy általános sztrájk szlovákiai visszhangja A decemberi nagy általános sztrájk az 1918—1920-as forradalmi évek drámai Idcsú­csosodása volt. „A helyzet nagyon komoly, miután a poli­tikai sztrájk Szlovákiában ls termékeny ta­lajra talált" — jelenti 1920. december 15-án Szlovákia kormánybiztosa Prágába. Ugyanek­kor egész Szlovákia területén csendöroszta­gokat és katonai alakulatokat helyeztek ké­szenlétbe; betiltották a magán telefonbeszél­getéseket és táviratokat. Az általános sztrájk lefolyása Szlovákia Iparvidékei közül Vrútkyn volt a legheve­sebb. E gazdag forradalmi hagyományú vá­rosban már 1908-ban erős szakszervezet mű­ködött. Az 1018-as sztrájk résztvevői közül huszonkét munkást tartóztattak le; a letartóz­tatások elöl többen a liptói hegyekbe mene­kültek. 1920-ban az általános sztrájk különösen a kassa—bohumfnl-1 vasút javítóműhelyében öl­tött forradalmi jelleget. A munkások üzemi sztrájkbizottságot választottak, megszállták a postát, valamint a közhivatalokat; elbocsátot­ták a reakciós szellemű tisztviselőket. A kö­vetkező nap katonai erősítés érkezett Kassáról. A katonaság utasítást kapott a vasúti műhe­lyek megszállására. A munkások határozott el­lenállása folytán azonban e terv meghiúsult, sőt, a katonaság egy része átállt a munkások­hoz. A vérengzések ekerülésének érdekében a ha­tóság tárgyalásba bocsátkozott a sztrájkbi­zottsággal. A munkásság követeléseit öt pontba foglalták. E követelések között szerepeltek: a sztrájkban résztvevők sértetenségének biztosí­tása. a közélelmezés megjavítása, a vasúti mű­helyek reakciós igazgatójának ebocsátása. A megyefőnök ígéretet tett, hogy teljesíti a munkásság köveíeeseit. A következő napon a sztrájKolók felvették a munkát. Túróc megye főnöke azonban megszegte ígéretét. A sztrájk beszüntetését követő napon letartóztatták a sztrájkbizottság tagjait, és több évi szabad­ságvesztésre Ítélték őket. * » * A szociáldemokrata párt marxista balszárnyá­nak sztrájkfelhívása nagy visszhangra talált Zcmaké fctnické vclitelMvl pro Slovcnako. Odd. ZUtá Monvc* £. 10. Okre« VrábU. Stávka • oc. dem. kom un lat ö — . • i I u a £ n I ap rá va. Zemskému íctoickému vclitclatvl pro Slovtnako v Bratialavé. Vráble, dne 17. proaince 1920. K adejtímu hitfeni f. j. 673 ae dne 13. XII. 1920 hláalm, le ativka aoc. dem. kom. itrany v idejlim okreae trvá dák a nabyla ukov/ch rozmírt, te te jevi pro vefejné rijmy a bex­peínoat státnl ohrofujld. Zdejll aoc. dem. kom. organiaace poíá­dala v míatnosti organiaace uataviCné schüre, na kter/ch ae aúíaat­nilo dflnictvo a celího okreau a a iiati hraniadch okreaO Zl. Moraveckého, Nilranakého a Novoxámeckáho. Situace ativaia ae vidy kritiitéiU a poidíji «távkor/ v/bor nafidil o své újmí uzavftli obehody. V/kfiky jednotliv/ch «kupin pficházejldch do Vrábel jaki „Dnea to muai praaknout", „Bóh Vám bud miloetiv", „Uf-je váechno pfipraveno" a pod. ope­kovaly ae kaidou chvili. Dtlnici vzali sobí o avé újmí od'aluibodárce konf a pőjíidéH do Vrábel, kde v mletnoiti organiaace ae cel/ den radili a rokovali. Podnáni organiaace jeat SM velearádné a na roavrat a revohld 148 Verebély és környéke kizsákmányolt falusi pro­letárjai között is. A verebélyi járásban a sztrájk december 13-án vette kezdetét. A járás területén minden gazdasági tizem leállt. A járási hivatal főnöke állig felfegyverzett csendőr és katonai különít­ményt vezényelt Verebélyre. December 17-én éjjel a csendörök letartóztatták a tíztagú sztrájkbizottságot. Ennek hírére a bizalmiak mozgósították a környék földnélküli proletár­jait, valamint a gazdaságok zsellérjeit, akik kocsikon jöttek a december 18-in délelőtt 10 órára hirdetett verebélyi nyilvános népgyűlés­re. Miu'án a városba vezető utakat a csendőr­ség elzárta, a tömeg megkerülve az utakat gya­logosan Igyekezett a népgyűlés színhelyére. Délelőtt tíz órakor a főtéren több ezer ember gyűlt össze. A teret csendörök és katonák vet­ték körül, s felszólították a tömeget, oszoljon szét. Az összegyűlt tömeg azonba nem volt hajlandó e felhívásnak eleget tenni. Közölték