A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

szükség. „Egyiptom a Nílus ajándéka", de az egész világnak össze kell fognia, hogy az életet, termést és energiát adö folyó ne legyen egyben letűnt századok nagyszerű kulturális emlékeinek hullámsírja is. Ezért a^ Egyesült Arab Köztársaság kormánya az UNESCO-hoz fordult segítségért, s eílenszolgá'tatásul felajánlotta, hogy megengedi a Núbiában és Egyiptom más részein feltárt valamennyi óegyiptomi emlék felének kiszállítását az országbél; azonkívül hozzájárul, hogy szétszedjenek és elszállítsanak értékes emlékeket, beleszámítva bizonyos núblai templomokat is. Ezenkívül a segítséget nyújté országok javára lemond egyes értékes gyűjteményekről, melyek az állam birtokában vannak. Ugyancsak a szudáni kormány is felajánlotta az országa területén feltárt emlékek felének kiszállítását. Az UNESCO-hoz intézett segítségkéréssel egyidőben nagy összefogó tervet dolgoztak ki a núbiai emlékeknek s köztük főként azoknak megmentésére, amelyek az új asszuánl gát építésével víz alá kerülnek. A részletes tervekben pontosan előírták, mi történjék minden egyes ismert és még feltárásra kerülő kulturáüs emlékkel. A freskókat eltávolítják a falakról, a dombormüveket kivágják a sziklákból, a kisebb templomokat és egyéb épületeket gondosan, kövenként szétszedik és újra felállítják az újonnan kialakuló oázisok valamelyikén, másokat pedig a külföldre szállításuk után rekonstruálnak. A rendkívül becses és gigantikus méretű építményeket jelenlegi helyükön hagyják s tartósságukat úgy biztosítják, hogy amennyiben lehetséges, gátakkal óvják meg a víztől. Igy járnak el például a nagyszerű abusszlmbeli és a phllael templomokkal. A konzerválás! munkálatok már folynak. II. Ramzesz fáraó és Nefritete királynő óriási méretű szobrai körül s ugyancsak a templomok belsejében hatalmas állványokat állítottak fel, amelyeken reggeltől estig, de sokszor még éjjel is archeológusok, nyelvészek, fényképészek; rajzolók, építészek és más szakemberek szorgoskodnak. A rengeteg művészeti emlék minden négyzetcentiméterét résztelesen átvizsgálják és minden lehető reprodukciós eljárással megörökítik. A kairói dokumentációs központban egyre szaporodnak a fekete-fehér és színes fényképek, fotogrammetrikus negatívok, építészek rajzai és vázlatai, a hieroglifekről készült öntvények, a sziklából kivágott szgrafitók, különféle görög, kopt és szemita feliratok. Ugyanúgy, mint Abu-Szimbelben és Phllaeben, Wadi esz Szebuhan, Debobában, Kalaksában és más Ismert helyeken ls teljes Iramban folyik, a feltáró, konzerválé és dokumentációs munka. És Így az egész világ segítségével a legközelebbi négy év folyamán, melynek elmúltával vlz alá kerül az új tó medre, feltárják, megmentik vagy legalábbis képeken, gipszöntvényeken, másolatokon és más dokumentumokon megörökítik azoknak a kulturális emlékeknek a legnagyobb részét, amelyeket könyörtelenül eláraszt az életet adó Nílus. II. Ramzesz fáraó (mint Ozirisz isten) szobra az abuszimbeli Nagy templom bejárati csarnokában. őrzi. A Kis templomot vagy Hathor istennő templomát hat óriási szobor őrzi, melyek II. Ramzesz fáraót és feleségét, Nefritete királynőt ábrázolják. A kisebb szoboralakok a bal oldali képen a kolosszusok lábánál a királyi pár gyermekeiről készültek uissww'f« iramban folynak az új gát építésének előkészítő munkálatai, amelyet szovjet szakemberek vezetnek, akik az egész gátat felépítik a szovjet kormány által nyújtott hosszú lejáratú hitelből. S ami a leglényegesebb, ez a hitel mentes minden politikai kötelezettségtől. A Szadd el Aali nevű új gát fala csaknem 50 kilométer hosszú és 80 méter «nagas lesz. A tároló medence teljes feltöltése esetén 130 millió köbméter vizet fogad be egy 2000 négyzetkilométer 'felületű tóban, amely 500 kilométer hosszúságú területei áraszt el a Nílus völgyében. Ez » vízmennyiség célszerű felhasználás esetén nemcsak a megművelés alá vett terület ötven szá-Kép az UNESCO 1960. március 8-i üléséről, amelyen a núbiai ősegyiptomi emlékek megmentéséről határoztak. zalékkai való növelését teszi lehetővé, hanem kétmillió lóerős, tizenhat turbinájával tiz-tizenkét milliárd kilowattóra áramot is szolgáltat, amely mintegy tízszerese egész Egyiptom mai áramfogyasztásának és kétszerese a hatalmas amerikai Boulder Dam völgyeizáré gát teljesítményének. A gigantikus méretű gát építésével, mely méltán mérkőzik az óegyiptomi kultúra hatalmas emlékeivel, óriási mesterséges tö keletkezik Núbiában. Ha a vízszint eléri a feltételezett magasságot, mögötte minden visszavonhatatlanul eltűnik a Nílus piszkossárga habjai alatt. Az egész mai Núbiai sivatag vlz alá kerül. Az országrész lakossága azokra a területekre költözik i át, amelyeket az öntözéssel ragadnak el a sivatagtól és ott lelnek új otthonra. Egészen más sors vár azonban az 500 kilométer szélességű sivatagi sávban már eddig feltárt és még a homok alatt rejtőző építészeti emlékekre. Emberek mil-1161, akiknek az emberi történelem egyik legfejlettebb civilizációját köszönjük, életet adó folyamuk partján olyan emlékműveket emeltek, amelyeket nagyságban és szépségben a mai napig sem sikerült túlszárnyalni. Es ezeket' a nagyszerű építményeket és szobrászati alkotásokat meg kell menteni, mert nemcsak azoknak az embereknek a tulajdonát képezik, akik napjainkban ezt a földet lakják. Az egész világnak joga és érdeke a megmentésük; ugyanolyan közös örökségek ezek, mint Szókratész műve, Pheldiasz szobrai, az ajantal freskók vagy Beethoven szimfóniái. Ennek az egész világot illető örökségnek a megmentéséhez azonban az egész világ segítségére van