A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-14 / 33. szám

dő végére, — hajtogatta magáét konokul a< öreg. ., Mér talán neki Is megy a vénnek az Ifjú, — ha közbe bem avatkozott voma a riporter? El­kergette az Ifjút, mire az aggastyán eként hálálkodott: — Jó tett helyébe, jöt várj! Kincsem nin­csen ugyan, hogy azzal jutalmazzam meg derék cselekedetedet. Tudom azonban, hogy ml já­ratban voltál Jókén, adok tehát egy okos ta­nácsot. Mivel a jökalaktöl úgy sem tudod meg, miért dolgoznak rosszul, menj el Dlöszegre. Az ottani szövetkezetben zoótechnlkus a nagytudésú Boor agromérnök, ő is tagja volt az itt járt bizottságnak. Kérdezd meg csak tőle, elmondja ő szépen, hogy mi a baj Jókán! öríllt a riporter, hogyne örült volna az öreg tanácsának. Nem is kérette sokáig magát, hanem már is repült a megadott clm felé. És íme többet tudott meg egyetlen óra alatt, mint egész nap Jökán! — Az a legnagyobb baj — mesélte Boor István hogy Guldén Béla zootechnikuson kívül nincs képzett szakember a jókai EFSZ-ben. Az eLnök becsületes ember ugyan, de nem egy Ilyen nagy 1670 hektáros gazdaság vezetésére valö. Ez meg Is látszik az Irányításon a ve­zetők külön-külön a maguk feje szerint intéz­kednek. Egy valóban képzett szakember kellene Ide, s a többlekre is ráférne egy kis poll .lkai és szakmai Iskolázás. Az Igaz ugyan, hogy Jó­kán nagyon homokos a talaj. Dehát Szencen ls Ilyen a föld, s mégis szépek az eredmények. A jőkaiak 15 esztendeje nem trágyázták meg becsületesen földjeiket. Elhanyagolták a takar­mány termelését, Inkább a gabona termelésre fordítottak több figyelmet. Lassú volt az állat­tenyésztés menete is. Télire rendszerln csak 60— 65 százalékra volt bebiztosítva az állatok téli takarmánya. Idén ls 135 Hhktárnyl őszi takarmá­nyuk felét lesllőzhatték volna, a ha rossz volt kombájnjuk, sllöztak volna szecskavágöval! Elfújta a szél Л borjú elhullásnak ls az az oka, hogy öreg teheneik vannak és ezeket sem táplálják jől. A sertés elválasztás jö lenne, de a növendék­malacokra nem fordítanak elég gondot, nincs például kellő kifutójuk. Lucernával csak 39 hektárnyi földet vetettek be, holott 100 kellene. Hát ezek Itt a fö hibák, de ha egy kis segít­séget kapnának, hogy legalább 30 tehenet kicse­rélhessenek, meg egy jó szakembert küldene nekik a járás, meglépő javulást érhetne el Jóka — fejezte be szavalt a jóindulatú agromérnök! • • • Alsó-Szelln sohasem volt ugyan „tündérvár" de annál több „tündérrel" találkozhatott itt a vándor riporter. A faluban ugyanis nemigen lehetett épkézláb férfit találni, a .„női munka­erőtől" kellett hát egyet-mást megtudni. A szö­vetkezet „Alsö-határ" nevű birtokán több száz hektárnyi gabonát veszélyeztetett az áradé KIs­duna, s majd az egész falu mentette a drága kenyérmagot. — Szó sem lehet róla, hogy egy-két napon belül leüljek beszélgetni a jókaiakkal — jelen­tette ki határozottan a szintén Alsö-határra Induló Dobrl Jenő elnök. Jöjjön majd szerdán vagy csütörtökön, ha pedig már itt van, nézzen szét egy kicsit gazdaságunkban. Nos, Igy került össze pecches vándorunk a szebbnél-szebb Erzsikékkel meg Etelkákkal, s az ő magyarázataikból ismerte meg a kávé­házzal s