A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-03 / 27. szám

Tvnn Stone MOSZKVÁBAN TANUL Kukoricamorzsoló, mely nem töri a csutkát CSODÁK GYÁRA A Nagy Színház Koreográfiai Intézetének hosszú folyosóján haladtunk át, amikor egy Chopin-keringő hangjai közben angol beazéd ütötte meg fülünket. Szulamlf Messzerer, az Ismert ballerina tartott éppen órát Ann Stone -nal, a tizenötéves angol kislánnyal, aki azért jött ide Londonból, hogy a szovjet ország egyik legrégibb balettiskolájában tanuljon. Ann még bizony hadilábon áll az orosz nyelv­vel, s a pedagógusnak egyelőre angolul kell beszélnie a tanítványéval. Ann Stone édesanyja szabónő, ő maga pedig kicsi kora óta nagyon szeret táncolni, de csak a szovjet balettegyüttes londoni vendégszerep­lése óta akar balerina lenni. Az Angol-Szovjet Társaság vezetői segítették elő, hogy a kislány elutazhasson a Szovjetunióba és bekerüljön a híres tanintézetbe. Annt egyéni program alapján oktatják. Klasszikus táncból megkétszerezték az óra­számát. — Tehetséges az angol kislány — mondta Sz. Messzerer tudósítónknak. — Természetes zenei érzéke van, ugrása könnyed, mozgása rugalmas. Sokat kell azonban még dolgoznid, ahhoz, hogy igazi balerina váljék belőle. Ann Stone vlzsgagyakorlatként nemrég Csaj­kovszkij Diótörőjében lépett fel első ízben a Nagy Színház színpadán, a többi tanulóval együtt a hópelyhek táncéban. Nemsokára a Diótörő nagykeringőjében is részt vesz. — Moszkvában — mosolyog Ann — úgy fogadtak a tanítóim, az internátusbelí lányok, tanulótársaim, mintha testvérük lennék. Ha hazamegyek Londonba, mesélek majd Moszk­váról, mindenről, amit megtudtam és meglát­tam a Szovjetunióban, ahol mindenki azt akarja, hogy béke legyen, hogy a Földön minden ember boldog legyen. Ann Stone nem •kivétel. A moszkvai Koreo­gráfiai Intézetben alb&n, lengyel, amerikai és mfis nemzetiségű fiúk és lányok tanulják a klasszikus balettmüvészetet. M. DOLGOPOLOVA Befejeződött az Iskolai év, megszaporodtak a szülők gondjai. Hovi adják középiskolát végzett csemetéiket? Milyen pályán boldogul­nának leginkább? — ezen töpreng most ezer és ezer szülő álmatlan éjeken. Ezeknek a gond­terhelteknek írom most ezt a riportot... Ha véglgkérdezgetnénk a komárnöl polgáro­kat, hogy hány üzemmel büszkélkednek, fel­sorolnák a Stelner Gábor Hajógyárat, a gáz­gyárat, a villanyüzemet, s ezzel a legtöbbnek talán már kl ls merülne Uzemismerete. Bizony, nem hogy az Idegen, de még maga a lakos­ság sem Igen tudja, hogy van a kék Duna partján egy „szerelő üzem" is, amely nemcsak egyik legfontosabb gyáracskája Szlovákiának, de gyártmányalt nézve egyedülálló ls. Olyan mezőgazdasági gépújdonsfigokat, mintadarabo­kat készítenek itt, amelyek nemcsak újdonság­számba mennek, de azt a fontos célt szolgál­ják, hogy megkönnyítsék parasztságunk mun­káját, tökéletesebbé tegyék a nagyüzemi gaz­dálkodást és a legfejlettebb kapitalista gazdál­kodásnál ls magasabb színvonalúvá tegyék termelésünket. Mezőgazdasági Fejlesztési Üzemnek nevezik ezt a „csodák gyárát", s fő­képpen azoknak a fiataloknak, akik pályavá­lasztáson törik fejüket, érdemes körültekinteni itten. Tulajdonképpen nem ls olyan nagy üzem ez, de szinte napről napra terebélyesedik; 1956-ban létesült, s akkor még az egyik állami birtok javítóműhelye volt. Két év alatt öt­szörösére nőtt, s ma már olyan építkezés folyik benne, hogy néhány év blatt a hajógyár után a város legnagyobb üzemévé növi kl ma­gát. Konstruktőrökből, mesterekből, csoport­vezetőkből, munkásokból és 42 tanoncbél fill a munkáskollektlva. A munka rendkívülien érdekes, minden gyártmány egy-egy nagyszerű találmány, s a dolgos kezet itt jöl meg ls fizetik. Egy lakatos munkásnak 1500 korona körüli a havi keresete, s egy ügyesebb ta­nuló 4—500 koronát Is zsebre vág havonta. A kis Fekete