A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-07 / 32. szám

lelnek a zsékok izesedett hordók — mind-mind régi ószág. Saját gyártmány mind — halai, magunktanltotta bognárok csinálák — valóban: a gyárnak van egy küön erre a célra létesített tanoncskolája — hazai fából (tölgyfából) — i ez is hozzátartozik a titkunkhoz, rfert megpróbálkoztunk már mi is új cádakkal, új hordókkal, új katlanokcal, csakhogy az eredmény ... Az eredmény az lett, hogy sörnek igyan sör volt, amit csináltak, csak lilzeni iz és zamat tiélkül. Vagyis nem nlzeni. ízért aztán maradt minden a régiben, igy, ahogy 1842-ben volt, amikor felvitették a pilzenl sörgyárat, s vaószinüleg igy marad ezután is még okáig, nagyon sokáig, talán az idők égtelenjéig. S ha mér ennyit kikutattunk, folyassuk tovább a sör körüli vizsgélőiásunkat. A pllzeni sörgyárat tehát 1842-ben pltették, de a sörgyártás története okkal régibb időkbe nyúlik vissza. föld csaknem valamennyi ősi népe, lég a történelem előtti időkben, küünböző szeszesitalokat készített, mégedlg vagy cukortartalmú anyagokból, agy pedig keményítőt tartalmazó yersanyagokból, aminők különösen a abonafélék magvai. Az utóbbiakból ejlődött kl a sörkészltés. Pilzenben ls gyártották már 1295-n, s a hagyomány szerint oly nagy [épszerüségnek örvendett, hogy mauk a cseh királyok II. Premysl Otoár, meg IV. Károly is hivei közé taríztak. Az utóbbi még védőszentet is lományozott a pilzenieknek — Szent encelt. Járjuk a nagy kiterjedésű, több mint hektárnyi területet elfoglaló üzeet. A sörkészltés első aktusa: a forrais. Hatalmas vörös katlanokban for-Iják az édes pilzeni vizet, először gy órán át, aztán a komló meg a ményitő hozzáadása után újabb hám őrán keresztül. Innen a már lforralt félig vlz, félig sör az erjesztőbe kerül, s itt hetekig, hónapokig áll az óriási, háznagyságú kádakban. Innen már a hordókba meg a palackozókba vezet az út, ahol fürgekezű lányok, asszonyok csomagolják elszállításra a világ minden tája felé. Hetvenhárom országba exportálnak a pilzeniek, legnagyobb mennyiségben a Szovjetunióba meg Nyugat-Németországba, s megtudjuk még azt is, hogy naponta több mint 3400 hektoliter sört gyártanak Pilzenben. Dehát csoda-e, hogy ennyit? Hiszen a német vasmunkás csakúgy megissza a jő sört, mint a szovjet kothozparaszt, a francia kőműves, csakúgy, mint az amerikai néger, s az ostravai szénbányász csakúgy, mint a csallóközi földmlvelő. CSELÉNYI LÄSZLÖ A történelmi dokumentumok mellett a középkori fametszet is bizonyítja, hogy hétszáz évvel ezelőtt is ízlett már a komló leve. Pilzen - Gömör közel ezer kilomStes bár a bor helyben terem, mégis keletje van a sörnek. Csizmarek Béla is serénykedik Folyik az aratás-cséplés Eperjesen is. Huszonhat einber forgolódik a cséplőgép körül: fiatal, öreg — ki-k az öt megillető helyen. Hihetetlenül sokrétű emberek verődtek itt össze jó kollektívává: Takács Géza, a gépkezelő: vízimolnár fiából lett szenvedélyes traktorossá. Takács Domonkos, Godő Ferenc, Fülöpi Mihály, a zsákolok az első huszonhat ár földecskéjéhez bérbe vett néhány holdat s annak a terméséből éldegél családjával; a második egész életén át részesarató volt — csak két dolgos keze a megmondhatója, hogy miből nevelt fel tizenegy gyereket, a harmadik gazdaember fia. Most szövetkezetesek, s úgy megértik egymást, mintha egy anya szülte volna óket. A munka a megbékélés forrása, a kenyér — maga a békesség. Csizmarek Balázs, pék, jelenleg etető. A cséplőgép torkába eresztgeti a telt kalászú gabonát, hogy legyen miből kenyeret sütnie télire. Szereti a meleget, ha a kemence ajtajánál nem melegedhet, felcsap etetőnek. Horváth János, egykori kisgazda, a szövetkezet kazalmestere. Cgy tartja a villát, mintha vele született volna. Kevés ember van, aki olyan akkurátusan meg tudja rakni a kazlat, mint ő. Hiába no, mindenre születni keli. Nem folytatom a sort, megállok egy pillanatra. Láthatjuk, hogy a múlt világából az eperjesleknek sikerűit átmenteni az idősebbeket. De tegyük fel a kérdést: Sikerült-e vajon felnevelniük, megnyernlök a jövő embereit, a fiatalokat erre a verejtékes, de szép és hasznos munkára. A felelet: sikerült! A cséplőgépnél lévő huszonhat ember között nyoic-tlz fiatal leány, legény dolgozik és ez megnyugtató a szövetkezet Jövőjére nézve, s jő például szolgálhat sok mis falu parasztfiataljainak is, hogy nemcsak a gyárak, irodák az élet forrásai . .. Nézzük csak Horvát Lacit, kamaszos huncutsággal mosolygó életvidám ábrázatát, amint tréfásan kijelenti: „En vagyok á pejvamester"; vagy figyeljük meg Godő Jenőt, amint férfias komolysággal derekasan megküzd a pejvával s a porral. Óket már nem kell féltenünk; ismerik a kenyérgyüjtés örömét és értelmét. MÓROCZ KAROLY