A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-03 / 27. szám

Fiatalok, csinosak és tehetségesek! Muriel Davis Grossfeld és Ca­rolyn Osborn lel­kiismeretesen ké­szülnek, mert az USA tornászcsa­pat tagjaiként ott szeretnének lenni Rómában. Ballada a katonáról Tragédia dalban elbeszélve — ez a ballada meghatározása a költészetben. A kiváló új szovjet film legapróbb részleteiben fedi a el­mét. A háború áldozatainak tragédiáját talán minden eddigi, világsikert aratott szovjet film­nél líraibb módon érzékelteti. Méltán sorako­zik a Szállnak a darvak és az Emberi sors, átütő újszerűséggel megalkotott filmek mellé, habör hangvétele halkabb, csendesebb ls. Formájában ls egy­szerű, mint maga a történet, és ebben rejlik tökéletessége. Aljosa 18 éves, amikor a háború megkezdődik és a szovjet hadsereg visszavonul. A frontot csupán néhány pillanatra látjuk. Aljosa, egy hős­tettéért kitüntetést kapna, de inkább szabadságot kér, mert anyja azt Irta neki, hogy beázik a házuk teteje és nincs aki megjavítsa. Falujáig két nap az út és két nap vissza a front­ra. A hat nap szabadságból tehát csak két napot tölthet özvegy anyja mellett. Azonban erre csupán ölelésnyi ideje marad, mert utazös közben, a szabadság drága óráit idegen emberek megsegítésére áldozza. Csak ennyi a történet. A prológusból megtudjuk, hogy ez a film emlékmű a sok sok Aljoskának, akik meghaltak és akiket hiába vár az édesanyjuk, nem jönnek vissza többé. Grigorij Csuhraj „A negyvenedik" című első filmjének vi­lágsikerét új filmjével megduplázza. A forgatókönyvet volt frontharcos bajtársával V. Jerszovval együtt Irta és a filmben csupa új tehetséget vonultat fel. Aljosa megszemélyesítője, Vologya Ivaszev a film forgatásakor, valóban 19 éves volt és csak azután került a színművészeti főiskolára. A háborút megjárt rendező irányítása mellett megragadóan és tökélete­sen kelti életre a sok-sok Aljoska egyikét, azt az anyja után vágyó gyermekembert, akit nem az élettapasztalatok, hanem az embertelen szenvedés tett éretté és megértővé. A film, ha lehet még nagyobb hatással lesz az ifjúságra, mint az Idősebb generációra és valószínűleg ez a szerző el­gondolása is. Hadd lássa meg a mai gondtalan fiatalság szem­től-szembe, mi történne vele — ha nem lenne béke. Mert ez a film az ember-szeretet és a béke forró óhajtásának nagy érzéseit fejezi ki és maradandó nyomokat hagy a nézőben. A Ballada a katonáról a cannesi Nemzetközi Filmfesztivál egyik nagydiját, azonkívül az Ifjúsági filmek első diját nyerte el. Ujabb nagyszerű alkotása a humanizmusért és a békéért küzdő szovjet filmművészetnek. SIMKÖ MARGIT A vlzisportokat kedvelők számára kétségkívül szen­zációt jelent a képünkön látható gumi-motorcsónak, melyet az NDK-ban kon­struáltak. A csónak legna­gyobb előnye, hogy hajtá­sára 125 kem-es oldalmotor alkalmazható. A magyar labdarúgó-válogatott a skótok ellen csak a hajrában nyúj­tott lelkes játékával érte el a 3:3-as döntetlent. Albertnek (1. kép), ezúttal gyengén ment a játék. KépUnkün azonban három akót védő — Caldow, Evans, MacKay II. — csak kézzel-l&bbal tudja szerelni a kö­zépcsatárt. dimming (2. kép), gyakran szerelt önfeláldozóan, sokszor lépett Idejében kttzbe, ezúttal azonban elkésett a becsúszó szereléssel. Tlchy ballábas bombalövése máris kapura zúdul. — Kulcsár Gergely 79,30 m-el új magyar csúcsot ért el a gerelyvetés­ben. Eredcménye azért értékes, mert megszorítás nélkUl érte el. Pedig Kul­csár azok közé a versenyzők közé tar­tozik, akik akkor múlják felül önma­gukat, amikor nagy a tét. Jellemző, hogy az 1936-as Európa-bajnokság elótt a 13. helyen állt a ranglistán, az EB-on mégis a harmadik helyet szerezte meg. Kulcsár Gergely jelen­leg egy építőipari vállalat kőműves­ipari tan utóinak testnevelője, s edzője, Koitál Jenő Irányításával lelkiismere­tesen készül a rőmal olimpiára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom