A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-18 / 38. szám
A tavon Dr. Glaza, a fUrdőhely egyik orvosa — boldog édesapa Nosicei krónika Púchovon csikorogva állt meg a gyorsvonat. „Státne kúpele Nosice" olvasom az álloimás előtt várakozó autóbusz címtábláján. Néhány perc múlva robogunk az újonnan épített aszfalton és 10 perc múlva Noslcén szállok kl. Festői szépségű táj tárul az ember szeme elé. Alig néhány lépésnyire az Ifjúsági Duzzasztógát. Dvorsyk bácsi, a fürdőhely öreg portása berendezett egyágyas szobába vezetett s közben felvilágosít, hogy a fürdő szállójában a szobák 80 %-a egyágyas. A málhám lerakása után körútra indultam. Itt is, ott is csoportba verődve beszélgettek, ismerkedtek az emberek. Az egyik vitatkozó csoportban egy tanár ismerősömet fedeztem fel, s hozzájuk szegődtem. — Mér pedig Luhaőovice mégis csak szebb? Hogy itt jobb a viz? De mi van itt azonkívül? Se mozi. se színház, se rendes kávéház — vitte a szót egy tagbaszakadt középkorú ember. — Még nem mondhat véleményt, hiszen csak néhány napja van itt — Szólt egy idősebb tanár kinézésű ember. Én mér sok fürdőhelyet bejártam életemben, de ezt a nyugalmat, csendességet ami itt van, nem lehet megfizetni. A vita tovább folyt. Sok volt a bírálat, kevés a dicsérő sző. Vasárnap reggel kezdődött a szokásos orvosi vizsgálat. Utána siettem felkeresni a fürdő vezetőjét, hogy a hallottak alapján tájékozódjam. — Lepaj elvtárs, a fürdőhely egyik vezetője szfvélyesen fogadott. Megmondtam, hogy a hallottak után a kíváncsiság hozott Ide. — Részben igazuk van a vendégeknek. Á mi épülő fürdőhelyünkön sok minden zavarja a betegeinket. . Jelenleg legnagyobb problémánk a villanyárammal van. Mivel ilj vonalat építenek, csak délután vagy este van villany, Igy előfordul, hogy az inhalációra vagy diatermiára este -9 órakor járnak a betegeink. Viszont több megér-Fiatal építők tést várnánk tőlük, mert hiszen ami ma kellemetlenséget okoz, a jövőben az ö javukat szolgálja majd. — El sem tudja képzelni, menynyi gond, baj van az ilyen kezdő fürdőhellyel. — Hogyan jött létre? — kíváncsiskodom. — Hát ezt úgy is kezdhetném, hogy hol volt, hol neim volt egy Stevo Bina nevű ember, aki a sógora lakodalmán jobban felhajtott a garatra a kelleténél és még kissé mámorosan a sok Italtól égő gyomorral látott hétfőn reggel a munkához. Társaival a vfzierőmű alapjait ásták. Barátunknak égett a gyomra, mint a pokol. Mohón nézegetett a munkahely egyik sarkából szivárgó forrásvíz félére. — Hát én nem bánom, akármi is lesz, iszok ebből a vízből — szőlt Bina a társaihoz. Társai kérdőn néztek rá. — Sős Ize van — mondta. Utána többször ivott a vízből és érezte, hogy elmúlt a gyomorégése és egész jól kezdte érezni magát. Kíváncsiságból a munkatársai Is megköstalták és megállapították, hogy egészen olyan, mint az ásványvíz. Először csak ők vittek haza a vízből, később rokonok, ismerősek jelentek meg üvegekkel, demizsonokkal az ásványvízért. — Ezek szerint Stevo Blnának köszönhető az ásványvíz felfedezése, — szőlők közbe. — Ezt éppen nem mondhatnám. Ha a vizlerőmO építéséhez nem fognak hozzá, talán soha nem találták volna meg, mert az pontosan a régi Vág medre