modern áruházzal büszkélkedő falu gazdaságát. Elöször ls azzal rukkoltak kl a szövetkezet dolgozói — figyelem, nem a vezetőség, hanem a dolgoz«« is —, hogy ök már a Jövö év vé­gére, tehát öt év helyett két év alatt teljesí­tik a harmadik ötéves tervet, s hogy erre min­den feltételük megvan, ml sem bizonyltja jobban, mint nogy mér ezldén ls túl­lépik a 30 mázsái gabonahektérhozamot. Kát nagy, Uvegházaáckal ls berendezett kertészetük, hatalmas gyümölcsösük, 1709 szarvasmarhájuk és 3972 sertésük százezreket jövedelmez éven­ként, a olyan jólétet teremt • falu népének, hogy még a legegyszerűbb kertészleányka ls selyembe öltözhet, ha tetizenl akar. Igaz, Szelln még a 70 éves Száz Géza bácil la olyan fürge legényként mozog, hogy a kis Résö Etusnak alaposan meg kell erőltetnie magát, hogy ver­senyt kapáljon vele! Nagy a határ Jókán? Alsó-Szellben 2415 hek­tárnyi földet szántanak évente. Roasz Jókán a talaj? Szellben minden esztendőben több száz hektárnyi gabonát veszélyeztet, sőt el ls áraszt t komisz Kisduna! S hogy Szelln nincsen homok? Ven ott bizony még homok bánya ls, de környékén mégis 38 mézsás árpahozamot értek el a szeli szövetkezetesek! mint két nappal ezelőtt, hiszen értesttette Jókét s Alsöszelít, hogy létrehozza aznap a nagy beszélgetést! <5, naiv riporter, ha sejtetted volna, hogy ml vár aznap reád! A jókai szövetkezeti elnök azzal fogadta, hogy néki bizony estére fontos gyűlése van, jöjjön a szeli elnök ide, ha beszélni akar vele! A titkár Is megcsináltatta ugyan a kért jegy­zőkönyvi kivonatot, jaj, de csupa megelégedett vélemény került bele! Végül ls mit tehetett egyebet mesénk sze­gény hőse, megkérte őket, hogy legyenek otthon fél hatkor, és elszéguldott a szeli elnök után. Szelln nem ls várta bosszúság, mert bár az itteni elnöknek Is gyűlése volt hétkor, még sem fontoskodott. Bizony, a jő Dobrl Jenő sutba dobta rengeteg napi dolgát, s öt Órakor már Jóka felé repült! Ö, bár maradt volna Inkább a kimondhatatlan (Hanslltshik) nevű kedves könyvelője mellett, mert Igy nem pirult volna annyit a szegény riporter. Fél hattól nyolcig hajkurászta ugyan­is a jókai elnököt, meg a Takács titkárt, dehát ezek úgy elillantak a „lealacsonyító" tapasz­talatcsere elöl, mintha kámfort reggeliztek volna! — Pedig hát nem ártott volna meg nekik, ha megtudták volna, hogy ml szellek úgy tettük termékennyé homokos földünket, hogy analizál­tattuk a talajt és nyolc mázsa műtrágyát szór­tunk majd minden hektárra! — sóhajtotta ha­zafelé menet a különös vendéglátásban része­sített elnök. Vagy pedig: — Mióta „nem csak papíron" jutalmazzuk a normán felüli teljesít­ményeket, egyetlen év alatt húsz dekányi ser­téssűly gyarapodást és 24 dekányi marhasúly gyarapodást értek el állatgondozóink! Igen ám, kedves elnök elvtárs, dehát ha a jó­kaink' tanulásét vágya nagyobb lett volna, hiúsá­guknál; akkor már rág tanultak volna, a régen többre jutottak volna. Ha pedig többre Jutot­tak volna, akkor pedig e mesére sem lett volna szükség. -U j-Malac-strand Az elkövetkező csütörtöki napon Ismét Jóka felé tartott riporterünk. Sokkal vidámabb volt. Gyümölcs-szüret Aratnak a kertészlányok is

Next

/
Oldalképek
Tartalom