a hivatalos közegekkel, hogy mindaddig nem távoznak, mig kezességet nem kapnak a le­tartóztatottak szabadon bocsá'ására. Erre a csendőrparancsnok minden további felszólítás némul tüzet vezényelt. A gyilkos sortűz két férfi és egy nő életét oltotta ki. A sebesültek száma buszonkettő volt, melyek közül egy a kórházban meghalt. Az elkeseredett tömeg azonban még erre sem oszlott szét; kövekkel és puszta kézzel szállt szembe a kirendelt karhatalommal. A véres események után további ötven munkást tartóztattak le. A verebélyi sztrájkban túlnyo­móan az ottani magvar proletárok vettek részt. A halálos kimenetelű sortűz és a tömeges le­tartóztatások ellenére sem szüntették be a sztrájkot, és a munkát csak december 22-én vették fel. A munkásság elleni nyers terror és a bru­tális vérengzés további szégyenteljes vádirat a München előtti csehszlovák köztársaság bur­zsoá kormánya ellen. ROJÄK DEZSŐ —^ ÍN. >: v-^uT— - kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozá-Asáról kiadott nyilatkozat hatalmas visszhangot váltott ki az egész földkerekségen. Ez érthető, hiszen oly vas­logikával elemzi a világhelyzetet, következtetései oly egyszerűek és programszernek, hogy hirtelenjében még az imperialista propagandának is torkára forrasztotta a kom­munizmusról kiagyalt hazugságokat. A nyilatkozat választ ad a világ proletárjait, békeszerető embereit nyugtalanító nagy kérdésekre, irányt szab a kommunista és marxista pártoknak. Megmutatja a szocialista tábor fejlődésének útjait, a kapita­lista országok munkásosztályának harci feladatait, a gyarma­a kommunisták elveinek igazát ti rendszer felszámolásának törvényszerű szükségességét és a békeharc időszerű problémáit. A nyilatkozat az egész kommunista mozgalom kollektiv műve, visszatükröződnek benne a kommunista és munkáspártok harci tapasztalatainak bölcs következtetései, a marxizmus-le­ninizmus eszméinek korunk problémáiból gyökerező alkotó továbbfejlesztése. Különösen kihangsúlyozza a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait, amelyből az egész munkásosztály meríthet. A kommunista mozgalom korunk legjelentősebb politikai ereje, az emberi haladás zászlóvivője, az emberiség lelkiisme­rete. Ezért támogatják a kommunisták politikáját világszerte. A világ 36 millió kommunistája százmilliókat visz magával az imperialista reakció ellen vívott harcban, á békéért folyó küz­delemben. A legutóbbi évek eseményei kézzelfoghatóan bizo­nyítják, hogy napjainkban a háborúk elkerülhetők. Az igaz, hogy mig az imperializmus létezik, addig fennáll a háború ki­robbantásának veszedelme is. De ma már a béke erői oly ha­talmasok, hogy összefogásukkal megakadályozhatják az el­képzelhetetlen borzalmakkal fenyegető világháborút. A hábo­ríts konfliktusokra spekuláló imperializmussál szemben a leg­hatalmasabb erő a szocialista világrendszer, amely katonai fö­lényével, egyre növekvő gazdasági hatalmával és a világ né­peire gyakorolt politikai befolyásával útját állja a háború ki­robbantásának. A Nyilatkozat megállapítja, hogy új szakasz kezdődött a kapitalizmus általános válságában. E szakasznak jellegzetes sajátossága a két rendszer közötti békés verseny, amelyben egyre szemmelláthat óbb an kerekedik felül a szocializmus. „Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait, korunkban a szocialista vi­lágrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az impe­rializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcol­nak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Lérejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializ­mus győzelme elkerülhetetlen" — mondja a nyilatkozat. Ma már világosan látható, hogy minden út a szocializmus­hoz, a kommunizmushoz vezet. Csehszlovákia népe lelkesedés­sel halad az új társadalom építőinek sorában és mindent elkö­vet a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom egysé­gének szilárdításáért, a kapitalizmussal vívott békés verseny­ben a szocialista világrendszer győzelméért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom