A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-03 / 27. szám

BORISZ VLAGYIMIKOVICS JOGANSZON: Kommunisták kihallgatása 1933, olaj, Állami Trelyakov Galéria, Moszkva. Képzőművészeti kislexik o n A történelmi festészet igen előkelő helyet foglal el Borisz Vlagyimirovics Joganszon (szül.: 1893) ismert szovjet festő életmüvében. Joganszon a moszkvai Képzőművészeti Főiskolán K. A. Korovin professzor műtermét látogatta. A történelmi zsánerhez tartoznak jelentősebb művei: „Kommunisták kihallgatása", 1933, „Egy régi uráli gyárban", 1937, és „V. I. Lenin beszéde a Komszomol III. kongresszusán", 1950. Joganszon legjobb műveinek jellegzetes tulajdonsága az a törekvés, hogy megközelítse a történelmi korszakot, bemutassa hatalmas erőit, felfedje jelentős konfliktusait. A művész ezzel kapcsolatban a drámaian kihangsúlyozott, cselekménnyel teli elbeszélésre fekteti a fő súlyt s a festői forma frisseségét és tökéletességét éri el. „Kommunisták kihallgatása" című festménye igen jellegzetes ebben a szellemben. Cselekménye a polgárháborúban a kommunisták vezette forradalmi nép és a régi, pusztulásra ítélt rendszer, képviselői között játszódik le. Az itt ábrázolt konfliktus az elfogott kommunisták és a kihallgatást vezető fehérgárdista tisztek közti „pszichológiai párbajon", erkölcsi harcon alapszik. Jóllehet minden helyzeti előny a fehérgárdisták oldalán van, kifejezésre jut az a tény, hogy ügyük ki di.rcra van ítélve, beszédes bizonyítéka ennek a tartásukon s arckifejezésükön látszó idegesség, a szörnyű, sötét Indulat. Ezzel ellentétben a kommunisták tartása büszke, öntudatos; nyugalom és derű árad az arckifejezésükből. Csak a belső meggyőződés, csak a fényes eszmébe vetett mély hit, a végső győzelem biztos tudata képes ily szilárddá kovácsolni a jellemeket. így sugárzik erről a festményről, amit teljes joggal „optimista tragédiának" lehetne nevezni, a forradalmi idők ihletett atmoszférája és az erre jellemző emberi, szociális konfliktus. A Vltavánál Prágai csendélet (Barsi Imre felvételei) JUHÁSZ GYULA Nyár A távol csillagok oly szőke fénnyel égnek. (Annira gondolok, kl szőke s messze rég.) Kaszilök Illatát Üzenik esti rétek. (Annira gondolok, emléke enyhe, szép!) A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek. (Annára gondolok, ő én letűnt nyaram.) őszünk be közeleg, falevél földre téved. (Annira gondolok és siratom magam!) RADNÖT1 MIKLÖS Pipacs Az asszonyom pipacsot Ifit és füttyent nekem az úton át s hogy visszafüttyentek, lehajol. Két ujja végigcsúszik a szár , szőrén s a fű közt megéli. És már kezében lángol a lenge virág. Ojra füttyentek; füttyömbe boldog madár füttye vág s ő mosolyog: Pipacspirossal zendüljön a világ!