A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-27 / 48. szám

Kígyózó szerpentin vezet Al­bánia kőolajipari központjá­ba, Stalinba. Fúrótornyok százai lepik el a domboldala­kat és völgyeket. Ritmikusan mo­zognak a fúrók lendítő kerekei, sűrű „fekete arany" tör elő a föld mélyéről a ömlik a tartá­lyokba. Az ősz már bearanyozta a fák leveleit. Ilyen aranysárga levelű fák között egy festői domboldalon ta­láljuk a kőolajipari vállalat Iro­dáját. Az egyik szobiban Hektor Csacsi és Sokra t Zorati mérnökök hajolnak a rajzolóasztal fölé. Arra a remek ötletre jutottak, hogy egy különleges készüléket szerkesz­tenek, melynek segítségével a kő­olaj melléktermékekent jelentkező gézt fűtésre használhatnék fel a höeröközpontokban. A két mérnök céltudatos munkáját siker koro­názta. Elmondták, hogy a mérnökök, műszaki dolgozók és a mpnkésok kollektívája a szovjet szakértők tapasztalatai alapján egy, évi 150 ezer tonna nyersolaj-befogadö ké­pességű új kőolajflnocnltót épített. Az Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága és a kormány az építők alkotó kezdeményezését magas állami kitüntetésekkel jut'almazta. Ml késztette az albán mérnökö­ket arra. hogy éjszakázzanak, egy pillanatig se szakadjanak el terv­rajzaiktól, felfedezéseiktől? Ezt a legtalálóbban Ramlz Dzsabija, a kőolajipari kombinát igazgatója jellemezte: — A polgári társadalomban a mérnök nem más mint bérmun­kás, a tőke rabja. Igen messze állnak tőle a munkások érdekel. A ml népi demokratikus államunk­ban egyek a mérnökök és a munkások érdekel. Szeretett hazá­juk javára, a szocializmus győzel­me érdekében munkálkodnak. A vállalat klubjában kifüggesz­tett táblán szemünkbe tűntek a mérnöki-műszaki káderek fejlődé­sét szemléltető diagrammák. Az egyik diagrammán l-es szám ál­lott. Ez azt jelenti, hogy a régi Abénia kőolajiparát mindössze egy albán mérnök vezette, önkénte­lenül kétely fogja el az. embert: vajon nem tévedett a rajzoló? Kö­zöltem ls kételyemet Ramlz Dzsa­bijávaí, aki mosolyogva válaszolt: — Bizony úgy van, az ember nem is tudja ma elhinni, A tény azonban tény marad. Azelőtt az ujjainkon számlálhattuk meg az albán mérnököket. Mlndösze 32-en voltak az egész országban, a kő­olajiparban pedig tényleg csak egy mérnök működött. S most? Tavalyelőtt átlagosan 56 mérnök, műszaki dolgozó ju­tott ezer albán munkásra. Megtud­juk, hogy az albán kőolajiparban jelenleg 67 mérnök és 196 műszaki alkalmazott dolgozik. Valahány vállalatban jártunk, albán barátaink az új értelmiség születésével és fejlődésével kap-Frok Cjok Jaku, az útépítők egyike csolatban soha sem felejtették el hangoztatni, hogy e kérdés meg­oldása a felszabadulás óta az Al­bán Munkapárt és a kormány szív­ügye lett Az országnak most már Tiraná­ban saját egyeteme van. A ha; fa­kultású egyetemen klvü! van még egy mezőgazdasági főiskolája, 2 tanárképzője, több tudományos ku­tatóintézete, pedagógiai továbbkép­ző Intézete, hároméves pártiskolá­ja s egyéb tanintézete. Sok száz albán diák tanul szovjet, cseh­szlovák, bolgár, lengyel és más szocialista főiskolákon. Napjainkban 75 főiskolai hallgató Jut minden 10 ezer albánra. A vi­lágstatisztikából kitűnik, hogy Albánia, mely 15 évvel ezelőtt még az Írástudatlanok országa volt, most a 10 ezer lakosra jutó diá­kok számát tekintve jóval megelőz­te Törökországot, Angiiét, Görögor­szágot, Portugáliát.. . Az albán nép dicső történelmi múltra tekint vissza. Mégis csak az ötvenes években született meg új, népi műszaki értelmiségének első nemzedéke. De nemcsak új műszaki értelmiség született: meg­nőtt és megszilárdult a tudomá­nyos és alkotó értelmiség is. gya­rapodik a tanítók és az egészség­ügyi dolgozók száma. Büszkék is rá a munkások és parasztok: „Ez a ml népi foradalmunk dicső szü­löttje", ez a mi népi értelmisé­günk". Amikor Hruscsov elvtárs tavalyi albániai látogatáséról hazatérve a moszkvai dolgozók nagygyűlésén beszámolt útjáról, többek között kijelentette: „Külön meg kell em­lékeznem az albán értelmiségről, gyors fejlődéséről, a párt- és él-Épül az új hegyi út, amelyet a „Fény Ctjának" neveztek el lami káderekről, és magassztnvo­nalú eszmei-politikai képzettsé­gűkről. Az albán értelmiség szá­mos tagja a Szovjetunióban sze­rezte meg tudását, s most sokan más szocialista országok főisko­láin végeznek tanulmányokat. A párt és az állam számos vezetője Ketten 4 gát építői közül elvégezte a moszkvai pártfőiskolát. Jó marxista-leninista képzettségre tettek szert, gazdag Ismereteik vannak." Zia Kcliqi mérnök egykori par­tlzánzászlóalj komlsszárlusa, a ti­ranai egyetem rektora Igy nyilat­kozott az albán nép új értelmisé­géről: — Az, amit Nylkita Szerge-Jevics Hruscsov értelmiségünkről mondott, örömmel tölt el ben­nünket és szárnyakat ad nekünk. A ml értelmiségünk gyökereivel a tömegek mélyén él. Egyedüli biz­tos iránytűje a marxizmus-leni­nizmus, melynek zászlaját az Albán Munkapárt oly' magasan hordozza. S ebben van a mi ér­telmiségünk ereje, a szocializmus és a kommunizmus nevében elért mai és jövendő sikereinek zálo­ga. A. TKACSENKO A Ma tl folyón épült fel a Karl Marx vizleromü

Next

/
Oldalképek
Tartalom