A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-19 / 25. szám

/• napokban beszéltem egy kislánnyal, aki szomorúan mesélte, hogy apja eltiltotta az olvasástól, mert számtanból intőt vitt haza. — Egyáltalán nem olvashatsz ? - kérdeztem. — Csak a tankönyveket — hajtotta le nekibúsultan a fejét. Egy híres ember azt mondta régen. „Tisztelem egy könyv tudóját." Sok igazság van ebben a mondásban. Mégsem hiszem, hogy ez a kislány a tanév végére apja nevelési módszere alapján bölcs ember lesz és számtankönyvének olyan „tudója", amilyenre az egyszeri híres ember gondolt. Érzésem szerint inkább egy könyv „utálója" válik belőle s ez a könyv a számtankönyv lesz. is büntetés? Senki sem vitatja, első a lecke, csak aztán jöhet bármi más. De ki követelhetné jogosan, hogy először, másodszor, harmadszor és utoljára is csak a lecke következzék? Az olvasás kiegészíti a tankönyveket. A jól kiválasztott regények hozzásegítik a tanulókat a jobb osztályzatok eléréséhez. Fejlődik képzelet világa, beszédkészsége s ezzel önbizalma is. A közepes tanulók nagy részénél a szókincshiány akadályozza meg a jobb eredményeket a humánus tárgyak óráin. — Ügy szeretek olvasni! — Szándékában áll önnek könyvet olvasni? Egy amerikai körkérdés és a szomorú válaszok „Szándékában áll önnek a közeljövőben valamilyen könyvet vagy hasonlót elolvasni?" Igy hangzott nemrég a Gallup közvéleménykutató intézet kérdése. Az íveket szétosztották millió és millió amerikai állampolgár között, majd következett az értékelés, mely a vártnál is lesújtóbb eredményt hozott. Az Egyesült Államok minden száz állampolgára közül csak 15 válaszolt határozott igennel. A többi kereken elutasította a kérdést, egyesek meg is indokolták álláspontjukat. A többség így nyilatkozott: „Nem érek rá jelesleges és ostoba dolgokkal bíbelődni". Egy másik csoport közölte, hogy igényeit tökéletesen kielégíti az amerikai folyóiratokban megjelenő, úgynevezett zsugorított regényfajta, melynek az előnye, hogy például Shakespeare egyes műveit nyolc-tíz perc alatt ismerheti meg a sietős amerikai olvasó, nem kell bíbelődnie nehézkes verssorok elemzésével, mert a gondos adaptálok mindent prózában, a legegyszerűbb nyelvezeten prezentálnak. A népszerűsítés kedvéért még a legkorszerűbb szleng kifejezéseket is beiktatják a Szentivánéji álomba, vagy a Romeo és Júliába. Mindezek után nem csodálatra méltó, hogy Robert Kenyon, az amerikai folyóirat kiadók szövetségének elnöke felvetette a kérdést: „Hová vezet ez? Nyugodtan állíthatjuk, hogy a kulturált nemzetek között az amerikaiak olvasnak a legkevesebbet. Többször felvetődik, hogy baj van oktatási rendszerünkkel. Ehhez tudnunk kell, hogy még sok iskolaigazgató is a dacos nemolvasók táborába tartozik. Még a szakkönyveket sem veszik kézbe; elképzelhető. milyen a helyzet a tanítványok sorában." Az elkeseredett Mr. Kenyon ezután azt javasolja, hogy az amerikai szenátus hozzon sürgősen valamilyen törvényt, mely kötelezővé teszi az olvasást Az amerikai életformát kritizáló írók sorában felemelte szavát Emmet John Hughes is, aki „A legyőzhető Amerika" című könyvében elég sötét színekkel festi le az Egyesült Államok átlagpolgárának életszemléletét. Szerinte, cinizmus és ugyanakkor minden határozott lépéstől való viszszariadás jellemzi az amerikai közéletet. „Nem lépünk előre, nem csinálunk semmit, csak legfeljebb aggódunk. Aggódunk politikánk hatástalanságától, a kongresszus határozatlan, ide-oda támolygó döntéseinek következményeitől és főként attól jelünk, hogy a világ kinevet minket. Pedig ez akkor is bekövetkezhet, hogy ha strucc módjára a homokba dugjuk a fejünket, sőt, akkor annál inkább" — írja az amerikai szerző. A kritikusok sorában hallatta hangját Leslie Fiedler, amikor .Szerelem és halál az amerikai regényben" című könyvében egyenesen az amerikai írókat támadja, hogy alkotásaik nem is nyújtanak olyat, amit az olvasó szívesen kézbe venne. „A férfi és nő közötti viszony mélyebb tartalma már szóba sem kerül a modern szerzők műveiben — írja Fiedler. — Szexualitás akad bőven, de ez olyan leegyszerűsített formában és annyira igénytelenül vetődik fel, hogy a nagy ürt előbb-utóbb azok a veszélyes jelenségek pótolják, melyek oly sok bajt okoznak számunkra, belföldön és külföldön egyaránt. Ezek pedig az üldözési