A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-09 / 41. szám

•M, •íirfer Leipziger Messe — Lipcsei Vásár (Péter Liszlö felvételei) Olasz ligetek gyümölcsei a vásáron India könnyűipara is elküldte termékeit ÜNéfr TpUÉl Olcsó, célszerű és megbízható — ezek a keletnémet Ipar főszempontjai a szerencsés földrajzi fekvés tétté lehetővé, hogy a mai Lipcse őse, ö X. században épített Libzi vér és környéke a világ piacává fejlődjön. Miután a vár ura kezességet vállalt az átvonuló idegen kereskedők biztonságáért — kíséretet adott melléjük — évről évre mind több és több karaván jelent meg a vér környékén tartott évi vásárokon. A mai lipcsei nemzetközi vásárok jelentőségét az a tény emeli óriási fontosságúvá, hogy abban a Németországban zajlanak le, amelyik a józanabb politika mellett foglal állást. Óriási - Európa egyik legnagyobb - vasútállomására most is úgy futnak be a fehér gőzfelhoket fúj3 fekete vonatok, mint régen; az Üzleti Információk Házában ugyanolyan bábeli a nyelvzavar, ugyanolyan választékos a külföldi iránt tanúsított figyelem, mint egykor; a zaj nélkül suhanó, széles, áramvonalas autók is ugyanolyan impozánsak, mint akár New Yorkban vagy Párizsban és mégis ... mégis érzed, hogy ez valami más. Az üzleti érdekek megkövetelte. udvariasságon kívül jóakaratot és rokonszenvet tapasztalsz. Érzed, hogy szocialista államban vagy. Hogy honnan? Talán a feliratokból, talán az emberek beszédéből. Az immár klasszikussá vált lipcsei vendégfogadóban az Auerbachs Keller-ben — ahol Goethe Faustjának egyik jelenete is lejátszódik - külföldi turisták iszogatnak egymás mellett. Tengeren inneniek és tengeren túliak. Jól megférnek a régi bolthajtások alatt, kíváncsi szemmel méregetik egymást és egymás nyelvét kölcsönösen törve Ismerkednek. Szinte önmagétól vetődik fel a kérdés: Ha az Auerbachs Keller-ben megférnek egymás mellett békességben, miért ne férnének meg a nagyvilágban is? DUBA GYULA Szorgalom és türelemmel párosult művészi ízlés — ezek a tuniszi szőnyegek A világ piaca A mai nemzetközi kereskedelem olyan, nint egy jól olajozott gépezet. A modern ílradástechnika és közlekedés segítségével, ankok útján szinte különösebb kompli:ációk nélkül bonyolítják le a kereskedők iz üzleteket. Valamikor a „vándorkereskedelem" sokcal kockázatosabb üzlet volt. Idegen földe:en való, veszélyekkel teli bolyongást jeentett, ahol úton-útfélen rablók vagy íarácsoló, helyi kényurak lestek a gazdag :sákmányra. A régi vándorkereskedök árui:at a hires „nemzetközi" utakon szálllották. A Karoling birodalomból (ma frania terület) a Thüringiai-erdőn keresztül (rakkőig, majd Kijevig vezetett a Királyok ltja (Via Regia). Itáliát a Birodalmi út Via Imperia) kötötte össze a mai német erületekkel. A Dnyeszter és Visztula völlyét követte a ékszerkereskedők útja, i Borostyán-út, mlg a selyem Kínából iuröpába a Selyem útján jutott el. A Horobágy és a Nyírség méneseit, gulyáit a larmok útján hajtották, a Felvidéken és ,engyelországon keresztül nyugat felé. Ezek a nemzetközi utak nagyrészt Lipse város térségén vezettek keresztül. Ez lurópa legnagyobb operája lesz