A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-18 / 38. szám

Hosszú életet A jövő valamikor az álmodozók birodalma volt: odaszállt szabadságra a korba belesajdult képzelet. Próféták zarándokoltak roppant kiterjedéseibe, magányos üldözöttek menekültek horizontja mögé, fantaszták száguldtak hozzá szárnyas lovakon. Kéklő ködváraiban be nem teljesült vágyak tanyáztak, fölötte rózsaszín felhőkké bodorodtak a meg nem hallgatott imák. Onnan szökkent elő a szivárvány és a délibáb, halott mezőkre, pusztaságokra. És mégis, komor titokkal volt tele ez a birodalom: éhség és pusztulás fenyegetett túl a látóhatáron, s az ember remegett, ha a távolba tekintett. De mielőttünk föltárja titkait a jövő, a álom a tervezők kezén átváltozik bizonyossággá; ma a jövő felé az igazlátó öntudat tekint. A szomszédomban, ahol a palánk düledezik, tömbházak fognak magasodni, amott kétszeresére növekedik a gyár. Villamos mozdonyok száguldanak s a síneken új kohók füstölögnek, gyümölcsfák lombosodnak a hegyoldalon és villog az új iskolák ablaka. És ezt a jövőt, nem az álmodozók jósolják, hanem a valóság ismerői; a képzelet birodalmát meghódító egyszerű emberek. Hadd mondom el, mit álmodok én a tömbök, kémények és fák közé, azokra a csöpp helyekre, amit a tervező értelem a szárnyas paripának, a száguldó fantáziának pihenni, új erőt szedni, legelészni fönnhagyott. Míg távolabbi jövőbe szökken, ott frissíti magát a képzelet, tornyok és kémények tövében, mert a reális csodákkal már-már nem bírhatja az iramot. Úgy képzelem, az új tömbház ablakából egy barna leány fog mosolyogni és nagyon kék lesz a késő nyári ég. Virágot fog éppen öntözni, égő piros muskátlit, s a víz egy picit reá fog ömleni a kalapunkra, de ezen egy csöppet sem bosszankodunk, mert tele lesz fiatalsággal a világ, a szíve pedig derűvel. A mosolyból annyi fénylik majd a városban, amennyi eddig a lakóknak egy-egy évszázad alatt jutott. S talán olyan ritka lesz a könny, mint a fehér holló, vagy a gyűrűs napfogyatkozás. És több lesz a nóta is, meg a szegfű a kalap mellett. Ügy képzelem, egészen komoly, meglett emberek is tűznek majd szegfűt a kalapjukra, mert reájönnek, hogy ez nem csúnya, nem rossz szokás. De az is lehet: nem tűzik föl, csak otthon tartják a virágvázában, az öröm meg az élet tiszteletére. S az öröm meg az élet meghálálja ezt az apró figyelmességet: ott zsibongnak majd ők az emberek szíve körül, s odacsalogatják kollégájukat, az évszázadokat átbújdosott szerencsét. A gyárak jókedvűen pipálnak, s a füst feléjük húzza mennybeli rokonát, a bárányfelleget, s a bárányfelleg a dolgozó embert vágyakozva nézi, s irigyli majd titokban az itt élő emberek szabadságát. A gyümölcsfákon, melyek ott lombosodnak a jövőben, rengeteg lesz az énekesmadár, legfőképpen pedig a sárgarigó. De lesznek szorgalmas, kakukkok is, hogy a sétáló szerelmespároknak hosszú életet jósoljanak, a rigók pedig, hogy kirikkantsák a város fölé a boldog ifjúságot. És ha mi, akik öt esztendővel öregedtünk ezalatt, arrafelé ballagunk, a rigók nekünk is éppolyan vígan rikkantanak; a kakukk pedig éppúgy megereszti zengő jóslatát: mert nem veszik észre, hogy valamicskét is öregedtünk. És igazuk lesz, mert a teremtés és alkotás nagy esztendeiben nem illendő dolog a vénülés, hiszen hogyan is lehetne öregedni, mikor minden nő, emelkedik, buzdul és aranyat terem ?/ BAJOR ANDOR • K. Molcsanov szovjet zeneszerző „A del Corno utca" címen operát írt V. Pratolini „Szegény szerelmesek krónikája" c. regényéből. Az operát a napokban mutatta be a moszkvai Sztaniszlavszkij és a Nyemirovics-Dancsenko Színház. © Rövidesen felállítják Debrecenben Móricz Zsigmond monumentális szobrát. Az emlékmű Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása. 0 Egyiptomi régészek a Núbiaisivatagban, Eneiba körzetében több mint 400 egyiptomi sírra bukkantak. A sírok tartalma: mintegy 1000 múmia, rengeteg edény, ékszer, szerszám és más használati tárgy. © Taha Husszein egyiptomi vak írót jelöli az 1961-es irodalmi Nobel-díjra az alexandriai egyetem. Husszein az arab világ legismertebb írói közé tartozik. Eddig mintegy 40 szépirodalmi, irodalomkritikai, történelmi és filozófiai műve jelent meg. Husszein ma 71 éves. Három esztendős korában megvakult, de annak ellenére elvégezte a kairói egyetemet, doktorátust szerzett a párizsi Sorbonne-on, és hat egyetem tüntette ki díszdoktorátussal. Korábban a kairói egyetemen antik és arab irodalmat adott elö, 1950— 1952-ben egyiptgjm népnevelési miniszter volt. jelenleg az Arab Liga kulturális osztályának vezetője. Pályázati hirdetmény I ACSISZSZKB i 1 MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI § 1 EGYÜTTESE 1 8 H felvesz g ú énekesekel táncosokat és zenészeket. 