A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-11 / 50. szám

Valahol Kassa alatt kutyagolunk -gyúrjuk a sarat. A téli köd szürke fátyla beleremeg a tehergépkocsik motorzúgá­sába, talajgyaluk, scraperek, exkavátorok és daruk dübörgésének, nyikorgésának és vonításának félelmetes kakofóniájáha. A nagy építkezés területének se kez­detét, se végét nem látjuk; és amikor még a gumicsizma is el-elmerül a mély viztócsákban és a hig sárban, az ember szinte el sem akarja hinni, hogy itt, eze­ken a helyeken épül fel harmadik ötéves tervünk keretében hazánk legnagyobb ipari üzeme - a Kelet-Szlovákiai Vas­művek. Néhány év múlva négy millió tonna acélt ad hazánknak ez az ipari kolosszus, amely a világ tíz legnagyobb üzeme közt foglal majd helyet. 'Ezerkilencszázhatvan január negyedi­kén kezdődtek meg az építkezési munká­latok, és a jövő év július elsején már acélkonstrukciékat gyárt az üzem; bár még most, az első év vége felé úgy tűnik, mintha a föld minden energiát és építő­anyagot: fát, betont és vasalkatrészeket nyom nélkül elnyelne. Betonutak épülnek és végtelen sínpárok, földalatti vezetékek, szennyvízcsatornák, ivó- és iparvlz veze­téséhez szükséges csövek bújnak meg az egykori kukorica- és búzatermő földben, hogy pár év múlva a gyár millió és mil­lió tonnáját ontsa a búzánál értékesebb acélnak... És a közel száz főnyi újságíró csoport valamennyi tagja meg van győződve, hogy valóban így lesz! Igy lesz, mert Batmanov lángoló szavai egyikünkben sem hagytak kétséget. Igenis, Batmanov! Lehet, valaki gúnyosan mosolyog majd, és idejét múltnak véli ezt a neve1!. Am legyen Azsájev regényének irodalmi ér­téke bármilyen is, hőse az új ember tí­pusa volt; és lelkes vezetőnk, Knláka mérnök, az épülő üzem igazgatója Bat­manovra emlékeztet. Rendelkezésünkre áll reggeltől éjfélig. Udvarias és készséges, velünk együtt dagasztja a sarat, magya­ráz — fejében van minden adat, figyel­meztet és agitál. Meg is győz bennünket. Nem kételkedem, hogy az olyan új tí­pusú vezető, mint ->, legyőzi a természet­adta nehézségeket, az alkatrészeket szál­lító vállalatok gyengéit és előteremti a szükséges szakképzett kádereket ls. Jő hallgatni szavait, amikor büszke örömmel beszél a már elért eredmények­ről, és lelkesen vázolja az óriási távlato­kat. Újságírók — ezúttal nem az íróasztal mellett Üzemi konyhák, éttermek, Irodahelyiségek épülnek íme néhány adat: a jövő év júliusának elején megkezdik az acélkonstrukciők gyártását, hatvankettőben kész lesz a hídépítő üzem (addig a most épülő Ideig­lenes hídépítő műhelyben dolgoznak), hat­vanhárom nyarán felépül a kohóagregá­tum, a hengermű, valamint a hőerőmű. Majd hatvannégy júliusában működésbe lép az első olvasztókemence, a kokszoló. A harmadik ötéves terv utolsó esztende­jének tavaszán pedig megszületik az első acél. Ezért épülnek modern, új városnegye­dek Kassán, munkásszállók és interná­tusok, kórházak és Iskolák... Gyors vil­lamos- és autóbuszjáratok indulnak majd a városból az üzembe. Művelődési otthon, tanfolyamok, esti üzemi ipariskola, test­nevelés és sport - minden napirendre kerül, és terv szerint meg is valósul. Mert az acélnak folynia kell, és folyni is fog! Igy kívánja ezt Kelet-Szlovákia és egész csehszlovák hazánk jövője. És így kívánja ezt a béke ügye is! BARSI IMRE, (A szerző felvételei) A Kelet-Szlovákiai Vasműveknek saját villanyte'epe lesz, mely több áramot fej­leszt, mint amennyit Szlovákia összes ma­gán háztartása fogyaszt. Vasútállomása pedig terjedelembeh meghaladja a zsolnai pályaudvar méreteit. Hatvanháromban már több mint tíz­ezer emberre lesz szüksége az (izem­nek; és itt felmerül a nagy probléma: a szakképzett káderek kérdése. A megoldás nem lesz könnyű! Am Knl­ka-Batmanov mindenre felkészült. Ost­ravában már most közel négyezer ember tanul, és nagyon sokan a Kelet-Szlová­kiai Gépgyárban sajátítják el jövendő mesterségük minden fortélyát. És megszűnik a munkaerőhullámzás is! Mert, akiről jól gondoskodnak, az elége­dett, és aki elégedett, az nem távozik el máshová! Az ideiglenes hídépítő műhely alapjai Beton, beton és ismét beton. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom