A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-11 / 37. szám

Sok sikert két Ührüm Tőzsdének Oj francia film. A főszerepben Jean Gabin új alakban újra csatát nyert, ö az a nemes értelemben vett komédiás, aki puazta megjelenésével, sugárzó Intelligenciájával, emberábrázoló képességével, valóban mindig maradandót alkot. Nem szép, túl van az ifjúságon, vonásai szinte merevek, mozdulataival takarékoskodik — és mégis, arcának egy-egy kis megrezdlllése teljesen felfedi a bensejében lezajló eseményeket Mesterségének olyan magaslatán van, hogy a néző minden filmje után úgy érzi, elérkezett a csúcsra, azonban első nagy sikere a Grand Illusion óta minden szerepében tovább fejlődik ez a tüneményes művész. A film Maurice Duón Naty családok clmü, Concourt díjjal kitüntetett regényének változata, a francia „telsó tízezer" életéből kiemelt tipikus epizód. Egy családról van szó. melynek teje Noéi Schoudler. egyike a francia nagytőkéseknek. Kezében határtalan vagyon összpontosul. mely befolyást biztosit számára a hadseregre ás kulturális életre, a sajtóra, az akadémiára. Családtagjait magas pozíciókba helyezi el. Van köztük konzul, generális, bankár, orvos és et csomó ingyenélő, akikről Schoudlernek a lehető leglesújtóbb véleménye van. ő maga ebből a nagy vagyonból semmit sem élvez. Munkabírását, szorgalmát még a szegény szülői házból hozta magával, szellemi képességei magasan elkényeztetett családtagjai fölé helyezik, altikn:k m.nden kívánságát teljesíti. Csak egy esetben jutnak zátonyra tervei, mikor könnyelmii és beképzelt fia a rábízott ügyekben bekövetkező első nehézségnél öngyilkosságot követ el. Schoudlert az eset mélyen lesújtja, de ez sem töri meg — most már unokája érdekében dolgozik tovább. A Denys de la Patelllere rendezte filmben egész sereg kiváló színész ve «I körül Jean GablnL Fiát J. Besallly, életművész unokaöccsét a nagyszerű Pierre Brasseur, egy angol tanárt B. Blier játssza, hogy csak az élenjárókat említsük. A filmen távolról sincs megjelenítve a nagykapitalista által kizsákmányolt tömeg és mégis — s éppen ez a kitűnően megirt regény és rendezés érdeme — a háttérben ott érezzük azt. Az éles társadalmi szatíra célja bemutatni a kapitalista tragédiáját, aki egyedül húzza az igát törpe, a jómódtól elkorcsosult környezete közepette, mondvacsinált célokért, amíg csak él. Végre örömmel állapithatjuk meg, hogy a sok elszlnkronizált idegennyelvű film után megszületett az első jól szinkronizált cseh verzió. B. Záhorsky, Oldíich Novy, L. Boháé, V. Rái, B. Vrbsk£, F. de Breux hangja teljes illúziót kelt és a zengő francia szó dallamáért kárpótolja a nézőt a szellemes dialógusok érthetősége, melynek szövegét kitűnően ültette át cseh nyelvre V. Kubááek. SIMKÓ MARGIT Komárom. Forró augusztusvégi nap. A színház épületeiben serény munka folyik. A Fuélk-utcában újra próbálják az Érdekházasság jeleneteit. A „pavilonban" pedig az új évad első bemutatóját készítik elő: Simon Magda Százházas lakodalmát. Fellegi István rendez. Nagy türelemmel és szeretettel csinálja. A próba-szlnpadon drámai erejű konfliktus megy végbe — azaz végbe menne, ha a rendező utasításai minduntalan meg nem szakítanák a cselekményt. A bemutató előadás ünnep — a próba a színház hétköznapja. Kemény munka, s nehéz az út a sikerig. Pedig kell a siker. A siker a művészet legfontosabb éltetője. Csakhogy a siker nem születik meg magától - a próba sem elég. A körültekintő dramaturgiai tervről beszélgetünk. Egyébként a színház bérletfelhivása már gondoskodott népszerűsítéséről — Simon Magda: Százházas lakodalom (színmű) — C. Solodar: Nyári kaland (zenés vígjáték) — Marcel Pagnol: Topaze (vígjáték) — Kertész-Horvfith: Bekopog a szerelem (zenés vígjáték) — Dávid Teréz: Vidor család (színmű) — Blaíek—Polgár: Mesébe Illik (zenés vígjáték) — Bródy Sándor: Dada (dráma) ennyi az egész — ezenkívül egy gyermekeknek szánt mesejátékot tervezett a színház, s egy hazai szerző munkájával ls számol. Túlteng a vígjáték — s egyszerre három zenés vígjáték. Az első pillanatban ez ötlik az ember szemébe. A közönség-szervezés új módja — a bérletfelhivés is jelez valamit. — Meg akarjuk tartani a közönséget, — mondja Fellegi elvtárs. — Akármennyire furcsán is hangzik, az utóbbi Időben elmaradoz. A televízió az oka. A néző meghitt családi körben aránylag magasszlnvonalú szórakoztató műsor élvezőjévé vált a televízió révén. Ha Pestről történetesen Csehov Ványa bácsiját közvetítik, egész sor falu lemondja a meghívást vagypedig üres nézőtér előtt játszunk. Ez az egyik ok. hogy a vígjátékhoz és zenés vígjátékhoz nyúltunk. A másik ok egyszerűen az, hogy a közönség ma derűlátóbb és vidámabb. A mai viszonyok között a vígjáték és szatíra sokkal célravezetőbb és hatásosabb ideológiai fegyvernek bizonyul mint a komor dráma — bár ez az állítás nem akarja kétségbevonni e műfaj hitelét. Bródy Sándor Dadája például nagyon alkalmas arra, hogy a maga valóságában mutassa meg a múlt társadalmát, s lerontsa a legtájékozatlanabbak Illúzióit is. Egyébként műsortervünkben ragaszkodtunk az utóbbi évek hagyományához: a színre kerülő müvek többsége mai szerző müve és aktuális problematikához nyúl. Célunk a szocialista erkölcs kialakítása, s amennyiben klasszikust hozunk színre, úgy válogatjuk meg, hogy közönségünk megismerje belőle az embertelen múltat. Lényegében ennyi volna a dramaturgiai terv indoklása. A televízió okozta közönséglemaradás átmeneti jellegű. A színház mérhetetlenül többet ad ennél vagy mondjuk úgy, hogy a színházat nem pótolhatja. A színvonalas bemutatók remélhetőleg meggyőzik a közönséget, s az egyensúly csakhamar helyrebillen. A zenés vígjátékoktól nem kell félnie a színháznak — lényegében ez is prózai műfaj, s a dalbetétek és a hagyományos zongorakiséret eléggé vonzóvá, mi több a legnépszerűbb műfajjá teszik. A művészegyüttes számára is komoly feladatot jelentenek, s bizonnyal elősegítik művészi képességeink további kibontakozását. Sok sikert! t — Érdekházasság — II. lelvon&s Bottka Zsuzsa, Ferencz.v Anna, Tóth László Érdekházasság — 1. felvonás: Ferenc*)1

Anna, Horváth Ilona, Slposs Jenő és Várady Bé'a