A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-21 / 34. szám
ság" címén folyó kíméletlen kalmárkodást. A regény hőse, Gideon Planisch, a „nagy business" és a konszernek szolgálatában eltöltött sokirányú tevékenysége után, a háború végén kijózanodik a sivár pénzhajsza mámorából és visszatér eredeti foglalkozásához vidékre. Elhatározását a főiskolás, egyetlen lányával folytatott drámai vitája segítette elő, amelyben a lány ráolvassa apjára a fiatalok új, haladó nemzedékének megvetését az apák generációjának megvesztegetésén alapuló képmutató politikájával szemben. NEM KÖTELEZŐ SOROZAT 1960 Móricz Zsigmond: A betyár. — Árvácska. A szociális tárgyú, érdekfeszítő regényében a magyar realista írásművészet nagy mestere egy falusi, forradalmi lelkületű betyár minden akadályon át érvényesülő karrierjét állítja a régi, úri Magyarország miliö-ébe A betyárra szemet vetett a földbirtokos-asszony, ebből a féktelen szerelmi viszonyból alakul ki a bonyodalom, amelynek folyamán az író mesteri vonásokkal ecseteli a szociális feszültségeket és az úri osztály mindent átható akkori befolyását és hatalmát. Móricz Zsigmond regényei közül az Árvácska különösen közel állt az író szívéhez. A regényben Móricz egy lelenc kislány történetét mondja el. A kislány, az Árvácska, egy zsugori paraszthoz kerül s élete a félelem, a remény, a munka és az ébredező lélek viszontagságai között hánykolódik. Maga a kegyetlen élet szól a regényből, amelyet prózában írt költeménynek is tekinthetünk. A regény írása közben nyilván Móricz is érezte ezt, s történetét ezért is osztotta a szokásos fejezetek helyett „zsoltárokra", melyekben a lelenc kislány megkapó és szomorú sorsának dala csendül fel. Romain Rolland: Háborús napló. Ez a kötet Romain Rollandnak, a kitűnő írónak 1914 és 1918 között, az első világháború idején írott naplójából és levelezéséből készült válogatás. Megrázó dokumentum ez a napló a háború szörnyűségeiről és egy magányos szabad lélek küzdelméről és vergődéséről a szörnyűségek közepette. A rendkívül változatos és érdekes szövegrészt korabeli fényképekből válogatott illusztrációs anyag egészíti ki. Peter Karvas: Az ördög nem alszik. Az állami díjas Peter Karvas, a belföldön és külföldön átütő sikerrel játszott számos színmű (Diplomaták, Éjféli mise stb.) ismert szerzője kiváló szatirikus elbeszélő is. Eddig megjelent két kötetnyi szatirikus karcolataiból (Az ördög nem alszik, és az Ördögpata) készült ez a válogatás, amelyben a szerző szellemesen és élesen bírálja az emberek hibáit és fogyatékosságait. Szatírái a dolgok elevenébe vágva teljesítik társadalmi küldetésüket. Jasík Rudolf: A Szent Erzsébet tér. Л történet színtere egy vidéki város az úgynevezett „szlovák állam" idején. A szerző bemutatja az olvasónak a város erkölcsi gátlásoktól mentes, embertelen és kapzsi vezetőségét, a Hlinkapárt titkárságát, a gárdisták üzalmeit, a plébánia életét stb., és lerántja az álarcot a német fasiszta államszervezet igazi, vadállatias ábrázatáról is, végül rávilágít a jogfosztott nép nyomorára, a prostitúcióra és a kapitalista társadalmi és gazdasági rendszer egyéb jellemző vonásaira. Smahelová Helena: Nagy gyötrelem. A érettebb ifjúságnak, főként serdülő lányoknak szánt igaz történet a mai fiatalság életéből. Az írónő megkapó hűséggel ecseteli a gyermek lelki életének kifejlődését és gondolkozó emberré válását: rendkívül érdekes, realisztikus lélektani következtetéssel tárja elénk egy fiatal, mély átérzésekre hajlamos lányka kis és nagy problémáit, gondjait, nagy gyötrődését és apró örömeit. A történet hátterét a szülők rosszul sikerült házassága alkotja. Viera Ketlinszkaja: Ostrom alatt. Viera Ketlinszkaja szovjet írónő a második világháborúban személyesen vett részt a Leningrád körül vívott bekerítő harcokban. Regénye megkapó tanúságtétele a város védői önfeláldozó hősiességének, mely örökre beíródott a történelembe. A mű cselekménye egy fiatal építészmérnöknö életének története köré szövődik. AJÁNDÉKKÖNYVÜNK 1960 Anna Sedlmayerová: Nyílik a pitypang. Anna Sedlmayerová regénye érdekfeszítő, konvenciómentes könyv, tele üde közvetlenséggel és friss elbeszélő művészettel. A mű központi tárgya a serdülőben lévő nemzedék - főként a leányok - erkölcsi nevelése. A szerzőnő meglepően finom lélekrajzát adja mai társadalmunk fiatal nőjének, keresve az egyensúlyt a mai nő közéleti szereplése és magánélete között.
