A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

szükség. „Egyiptom a Nílus aján­déka", de az egész világnak össze kell fognia, hogy az életet, ter­mést és energiát adö folyó ne le­gyen egyben letűnt századok nagy­szerű kulturális emlékeinek hullám­sírja is. Ezért a^ Egyesült Arab Köztársaság kormánya az UNESCO-hoz fordult segítségért, s eílenszol­gá'tatásul felajánlotta, hogy meg­engedi a Núbiában és Egyiptom más részein feltárt valamennyi óegyip­tomi emlék felének kiszállítását az országbél; azonkívül hozzájárul, hogy szétszedjenek és elszállítsa­nak értékes emlékeket, beleszámít­va bizonyos núblai templomokat is. Ezenkívül a segítséget nyújté országok javára lemond egyes ér­tékes gyűjteményekről, melyek az állam birtokában vannak. Ugyancsak a szudáni kormány is felajánlotta az országa területén feltárt emlékek felének kiszállítását. Az UNESCO-hoz intézett segítség­kéréssel egyidőben nagy összefogó tervet dolgoztak ki a núbiai emlé­keknek s köztük főként azoknak megmentésére, amelyek az új asszu­ánl gát építésével víz alá kerülnek. A részletes tervekben pontosan elő­írták, mi történjék minden egyes ismert és még feltárásra kerülő kulturáüs emlékkel. A freskókat el­távolítják a falakról, a dombormü­veket kivágják a sziklákból, a ki­sebb templomokat és egyéb épüle­teket gondosan, kövenként szétsze­dik és újra felállítják az újonnan kialakuló oázisok valamelyikén, má­sokat pedig a külföldre szállításuk után rekonstruálnak. A rendkívül becses és gigantikus méretű épít­ményeket jelenlegi helyükön hagy­ják s tartósságukat úgy biztosítják, hogy amennyiben lehetséges, gá­takkal óvják meg a víztől. Igy járnak el például a nagyszerű abusszlmbeli és a phllael templo­mokkal. A konzerválás! munkálatok már folynak. II. Ramzesz fáraó és Ne­fritete királynő óriási méretű szob­rai körül s ugyancsak a templomok belsejében hatalmas állványokat ál­lítottak fel, amelyeken reggeltől estig, de sokszor még éjjel is ar­cheológusok, nyelvészek, fényképé­szek; rajzolók, építészek és más szakemberek szorgoskodnak. A ren­geteg művészeti emlék minden négyzetcentiméterét résztelesen át­vizsgálják és minden lehető repro­dukciós eljárással megörökítik. A kairói dokumentációs központban egyre szaporodnak a fekete-fehér és színes fényképek, fotogramme­trikus negatívok, építészek rajzai és vázlatai, a hieroglifekről készült öntvények, a sziklából kivágott szgrafitók, különféle görög, kopt és szemita feliratok. Ugyanúgy, mint Abu-Szimbelben és Phllaeben, Wadi esz Szebuhan, Debobában, Kalaksában és más Is­mert helyeken ls teljes Iramban folyik, a feltáró, konzerválé és do­kumentációs munka. És Így az egész világ segítségével a legközelebbi négy év folyamán, melynek elmúl­tával vlz alá kerül az új tó medre, feltárják, megmentik vagy legalább­is képeken, gipszöntvényeken, má­solatokon és más dokumentumokon megörökítik azoknak a kulturális emlékeknek a legnagyobb részét, amelyeket könyörtelenül eláraszt az életet adó Nílus. II. Ramzesz fáraó (mint Ozirisz isten) szobra az abuszimbeli Nagy templom bejárati csar­nokában. őrzi. A Kis templomot vagy Hathor istennő templomát hat óriási szobor őrzi, melyek II. Ramzesz fáraót és feleségét, Nefritete királynőt ábrázolják. A kisebb szoboralakok a bal oldali képen a kolosszusok lábánál a királyi pár gyermekeiről készültek uissww'f« iramban folynak az új gát építé­sének előkészítő munkálatai, ame­lyet szovjet szakemberek vezetnek, akik az egész gátat felépítik a szovjet kormány által nyújtott hosszú lejáratú hitelből. S ami a leglényegesebb, ez a hitel mentes minden politikai kötelezettségtől. A Szadd el Aali nevű új gát fala csaknem 50 kilométer hosszú és 80 méter «nagas lesz. A tároló meden­ce teljes feltöltése esetén 130 mil­lió köbméter vizet fogad be egy 2000 négyzetkilométer 'felületű tó­ban, amely 500 kilométer hosszúsá­gú területei áraszt el a Nílus völ­gyében. Ez » vízmennyiség célszerű felhasználás esetén nemcsak a meg­művelés alá vett terület ötven szá-Kép az UNESCO 1960. március 8-i üléséről, amelyen a núbiai ősegyiptomi emlékek megmenté­séről határoztak. zalékkai való növelését teszi lehe­tővé, hanem kétmillió lóerős, ti­zenhat turbinájával tiz-tizenkét milliárd kilowattóra áramot is szol­gáltat, amely mintegy tízszerese egész Egyiptom mai áramfogyasztá­sának és kétszerese a hatalmas amerikai Boulder Dam völgyeizáré gát teljesítményének. A gigantikus méretű gát építésé­vel, mely méltán mérkőzik az óegyiptomi kultúra hatalmas emlé­keivel, óriási mesterséges tö kelet­kezik Núbiában. Ha a vízszint eléri a feltételezett magasságot, mögötte minden visszavonhatatlanul eltűnik a Nílus piszkossárga habjai alatt. Az egész mai Núbiai sivatag vlz alá kerül. Az országrész lakossága azokra a területekre költözik i át, amelyeket az öntözéssel ragadnak el a sivatagtól és ott lelnek új otthonra. Egészen más sors vár azonban az 500 kilométer széles­ségű sivatagi sávban már eddig fel­tárt és még a homok alatt rejtőző építészeti emlékekre. Emberek mil-1161, akiknek az emberi történelem egyik legfejlettebb civilizációját kö­szönjük, életet adó folyamuk partján olyan emlékműveket emeltek, ame­lyeket nagyságban és szépségben a mai napig sem sikerült túlszár­nyalni. Es ezeket' a nagyszerű épít­ményeket és szobrászati alkotásokat meg kell menteni, mert nemcsak azoknak az embereknek a tulajdo­nát képezik, akik napjainkban ezt a földet lakják. Az egész világnak joga és érdeke a megmentésük; ugyanolyan közös örökségek ezek, mint Szókratész műve, Pheldiasz szobrai, az ajantal freskók vagy Beethoven szimfóniái. Ennek az egész világot illető örökségnek a megmentéséhez azon­ban az egész világ segítségére van

Next

/
Oldalképek
Tartalom