mánia, az exhibicionizmus és a fajgyűlölet..." sóhajt a kislány — papa tudja ezt és éppen ezért... Már látom, 5 megszegi ezt c tilalmat. Már tapasztaltam sok fortélyt, a gyerekek leleményesek. A regény majd a tankönyv alá kerül, vagy az ágyba a párna alá és este a szomszéd szobából beszűrődő fényben vakoskodik egy szép, kedves könyv betűsorain. Vagy este, ha mindenki elment hazulról, elö az eldugott könyvszekrénykulccsal... Hirtelen eszembe jut a gyermek Gorkijról készített jiim egyik jelenete. A fiú egész nap dolgozik, perc ideje sincs. Amikor végre elmennek otthonról a. kegyetlen háziak, dugva lopva előveszi egyetlen kincsét az első „könyvet", egy Puskin kötetet. Gyertyát nem mer fogyasztani, így hát kiül az ablakba, s amikor jel jön a hold, rézedényt vesz elő, melyet a fény felé fordít. A fénysugár visszacsorog a fazékról a könyvre és megvilágít ja bstiíit. Régen elmúlt már ez a kor, Gorkij ifjúságának nehéz körülményei. Az olvasásnak ma már a múltban szinte elképzelhetetlen lehetőségei nyíltak meg nálunk. Soha nem volt ennyi szép és olcsó könyv, s ennyi kölcsönkönyvtár. Érdeklődjenek a szülök, milyen olvasmány való gyermekeiknek. Vigyék haza a könyvtárból s ha idejük enge di, olvassák el maguk is, beszéljék meg aztán a gyerekekkel - irányítsák érdeklődését. A fiatalok kíváncsisága határtalan, megismerési vágyuk nem ismer korlátokat. Éppen azért kell törődni olvasmányaikkal s megmagyaráznunk; az egyikben mi a szép, a másik miért értéktelen. A kis Gorkijt bizony rajtakapták az éjszakán, amikor a holdvilág rézedényről visszavert fényénél olvasott s ábrándozott. Rajtakapták és elnáspángolták. Ne essünk mi is a múlt hibáiba! Az olvasnivágyó gyereket - könyvtől eltiltani olyan, mintha az ételt vonnánk meg tőle. Olvassanak csak, ha egészségük engedi. Olyan gyönyörűség az, amelyet ha okosan irányítva élveznek, nemcsak jobb tanulók, de jobb emberek is válnak majd belőlük. S ez a szocialista társadalomban nagyon fontos. TÓTH GYULA 0 André Schwarz-Bart: Az utolsó Igaz című Goucourt-díjas regény szerzője, guyanai tartózkodása után Martinique szigetén telepedett le, ahol egy évet kíván tölteni, itt Írja új regényét, melynek hátterében a színesböröek problémája áll. 0 Tankred Ibsen, a nagy drámaíró unokája. Norvégia legnépsze rübb filmrendezője a Peer Gynt, A tenger asszonja és a A kísértetek megfilmesítésére készül. 0 A Lengyel Népköztársaságban jelenleg 78 hivatásos színház működik, közülük 49 drámai színház. A színházakban összesen több mint háromezer hivatásos színművész dolgozik. 0 lean Vilar neves francia rendező irányításával adja elö az idei avignoni ünnepi játékokon a Theatre National Populaire együttese Bertolt Brecht Courage mama című drámáját. Az előadásokat az egykori pápai palotában tartják. 0 Oj filmklub nyílt Párizsban: a klubban szovjet filmeket és a népi demokratikus országok filmalkotásait mutatják be. 0 A Szovjetunió tudományos akadémiájának könyvkiadója könyvalakban megjelentette A. M. Gorkij levelezését külföldi Írókkal. A gyűjteményben a többi között Romain Rolland. Rnrbusse, Jean Richard Bloch, Stefan Zweig és Marlin Andersen Nexö levelei olvashatók. 0 Az Argentínában nemrég befejeződött filmfesztivál is sikert hozott a szovjet filmművészetnek. A versenyen kívül bemutatott Egy kislány apát keres című film főszereplője, Anja Kamenkova megkapta a legjobb gyerekszerep alakításra kitűzött díjat. 0 Pablo Casals, a világhírű spanyol csellista és békeharcos televíziós beszédében javasolta, hogy a világ zenészei intézzenek az emberiséghez zenei felhívást a testvériség érdekében: Casals azt ajánlja, hogy a világ minden táján játsszák el Beethoven IX. szimfóniájának utolsó tételét, amely a testvériség, béke és igazságosság legmegrenditöbb kifejezése 0 Az angol hanglemezipar legnagyobb keresletnek örvendő cikkei közé tartoznak az orosz nyelvleckéket tartalmazó mikrobarázdás lemezek. Nagy sikerüket kommentálva a Daily Mirror megállapította: „Az utóbbi hónapokban kibocsátott első tízezer lemezkötet úgy ment, mint a Szputnyik . ." Egyébként már a következő tízezret is előre lefoglalták az érdeklődők. 0 Makszim Gorkij egyik romantikus meséje alapján írt mesejátékot vitt színre A tavasz tündére címmel a moszkvai Sztaniszlavszkij-Nemirovics Dancsenico színház balettkara. 15