8 Jelentkezhetnek főiskolások és középiskolások. £ Felvételi vizsgák 1960. szeptember 20, 21, 22 £ és 23-án este 19.00 és 21.00 óra között ú a Csemadok járási titkárságának helyiségeiben, Bratislava, Nám. 1. mája 30. D Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatú nak az együttes irodájában, Bratislava, Karpat- % h ská 2, (YMCA), naponta 8.00-tól 16.00 óráig § Egy kékfedelű füzet... Kék papírba kötött, kékszélü címkével ellátott, vonalzóval szépen „megmargózott" füzetben lapozok. A címkén leánynév — egy tizedik osztályos diáklány neve — azzal a tegnap még gömbölyű zsinórírással, amely most van átmenőben valami karcsúbb és fölényesebb egyéni változat felé. Márványba lehetne vésni, oly finoman rajzolt, gondos és elegáns. Tíz esztendő szellemi fejlődése formálta ilyenre, a kivilágosodó szellemi látóhatárral együtt lett egyre derültebb, érettebb, biztosabb. Gazdája tizenhat éves. Mit tud? Már végigszaladt a világ történetén, ismeri Petőfi, Hviezdoslav müveit, Puskint szaval oroszul, tud gyököt vonni, rendszerezni tudja a növényeket és az állatokat stb. Az új ismeretekhez, tavaly, tavalyelőtt, tíz év óta épült hidacskák vezetnek, így tanulja már a környező világot és- a múltat tíz esztendeje, a fejlődés törvényeivel, az ellentétek harcával, a nagy összefüggések gyönyörű rendjében. A legjobb alapokat kapta: az igazat, nemcsak a valódit. Nézem a füzetet: a kék papír jó tanulóra jellemző műgonddal a borító-lap belső oldalán kecsesen leragasztva, az odalak számozva. A margó nem is margó szabályos keretet alkot, a gyöngybetű szöveg körül. S a kékszélü címkén, a név alatt ugyanazokkal a márványba véshető nemes betűkkel, mint a név, váratlanul ellágyult hullámvonallal egybefűzve: „Slágerfüzet". Nem részletezem a füzet tartalmát, noha könnyen tehetném, mert a tökéletes dolgozatfüzet utolsó oldalán ugyancsak gyönyörűen megvonalazott s kidolgozott „Tartalomjegyzék" tájékoztat, hogy melyik oldalon találom a „Veled vagyok még gondolatban" ... teljes szövegét vagy a „Jaj cicát". Az érdeklődő nagyjából képet kap a füzet tartalmáról, ha két nap egymásután meghallgatja a rádió „Szív küldi" műsorát. A sorrend is nagyjából megegyezik: az „Ej mambó" után bölcs derűvel szólal meg Vörösmarty Bordala a Bánk Bánból, viszont: az Anyagin Lenszkij áriáját nyugodt öntudattal követik a Csinibaba sorai. Az arány persze nem min-. dig ilyen jó, legtöbbször olyan 5:1, 6:1, a cicák és a csiniba-. bók javára. Mindebből azonban nem a slágerszövegek nem tetszenek. Nem rólunk van szó, mindnyájan egyetértünk abban, hogy értelmesebbek, mulatságosabbak, mint elődjeik. Az is rendben van, hogy a kislány szereti őket, énekelje csak, táncoljon rájuk, ha jólesik. A slágerek csak a kék papírba kötött diákfüzetben, Pythagoras és Linné után Janus Pannonius és Balassi után nem tetszenek, ilyen tökéletes rendben felsorolva, összegyűjtve, hogy úgy mondjam: teljességre törekedve nem tetszenek. A kék füzet hibát, veszélyt jelez. A hiba nem kicsi: a legneme-. sebb kultúrán nevelt fiatalok ízlése, ítélete, egész szemlélete — a „Slágerfüzet" tanúsága szerint — nem tart lépést a növekvő ismeretekkel. A kék papírba kötött tökéletes füzet egyetlen áruló el-, lentmondás ismeretek és ítélet, tudás és ízlés között minél hibátlanabb, annál hibásabb, minél tökéletesebb, annál gyatrább. Ha egyetlen helyesírási hiba lenne benne — gondolja az ember — megérteném. De nincs. S nem is az a baj, hogy helyesírási hiba nincs, az a baj, hogy azon a színvonalon, ahol az ember már, nem ejt egyetlen helyesírást hibát sem, a fiatal lánynak slá-; ger gyűjtemény kell, nem vers, irodalmi igény nélkül készült tánczeneszöveg kell, nem iro-, dalom, nem művészet, nem tu-: domány. Nem egyetlen esetről van szó. A „Slágerfüzet" se egyetlen iskoláinkban, de slágerfüzet nél-; kül is erre az eredményre jutunk, ha a lányok jó részével beszélgetünk. Mintha kezdene elhatárolódni tananyag és élet, kötelező irodalom és eleven érdeklődés —. s az „életből" főleg a munkautáni életet látják s az eleven érdeklődés — olyasminek szól, amiről szó sincs az iskolában. Itt a veszély, amely szintén nem kicsi. Az ifjú szívekben nem mai költőink élnek, hanem slágerszövegiróink, nem is irodalmi rendezvények, hanem az esztrádműsorok. Ezen a valóságon gondolkozni kell! TÓTH GYULA 15