A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-06 / 45. szám

_ ' - #

A

JOSZIF ^..IFJUSAC ^ MÍEHAPTM / U-oszkvában, az Ifjúság kávéház alumínium asztalkái mellett (melyeket könynyen félre lehet tolni, ha a vendégeknek táncolni van kedvük) szívesen jön össze a jöváros rigai kerületének fiatalsága. Ijjú munkások a Kaliber gyárból, a közeli műegyetem diákjai, áruházi elárusítók és a környékbeli szalonok varrónői járnak ide. A betévedő „idegen" heves vitákat hallhat Arbuzov új darabjáról, az Irkutszki történet-ről, vagy a Ballada a katonáról című filmről, vagy éppen az űrrepülés távlatairól, és elgyönyörködhet a fiatalok eleven észjárásában, örömmel érzékelheti, milyen szellemesen, milyen találóan, milyen finom humorral és ügyesen „hadakoznak" a vitatkozók. Mondhatom, igazán kellemes dolog elüldögélni ebben a kávéházban egy csésze fekete vagy tea, vagy akár egy pohár könnyű bor mellett, s mást sem tenni, mint figyelni, hallgatni. Igaz, épp ilyen érdekes ott lenni a Művészklub ifjúsági klubnapjain, ahol a Mindent tudni akarok! című élő újságot szokták „kiadni", vagy más ifjúsági klubokban. Mi mindenről képesek itt vitatkozni Arisztotelész filozófiájától kezdve a Húsvét-szigetek titkán át beszélnek itt a tunguz meteoritról (hátha mégiscsak a Marslakók űrhajójának egyik darabkája?) és a havasi emberről is... Van egy ilyen szólás-mondás: „Az ifjú bírná, de nem tudja, az öreg tudná, de nem bírja." Valamikor volt valami szomorkás lemondás ebben a mondásban: hiába, ilyen az élet! Hanem az idők változnak, s velük együtt alakulnak a szokások is. A társadalmi forradalmak az ember lelki világát is átalakítják. A szovjet ifjúságról inkább azt mondhatná az ember: bírja is, meg tudja is. Tudja, hogy a mai ember akkor igazán szép, ha pompás fizikuma éles ésszel, sokoldalú műveltséggel, széles látókörrel és szilárd lelkierővel párosul. S ezt tudva nem ijed meg semmiféle nehézségtől, és bátran szenteli életét a társadalom szolgálatának. A. Garanyin felvételei