alatt volt. Az ásványvíz, amely a további munkálatok során nagy mennyiségben tőrt fel — folytatta Lepaj elvtárs — sok kellemetlenséget okozott az erőmű gátjának építésénél. Az erős ásványvíz szétmarta a legerősebb betont ls. Végül ls sikerült különbözö műanyagókkal nagyjából elszigetelni a feltörő ásványvizet. A jelentések alapján az Egészségügyi Megbízotti Hivatalból felfigyeltek a felfedezett ásványvízre és még 1952-ben hozzáláttak a kutatáshoz. Az eredeti gazdag forrástól távolabb folytatták a fúrásokat és jelenleg 84 m. mélységből kapjuk az ásványvizet. A jövőre vonatkozólag az a terv, hogy egy fúrással az erőmű gátja alól vezessék el a kiváló minőségű ásványvizet s ezzel egyben megakadályozzák az erőmű gátjának rongálódását. — És az épületek, amelyekben a betegek vannak elszállásolva, milyen célra készültek? Ezek az épületek az erőmű építésén dolgozó munkások lakásai és irodák voltak. Az erőmű befejezése után úgy volt, hogy valami rekreációs központot létesítenek Itt. Azonban a kitűnő minőségű ásvonyv-z kjzbeszőu és igy leu a munKuslaKáscKDől a dolgozó« gyógykezelőnelye. — Milyen Decegségeket gyógyítanak itt? — kíváncsiskodtam továoD. — Elsősorban légcsőhurutot. De ezenkívül az ásványvíz jő hatással van a gyomorra, vesére, «pere. A vesexuveket feloldja és eitávoiltja. Természetesen az ásványvíz csak annak ^jánlatos, akinek elegendő gycmorsava van. — Terveik? — A tervünk az, hogy a közel jövőben 305-re emeljük az ágyak számát. Erre a megfelelő épületünk már meg ls van. Tovább, tervünk az, hogy egy éven belül kénsavas fürdőt létesítünk, hogy a légcsőkezelésre Jövő betegeket reuma és más betegségek ellen íürdőkúrával győgyltnassuk. Különben várjon csak egy pillanatig. A szekrényből egy tervrajz kerji elő. 1970-ben Így néz kl majd a fürdőhely. A terv szerint körülbelül még egyszer annyi épületet építenek mint eddig. Természetesen nem fog hiányozni a különböző gyógykezelő helyeken klvü! a modem kultúrház, kávéház sporttelep stb. sem. — Egy Ilyen háromhetes gyógykezelés után észrevehető-e lényeges javulás? — Erre nem könnyű válaszolni. Nem mindenkinek egyformán használ. Tény az, hogy egyéves működésünk 6ta, sok köszönő levelet kaptunk és a különböző saj -tótermékekben ls sok elismerő cikk jelent meg. Máskülönben hárccn hét múlva saját magának is megfelelhet. Gyorsan teltek a napok. A különböző procedúrák mellett arra Is lutott időnk, hogy meglátogassuk a puchovi női konfekcióitizemet, a közeli üveggyárban megismerkedjünk sz üveggyártás mesterségével, kirándultunk Gottwaldovba, Luhaíovlcére, Trenílnbe. Barangoltunk a közeli hegyekben, magunkba szívtuk a fenyvesek ózondús levegőjét. Asz toll teniszt, röplabdát Játszottunk, órákhosszat szórakoztunk, vagy vizikerékpároztunk. Esténként televíziót, vagy filmet néztünk társasjátékot játszottunk és néha táncra ls perdültünk. Az autóbusznál Király Vendel bácsival, a padányl állami gazdaság dolgozójával szorítunk kezet, majd egy cseh házaspártól búcsúzok. A kassai lányok ez induló autóbuszból Integetnek. Búcsúznak egymástól szlovákok, magyarok, csehek; búcsúznak a festői szép tájtól: na shledanou — do vldenla, a viszontlátásra. Noalce. TÖTH DEZSŐ