A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 4. szám

find jegyzetek Magasabbra a gátat A folyt elterül, tehetetlenül mint óriáskígyó pikkelyes háta, mikor eltiportan fekszik a homokban. Emberek, gyertek a gátra. Nézzétek csak, amott mintha futó habok örvénye keringne lágy vízesésen. Azt hinnéd csak játszik, mert játéknak látszik... Emberek, legyetek résen. Most fojtottan dobban, morajlik titokban Hát emeld a gátat! S míg bírja a lábad. .1. • <1 * « « m .J „ t<£ Ji/n/TjiW £»1 m rtfin fi a vlz nyög, nyújtózik, új életre kel, d mélyében vész tű, valamire készül, sietni kell, a gátra fel! A partot már vájja, hullámot köp szája, rút, barna iszapja medréből kihág, dühödten tombol, mit elér, lerombol. Ember, veszélyben a gát! a karod s eród, ne hagyd el magad, mert, a szennyes árban vágyat tipró vágy $ utána csak salak marad. van, Rakj követ köre, vigyázz a jövőre, hogy gyümölcs érjen a virágos ágon! Hadd tudja meg az ár, éiogy nincs hatalma már, mert te vagy a legény a gáton. SlMKÓ MARCIT A szövetkezet elnöke és legkedve­sebb munkatársnői. kes megjegyezni, mert olyan re­cept ez, melynek talán másutt ís hasznát veszik. Pincén ugyanis fe­kete zslrsertéssel keresztezik a fehér" hUsdtsznöt. "A keresztezésből származó malacok igen szívósak. Három hónapos koruktól negyed éven át kihajtják őket a legelőre, s ez ugyancsak elősegíti gyors fej­lődésüket. Emellett pontosan és bőven etetik őkelmüket és annyira tisztán tartják, hogy az már sziir­tc szégyen, olyan háziállatokra, ha malacoknak nevezik őket. Mégse hlgyje senki, hogy Pin­cén csak a sertésnevelök végez­nek dicséretes munkát. Szekeres Józsei, a szövetkezet Juhásza is szép eredményeket ért el, s ma már 583 juhnak viseli gondját. Számok tanúskodnak a mezei cso­portok eredményeiről isi hektáron­ként 21,16 mázsa búza és 20,60 mázsa árpa termett ebben az esz­tendőben. Legdlcséretesebb a plncl asszo­nyok buzgalma. Nemcsak a nyári csúcsmunkák idején — kora ta­vasztól késő őszig 40—45 asszony vár minden áldott reggel a mun­kabeosztásra. , — Olyan leányaink és asszonya­ink vannak, — mondja tréfásan Egyszerű ember nehezen ért) meg Losonc és Losonc környéké­nek vízrajzát. A városban a minap ünnepelték nagy örvendezések kö­zepette. hogy hatszázhatvan éves fennállása óta végre vizet kapott, — míg Pincén (alig egy kőhajítás­nyira Losonctól) még az inciftnci • pincsi is szemembe röhögött, mikor azt mertem kérdezni gazdájától, hogy: ugyan kérem, hogyan lehet­ne száraz lábbal eljutni a szövet­kezet gazdasági központjába? Mindezt csak azért mondom, hogy legyen némi fogalma az ol­vasónak, micsoda pocsolyás fészek is ez a Pinc község, s mégis mennyi kellemes meglepetés ért itt a kedvezőtlen benyomások után. Az első .meglepetést egy dlsznó­falka meg egy csínos fiatal asz­szony okozta. Az állatok méltó büszkeségei lehetnének nemcsak a járás, de a kerület bármelyik szövetkezetének. A fiatal gondozór nőtöl ls volna mit tanulni: 183 ma­lacot reggeliztet, ebédeltet és va­csoráztat meg naponta Sós Kál­mánná Igazi asszonyos törődöm­séggel. olyannyira, hogy akad jócs­kán malac, mely száz deka súly­gyarapodással is eldicsekedhetne, ha beszélni tudna. Igaz, beszél he­lyettük ő maga: — Az előírás sze­rinti húsmennyiségnek a három­szorosát adta le az idén is a pln­cl szövetkezet. Hogy még szemlél­tetöbben fejezzem ki Sős Kálmán­né és etető társai eredményeit} még egy adatot idézek: a szövet­kezet jövedelmének több mint 17 százalékát éppen a sertéstenyész­tés adja. Bizony eléggé férfias munka egy törékeny asszony számára 400— 500 liter moslékot elkészíteni, kl-és behurcolni naponta. Ez mégsem jelenti azt, hogy elment volna tőle a kedve. Mi több, nagyon is jó­kedvű asszony, s ért is a dolgá­hoz. Beszéd közben elárul egy „disz­nősági titkot", s úgy vélem érde-Sós Kálmánne neveltjel között Csernák Béla agronőmus, hogyha minden asszony csak leánygyerme­ket szülne, akkor sem kellene fél­teni . a pinci földmüvesszövetkezet jövőjét. No, plncl férfiak, jö lesz neki­gyürkőznl a munkának, mert asz­szonyaltok utóbb megvalósítják az agronómus mondását, csakhogy előbbre vigyék a falu jövőjét. Említettem, hogy az első pilla­natban igen rossz benyomást tett ez a sáros, pocsolyás, közepén" ha­talmas tócsával éktelenkedő fys falu. Ám a takaros család1 ! házak láttán megvigasztalódik az ember, 5 a lakáskultúra Ujabb meglepetés elé állítja. Szőnyeg, új bútor, gra­mafonos rádió, mosógép — mindez csak hézagos felsorolás, mégis elégséges bizonyítéka annak a jó-Az elsőszámú létnek, amelyben az egykor béres és törpebirtokos pinci nép most él, még akkor is, ha nem beszélünk a százasokkal, sőt ezresekkel teleírt betétkönyvekről, vagy a fiatal Var­ga Gyula portájáról, ahol egy szép Spartak hivalkodik. Germán József könyvelő és Ke­lemen Imre szövetkezeti elnök bi­zakodik, hogy idén is teljes egé­szében kifizetik a munkaegység tervezett értékét. Ami pedig a jö­vőt illeti, szép kilátásokkal kecseg­tet. Azok után, hogy képviselőjük, Lörlncz Cyula elvtárs közbenjárá­sára lecsapolták a Petrl-patak 170, hektárnyi árterületét, 1960-ban újabb 170 hektárnyi vizes talajt alagcsöveznek majd. Még nagyobb lesz tehát a szor­galmas szövetkezeti tagok jöve­nol munkacsoport delme éa Csernák Bélán, Kelemen Bélén. Tacsik Kálmánon kívül még több szövetkezeti tag fizethet elő autóra. Mielőtt elbúcsúztam volna, az el­nök meg biztatott: — Lehet, hogy egy esztendő múlva, ha ide vetődik, mát száraz lábbpl jut a szövetke­zet gazdasági telepére Én meg azt gondolom, hogy ez könnyen beteljesülhet, ha a falu közepén éktelenkedő „Velencei ta­vat" eltüntetik, ha kicsit rendbe hozzák az utakat és a gyalogjáró­kat. Azt hiszem, ebben a törekvésük­ben sem maradnak segítő kéz és támogatás nélkül. NEUMANN JÁNOS Pine és a pocsolya. Ugye szép?

Next

/
Oldalképek
Tartalom