Jancsinak például nem kevesebb mint 800 koronára rúgott fel az első negyed­évben egy-egy havi bére. A munkaszollem kitűnő, az Idősebbek és a feljebbvalók valósággal barátai a fiatalabbak­nak, s a fiataloknak nemcsak munkahelyük, de otthonuk ls az üzem! Az óriási udvar két oldalán elhelyezkedő műhelyek és egyéb he­lyiségek nem nyújtanak semmi különösebb lát­ványt. Bármelyik nagyobb lakatosüzemben lát­hatunk hasonló berendezéseket. Annál érde­kesebbek azonban azok a munkadarabok, ame­lyek az udvaron torlödnak össze, s amelyek az emberi ész egy-egy csodálatos alkotása­ként elevenednek meg. Vankó Lajos üzemi tervező magyarázza őket. íme, ezekből a „va­sakból és bádogokból" egy hatalmas „tyúkváros" lesz augusztus végére! 20 000 tyúk fog ebben lakni, s néhány ember kell csak ezek gondo­zására és „kiszolgálására". Automatikus lesz Itt az etető, Itató, a tojtatö és a tojás össze­szedő berendezés. Vagy nézzük meg csak ezt a kukoricamorzsoló gépet, ez sem utolsó ámi Mert ez úgy morzsolja meg a kukoricát, — hogy a csutkát magát sértetlenül hagyja. Már pedig mennyi kár származott eddig abból, hogy morzsolás közben a csutka Is összetört, hiszen paneleket, sőt bútor-részeket gyárthatnak be­lőlük. Aztán nézzük csak azokat a prototípu­sokat, amelyeket ma már sorozatosan gyárta­nak, s jól be ls váltak. Ilyenek azok a sertés­etetők, amelyekkel 500 sertést etethet — egyetlen egy ember! £s az a burgonya oszti­lyozőgép, amely a 60—80 mázsa teljesítményű T 530-as külföldi konstrukció helyett 200—300 mázsa osztályozására képes! S mindezeket a csodagépeket újítóink és feltalálóink elképze­lése nyomán e kis gyár fiataljai teremtették meg számunkra! Említettem mér, hogy mintegy 42 tanulót foglalkoztat jelenleg a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Üzem. Hogyan élnek ezek a fiatalok, mi lesz belőlük, hogyan törődik velük a vállalat? — Erről Is érdemes néhány szót szólni. Leg­jobban azzal jellemezhetném talán az üzem vezetőségének bánásmódját, hogy Igen gyak­ran a kötelező Időnél négy-öt hónappal hama­rább Is felszabadítják az arra érdemes ta­nulókat. Arra törekszik itt minden elöljáró, hogy kitűnő szakember váljék belőlük. Ivanlcs Árpád például ma szintén korábban szabadult, s ma már csoportvezetője a szocialista munka­brigád címért küzdő kollektívának, és — 1600 koronát Is megkeres havonta. Persze a tanulök szórakozási és tanulási lehetőségét ls szivén viseli a vezetőség! Gyö­nyörűen felszerelt fényképészeti laboratóriumot rendeztek be részükre, s ezenkívül a zene terén is művelhetik magukat. Sakkozhatnak, olvas­hatnak, pingpongozhatnak szabadidejükben, hi­szen saját üzemi klubjuk van, ahol Igazán otthonosan érezheti magát még a legeikényez­tetett ebb tanoncgyerek ls! Sokat törődnek ezenkívül testnevelésükkel, aminek az a leg­mérvadóbb bizonyítéka, hogy ifjúsági futball és pinpong csapatuk kerületi viszonylatban Is szép eredményeket ér el. Hogy még egy adat­tal jellemezzem a Mezőgazdasági Fejlesztési Üzem tanulóinak életlehetőségeit, meg kell említenem a szintén Itt szabadult Helszky Dezső esetét is, akit épp most választottak — JNB képviselővé! Csupán egyetlen üzemet mutattam be ha­zánk száz és száz olyan üzeme közill, ahol könnyű és érdekes a fizikai munka, és ahol megbecsült mesterséget tanulnak a fiatalok. Ne töprengjenek hát az apák és anyák, hívja fiaikat, hívja lányaikait a gyár és az üzem, mely magasabb életszínvonalat, lisztesebb hiva­tást biztosit nekik — mint sok tintával agyonöntözött, kopott — Íróasztal! NEUMANN JÄNOS Ann Stone (jobbról) kezdi megértetni ma­gát oroszul - ez segít neki abban, hagy megtárgyalhassa a könnyed ugrás „tit­kait", és abban is, hogy elmondhassa barátnőinek, milyen híreket hoznak ha­zulról a londoni levelek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom