A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-17 / 29. szám

kő és fa eszközöket készített és állandóan használta óket. A Pithecantropus az a láncszem, amely az embert az állatok törzsével a földtörténeti múltban összekapcsolta. A belgle kifejlődött lények már az emberiség őstörténetének kezdetét jelentik. Az ősemberkutatók egyértelműleg a legősibb embermaradványt a heidelbergi ősember állkapcsában' látják, amelyet az utolsóelőtti jégkorszak közbe helyeznek. A lelet 1907 októberében került elő a grafenraini homokbányákból. Fejlettebb típus volt a Hajnal Embere (Eoanthropus Dawsoni), vagy másnéven piltdowni ősember, aki már kezdetleges fa, csont, és pattintott kőszerszámokat ls használt. A következő típus a neandervölgyi ősember. Ez fejlődésileg lényegesen magasabb fokon állt, mint a majomember típusok. A neandervölgyi ősember a mai lappokhoz hasonló, mintegy 1,55-1.60 .cm magas, aránylag rövid lábú és karú, vaskosfejü, rendkívül izmos, zömök egyén lehetett: a nyers erő mintaképe. Arcát és fejét mai fogalmaink szerint igen durvának, állatiasnak, csúnyának kell elképzelnünk. Agyveleje a mostani átlaggal körülbelül egyenlő súlyú - a koponya űrtartalma 1408 cm', a mai európai emberé 1380-1550 cm' -, de alkotásában a mostani típusnál alacsonyabb rendű volt. Mindenesetre a neandervölgyi ősember típusoknál — helyésebben Homo primigenius, mert nem csak a németországi Neandertalban, de sok más helyen, főleg Közép-Európában, de Ázsiában, Dél-Afrikában, sőt Ausztráliában ls előfordult - már teszélhetünk az agy azon központjainak fejlettségéről, amely magasabb pszichikai tevékenységet tételez fel. A cromagnoni emberfajta legtöbb csontmaradványa Franciaország földjéről került ki. A Vézére-völgyben, Les Eyzies közelében tárta föl Lartet, a Párizs-Périgeaux-Agen vasútvonal építése közbe;,, 1868-ban ennek az emberfajtának típusait: a CrÖ-Magnon barlang öt csontvázát, egy idős férfi, két fiatalabb férfi, egy asszony és egy magzat' csontmaradványalt. Ez a hatalmas termetű, tarándokra vadászó nép lobogtatta elsőül magasra a kultúra fáklyáját. ök képviselik az európai kultúra első hajtását. A neolit-kor embere, akinek képével az emberi arc változásáról szóló mai tanulmányunkat befejezzük, lassacskán felcserélte tisztán kőből és fából készült fegyvereit, használati tárgyait a mindkettőnél ellentállóbbnak bizonyult rézszerszámokkal. A neolit-kor ember a korai kőkorszakban élt s tehetségével és Intelligenciájával már nem különbözött a mai embertől. Elsőként foglalkozott primitív földmüveléssel, elsőként szelídített meg és nevelt háziállatokat, feltalélta a kerámiát. (Folytatjuk) Zdenék Burian rajzai Cromagnoni vadász Afrikai embermajom (Australopithecus africanus) Neolit-kori földműves. Egyenesen álló majomember Neandervölgyi ősember (Homo primigenius) (Pithecantropus erectus) vadkan elől menekül