A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-11 / 50. szám

Az 1920. évi nagy éltalános sztrájk 40 éves évfordulója A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni, 1918-20-as években Csehszlovákia dolgozóinak először lett volna alkalma magához radagni a hatalmat, és saját sorsának intézését kezébe venni. A kapitalizmus abban az időben szétesőben volt, a tömeget forradalmi energia és harci vágy fűtötte. E történelmi időkben dőlt el, hogy Csehszlovákia szocialista, vagy kapitalista állam lesz-e, vajon a csehszlovák dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követik-e, vagy belekényszerítik őket a nyugati mintára szabott csehszlovák burzsoá demokrata állmformába. Harmadik út nem volt. A burzsoázia és a szociáldemokrata párt jobboldali vezérei figyelemmel kísérték a forradalmi munkások táborának tevékenységét, állandóan növekvő erejét, s elérkezettnek látták az időt arra, hogy leszámoljanak veszélyes ellenfelükkel, a forradalmi munkásosztállyal. A terv a következő volt: kiprovokálni a munkások haragját olyannyira, hogy az egy általános sztrájkhoz vezessen, s aztán hozzálátni a forradalmi munkásmozgalom szétzúzásához, likvidálásához. mm mmm A munkásság kiprovokálására a burzso- MM JF m M M _ .m ** m, Mr jma legalkalmasabbnak találta a munká- MM MM MMMM MMHM^M MM B§WM MM W MM sok vagyonának, a prágai Munkásotthon- WW WM MM MM MM MM MI M MM M MM MM M MM nak és nyomdának elrablását, mely a szo- m g m

M M M ^^ M iW M • ^^ ciáldemokrata párt (marxista baloldal) éM M tulajdonát képezte. A tervet a legapróbb részletekig dr. Cerny miniszterelnök a munkások kisajátították a gyárakat és nagybirtokokat. A deirodájában dolgozták ki Binert rendőrfőnök, valamint Meiss- cemberi sztrájk élén a forradalmi hagyományairól ismert vörös ner és Tusar szociáldemokrata miniszterek segítségével. Kladno állott, mely irányt szabott a harc jellegének. A Népház erőszakos elrablását december 9-re tűzték ki. Az általános sztrájk december 16-án fejeződött be. A sztrájk A délutáni örakban erős csendőr és rendőr egységek szállták leverése után — annak aktív részvevőit — több ezer munkást meg a Népház környékét. A Népház körüli eseményekről ér- letartóztattak és börtönbe vetettek. A íővádlott Zápotocky tesültek Prága üzemeinek dolgozói, és nagy tömegekben ro- elvtárs volt, aki a kladnói szrájk élén állott. Zápotocky elvtárs hantak a munkásvagyon védelmére. A zlikovi, valamint a Kol- a tárgyaláson rámutatott arra, hogy a decemberi eseményekért ben gyári vasasok áttörték a háromszoros csendőrkordont, nem a kommunisták a felelősek, mint ahogy ezt a burzsoázia benyomultak a Népház területére és megkezdték a barikádok hangoztatta, hanem az egy előre megtervezett és ravasz móépitését. don kiprovokált burzsoá csel volt csupán. így akarták az el-A támadó csendőrosztagok több órás harc után szuronyro- keseredett munkásságot szembeállítani a felfegyverzett államhammal bevették a munkások állásait, akik a kezük ügyében hatalommal, hogy ennek ürügyén megkezdhessék a munkáslévő tárgyakkal, kövekkel és téglákkal védekeztek. A véres osztály legjobbjai elleni támadást és az öntudatos munkások harc színhelyén 40 munkás és 15 csendőr sebesült meg. üldözését. A viharos eseményeket követő napon a szociáldemokrata párt (marxista baloldal) végrehajtő bizottsága felhívást inté* • » zett az ország dolgozóihoz, melyben általános tiltakozó sztrájkra hívta fel a munkásokat. A felhívás az egész ország A decemberi sztrájk a munkások vereségével végződött, azonterületén óriási visszhangra talált. A sztrájkoló üzemi munká- ban a munkásosztály számára felbecsülhetetlen tanulságul szolsokhoz mezőgazdasági munkások is csatlakoztak. Több helyen gált a burzsoázia elleni hosszú harcok folyamán, mely törvényforradalmi tanácsok alakultak. így Kladnóban, Vrútkyban, Gel- szerúleg az 1945-ös felszabaduláshoz vezetett, nicában és Ruzomberokban, valamint az ország más helyein R0JÁK DEZSŐ A moszti vérengzés A negyven évvel ezelőtt lezajlóit általános szrájkkal kapcsolatban a munkások forradalmi megmozdulásait szuronnyal és sortűzzel Igyekezett a masarykl „demokrácia" vébefojtani. Mint az ország más helyein, úgy Mosztba í Is az általános szrájkot egy nyilvános népgyűlésen határozták el. E népgyűlést a város főterén 1920. december 11-én tartották meg, melyen több ezer cseh és német bányász vett részt. A szónokok rámutattak a kormány munkásellenes, provokációs támadáséra, beszéltek a sztrájk céljairól, a munkások követeléseiről. A további napokban a sztrájk mini nagyobb méreteket öltött, kiterjedt a vidékre ls, ahol munkástanácsok alakulták és követelték a nagybirtokok kisajátítását. Mosztban a munkások sztrájkbizottságot választottak, mely december 14-én délelőtt m •• n 10 órára további nagy nyilvános népgyűlés összehívását határozta el. A járási hivatal főnöke a 44 főből álló sztrájkbizottság tagjait értekezlet tartása közben a színhe yen letartóztatta. A letartóztatás december 14-én 9 órakor törté :t, egy órával a nyilvános népgyűlés megtartása előtt. A sztrájk vezetősége letartóztatásának híre villámgyorsan terjedt a főtéren gyülekező munkások között. A munkások, akik szilárdan álltak vezetőik mögött, egy 50 tagú küldöttséget választottak. A küldöttség a járási hivatalban ment, ahol követelte a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. A járási főnök a küldöttséget nem fogadta. A járási főnök helyettese azzal az ürüggyel, hogy telefonon érintkezésbe lép Prágával, 10 perc időt kért a delegáció tagjaitól. Miután a küldöttség ismét felkereste a járási hivatalt, csukott ajtókra talált. A munkások rögtön megértették, hogy félrevezették őket. Pár perc múlva 10 csendőr és 30 katona érkezett a gyülekezés színhelyére. A járási hivatal főnöke, Waídbrunn parancsot adott a tér azonnali kiürítésére. A munkáséi, a felhívásnak nem engedelmeskedtek. A tömeg: „Ertetek is demonstrálunk; a mi gyermekeink vagytok; dobjátok el a fegyvert, á'ljatok közénk" — és hasonló felkiáltásokkal igyekezett megnyerni a kivezényelt kato ákat. Közben az egyik csendőr a tömegbe lőtt, a többi követte. A színhelyen 5 halott és 22 súlyos sebesült maradt, akik közül 3 a kórházban meghalt. A moszti vérengzés azok közé a drágán fizetett tanúságok közé tartozik, mely leleplezte a München előtti burzsoá demokrácia Igazi arculatát. R. D.