A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-03 / 27. szám
dmxüunrtU Gromma Alajos „Hegyi Kegyelet" c. szobra a szimbolikus temetőben. Kilátás a „Szabadság" barlangból esett el valahol a hegy lábánál... Ennek a kőbefaragott asszonynak szomorúsága jobban kifejezi a gyülöletszülte öldöklés minden kegyetlenségét, mint a hullahegyeket ábrázoló képek, pedig nem tesz mást csak néz, néz a messzeségbe, magához szorítva elárvult kisdedét. A szimbolikus temetőből lefelé haladva, a völgy közepe táján érkezünk az európai hírű Szabadság barlanghoz, melynek népszerűségét mi sem jelzi jobban mint az Idetóduló turisták tömege. Gyerekek és felnőttek, hazánkbeliek és külföldlek csoportja keresi fel ezt a páratlan szépségű s méreteiben is hatalmas földalatti képződményt, melynek eddig 12 kilométernyi útja van feltárva. Megyünk, lépkedünk a korlátokkal, Az út széles völgykatlanban kanyarog északi irányban, hogy aztán az egyre szűkülő völgy fenyevesei között találjuk magunkat... A város csakhamar mélyen mögöttünk marad. Csak a gyárkémények s templomtornyok ágaskodnak ki a barnafodrú füstből, melyet felhőként ont magából a bőriparáról híres vágparti város, Liptovsk? MikuláS. A völgy szűkebb lesz, a táj festőibb. Meredek sziklák és barlangnyllások mellett suhannak tova, s itt-ott a mohával bélelt erdei tisztáson legelésző szarvasokat pillant meg szemünk. Mellettünk szalad egy kicsiny hegyipatak. Szikláról sziklára hajtja a gyorsaság, melyet ajándékba kapott születése pillanatában a hegyoldaltól, melyből kibuggyan, s fehér tarajúvá fodrozza apró hullámait a száguldás ... Mi ls szaladunk, rohanunk a jobbra-balra kanyargó mind meredekebb úton, amíg végre lefékez a gépünk: a végállomásra értünk, ahonnan pár percnyi séta után a drótkötélpályához jutunk, melynek másik vége a Chopok csúcsán várja érkezésünket. A kilátás fenséges! Előttünk a Magas-Tátra hegyláncolata, szemben a Liptói Havasok integetnek havas ormaikkal. Hogy mit érzünk ennyi szépség láttán, erre csak Petőfi soraival felelhetünk: „Oh természet, óh dicsó természet. Mely nyelv merne, versenyezni véled " A Chopokról szebbnél szebb kirándulások sorát tehetjük meg a szomszédos magaslatokra. E festői szépségű hegyeken nem is olyan régen még fegyverek ropogását visszhangozták a sötétlö sziklák. Itt gyilkolták a hegyekbe húzódó felkelőket Hitler bérencei, s nem egy fiatalasszonyt tettek özveggyé, sok apró gyermeket árvává, kiknek férjük, édesapjuk itt lelte halélát a demänovai völgyben. Ezeknek a hősi halottaknak emlékére alkotta Gromma Alajos szobrászművész a szimbolikus temetőben felállított „Hegyi Kegyelet" című szobrát. A kőbe vésett asszonyalak elárvult, alvó gyermekét öleli magához, szomorúan kémleli a tájat, kutatva a fenyvest, mely utoljára látta élőnek az urát, aki itt „Achilles pajzsa" a Szabadság barlangban A hegyipatak a barlangban kanyarog Rózsaszín terem a Szabadság barlangban dróthálóval biztosított utakon, hol fel, hol lefelé haladva a dombszerü üregekben, ahol rlzsaszínú, alabástromszerű „sztalagmit"-ok adnak csepp formában csókot az alattuk kikristályosodott „sztalaktitok" — nak, s tudják-e a barlang látogatók, hogy egyetlen cseppecskének teljes tizenöt évre van szüksége, hogy kővé merevedjen, a hogy ennek a fennséges barlangnak létrejöttéhez több százezer év volt szükséges. Este van már, mikor, hazafelé tartunk. Lenn, a mélyben feltűnnek a mikulási házak körvonalai s szemben a Liptói Havasok csúcsai felett kigyullad egy csillag.., Búcsúzunk a demänovai völgytől, reménykedve, hogy ismét viszontlátjuk ... LAOKÖNÉ, dr. KISS IBOLYA Dr. Droppa A. felvételei