A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-18 / 51. szám
Az 1920-as nagy általános sztrájk szlovákiai visszhangja A decemberi nagy általános sztrájk az 1918—1920-as forradalmi évek drámai Idcsúcsosodása volt. „A helyzet nagyon komoly, miután a politikai sztrájk Szlovákiában ls termékeny talajra talált" — jelenti 1920. december 15-án Szlovákia kormánybiztosa Prágába. Ugyanekkor egész Szlovákia területén csendörosztagokat és katonai alakulatokat helyeztek készenlétbe; betiltották a magán telefonbeszélgetéseket és táviratokat. Az általános sztrájk lefolyása Szlovákia Iparvidékei közül Vrútkyn volt a leghevesebb. E gazdag forradalmi hagyományú városban már 1908-ban erős szakszervezet működött. Az 1018-as sztrájk résztvevői közül huszonkét munkást tartóztattak le; a letartóztatások elöl többen a liptói hegyekbe menekültek. 1920-ban az általános sztrájk különösen a kassa—bohumfnl-1 vasút javítóműhelyében öltött forradalmi jelleget. A munkások üzemi sztrájkbizottságot választottak, megszállták a postát, valamint a közhivatalokat; elbocsátották a reakciós szellemű tisztviselőket. A következő nap katonai erősítés érkezett Kassáról. A katonaság utasítást kapott a vasúti műhelyek megszállására. A munkások határozott ellenállása folytán azonban e terv meghiúsult, sőt, a katonaság egy része átállt a munkásokhoz. A vérengzések ekerülésének érdekében a hatóság tárgyalásba bocsátkozott a sztrájkbizottsággal. A munkásság követeléseit öt pontba foglalták. E követelések között szerepeltek: a sztrájkban résztvevők sértetenségének biztosítása. a közélelmezés megjavítása, a vasúti műhelyek reakciós igazgatójának ebocsátása. A megyefőnök ígéretet tett, hogy teljesíti a munkásság köveíeeseit. A következő napon a sztrájKolók felvették a munkát. Túróc megye főnöke azonban megszegte ígéretét. A sztrájk beszüntetését követő napon letartóztatták a sztrájkbizottság tagjait, és több évi szabadságvesztésre Ítélték őket. * » * A szociáldemokrata párt marxista balszárnyának sztrájkfelhívása nagy visszhangra talált Zcmaké fctnické vclitelMvl pro Slovcnako. Odd. ZUtá Monvc* £. 10. Okre« VrábU. Stávka • oc. dem. kom un lat ö — . • i I u a £ n I ap rá va. Zemskému íctoickému vclitclatvl pro Slovtnako v Bratialavé. Vráble, dne 17. proaince 1920. K adejtímu hitfeni f. j. 673 ae dne 13. XII. 1920 hláalm, le ativka aoc. dem. kom. itrany v idejlim okreae trvá dák a nabyla ukov/ch rozmírt, te te jevi pro vefejné rijmy a bexpeínoat státnl ohrofujld. Zdejll aoc. dem. kom. organiaace poíádala v míatnosti organiaace uataviCné schüre, na kter/ch ae aúíaatnilo dflnictvo a celího okreau a a iiati hraniadch okreaO Zl. Moraveckého, Nilranakého a Novoxámeckáho. Situace ativaia ae vidy kritiitéiU a poidíji «távkor/ v/bor nafidil o své újmí uzavftli obehody. V/kfiky jednotliv/ch «kupin pficházejldch do Vrábel jaki „Dnea to muai praaknout", „Bóh Vám bud miloetiv", „Uf-je váechno pfipraveno" a pod. opekovaly ae kaidou chvili. Dtlnici vzali sobí o avé újmí od'aluibodárce konf a pőjíidéH do Vrábel, kde v mletnoiti organiaace ae cel/ den radili a rokovali. Podnáni organiaace jeat SM velearádné a na roavrat a revohld 148 Verebély és környéke kizsákmányolt falusi proletárjai között is. A verebélyi járásban a sztrájk december 13-án vette kezdetét. A járás területén minden gazdasági tizem leállt. A járási hivatal főnöke állig felfegyverzett csendőr és katonai különítményt vezényelt Verebélyre. December 17-én éjjel a csendörök letartóztatták a tíztagú sztrájkbizottságot. Ennek hírére a bizalmiak mozgósították a környék földnélküli proletárjait, valamint a gazdaságok zsellérjeit, akik kocsikon jöttek a december 18-in délelőtt 10 órára hirdetett verebélyi nyilvános népgyűlésre. Miu'án a városba vezető utakat a csendőrség elzárta, a tömeg megkerülve az utakat gyalogosan Igyekezett a népgyűlés színhelyére. Délelőtt tíz órakor a főtéren több ezer ember gyűlt össze. A teret csendörök és katonák vették körül, s felszólították a tömeget, oszoljon szét. Az összegyűlt tömeg azonba nem volt hajlandó e felhívásnak eleget tenni. Közölték a hivatalos közegekkel, hogy mindaddig nem távoznak, mig kezességet nem kapnak a letartóztatottak szabadon bocsá'ására. Erre a csendőrparancsnok minden további felszólítás némul tüzet vezényelt. A gyilkos sortűz két férfi és egy nő életét oltotta ki. A sebesültek száma buszonkettő volt, melyek közül egy a kórházban meghalt. Az elkeseredett tömeg azonban még erre sem oszlott szét; kövekkel és puszta kézzel szállt szembe a kirendelt karhatalommal. A véres események után további ötven munkást tartóztattak le. A verebélyi sztrájkban túlnyomóan az ottani magvar proletárok vettek részt. A halálos kimenetelű sortűz és a tömeges letartóztatások ellenére sem szüntették be a sztrájkot, és a munkát csak december 22-én vették fel. A munkásság elleni nyers terror és a brutális vérengzés további szégyenteljes vádirat a München előtti csehszlovák köztársaság burzsoá kormánya ellen. ROJÄK DEZSŐ —^ ÍN. >: v-^uT— - kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozá-Asáról kiadott nyilatkozat hatalmas visszhangot váltott ki az egész földkerekségen. Ez érthető, hiszen oly vaslogikával elemzi a világhelyzetet, következtetései oly egyszerűek és programszernek, hogy hirtelenjében még az imperialista propagandának is torkára forrasztotta a kommunizmusról kiagyalt hazugságokat. A nyilatkozat választ ad a világ proletárjait, békeszerető embereit nyugtalanító nagy kérdésekre, irányt szab a kommunista és marxista pártoknak. Megmutatja a szocialista tábor fejlődésének útjait, a kapitalista országok munkásosztályának harci feladatait, a gyarmaa kommunisták elveinek igazát ti rendszer felszámolásának törvényszerű szükségességét és a békeharc időszerű problémáit. A nyilatkozat az egész kommunista mozgalom kollektiv műve, visszatükröződnek benne a kommunista és munkáspártok harci tapasztalatainak bölcs következtetései, a marxizmus-leninizmus eszméinek korunk problémáiból gyökerező alkotó továbbfejlesztése. Különösen kihangsúlyozza a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait, amelyből az egész munkásosztály meríthet. A kommunista mozgalom korunk legjelentősebb politikai ereje, az emberi haladás zászlóvivője, az emberiség lelkiismerete. Ezért támogatják a kommunisták politikáját világszerte. A világ 36 millió kommunistája százmilliókat visz magával az imperialista reakció ellen vívott harcban, á békéért folyó küzdelemben. A legutóbbi évek eseményei kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy napjainkban a háborúk elkerülhetők. Az igaz, hogy mig az imperializmus létezik, addig fennáll a háború kirobbantásának veszedelme is. De ma már a béke erői oly hatalmasok, hogy összefogásukkal megakadályozhatják az elképzelhetetlen borzalmakkal fenyegető világháborút. A háboríts konfliktusokra spekuláló imperializmussál szemben a leghatalmasabb erő a szocialista világrendszer, amely katonai fölényével, egyre növekvő gazdasági hatalmával és a világ népeire gyakorolt politikai befolyásával útját állja a háború kirobbantásának. A Nyilatkozat megállapítja, hogy új szakasz kezdődött a kapitalizmus általános válságában. E szakasznak jellegzetes sajátossága a két rendszer közötti békés verseny, amelyben egyre szemmelláthat óbb an kerekedik felül a szocializmus. „Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait, korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Lérejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus győzelme elkerülhetetlen" — mondja a nyilatkozat. Ma már világosan látható, hogy minden út a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezet. Csehszlovákia népe lelkesedéssel halad az új társadalom építőinek sorában és mindent elkövet a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom egységének szilárdításáért, a kapitalizmussal vívott békés versenyben a szocialista világrendszer győzelméért.