A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 4. szám

Aki iszik, az rossz ember nem lehet, — hangoztatják olykor a borital s egyéb italok kedvelői. Embere válogatja. Aki csak kóstolgatja, mert úgy szokás, lehet hogy nem rossz ember, de aki túl gyakran és sokat kóstol, az mindenfélére rávetemedhet. Csakhogy mit mondjunk az olyan emberről, aki a mérges kóstolni valókat maga készíti? Ne ítéljünk szigorúan. Ugyan mi mást tehetett volna az a jóravaló kistárkányi szegény ember, akinek minden vagyona, boldogulásának záloga a szilvafája volt? Persze, hogy kisüstit főzött. Így aztán kétféle lehetősége nyílt, hogy elodázza nyo­morúságát. A kisüstij eladogatta vagy a rajta szerzett pénzen enyhített szegénységen, vagy maga Iszogatta meg. Az utóbbi megoldás ugyan semmit sem oldott meg, legfeljebb feledtet, s azon túl még inkább elmélyítette a nyomort. Szeszfőzés, részegség, finácnok ellen irányu­ló fondorkodás, jámbor hit és babona végül úgy összegubancolódott a szegénységgel, hogy az ilyen talajból termett sorsokon és jelleme­ken ha volna, maga a Mindentudó sem igazod­na el. Hogyan igazodjon el hát mindezen egy istenszolgája, mégha esperes Is. mondjuk olyan esetben, ha egy bölcs öreg anyóka olyan ajánlattal lepi meg: hogy szívesen megfizeti, ha közbenjár egy kis segítségért az égi hatal­maknál. Ugyanis boldogult ura lelke szokta há­borgatni majd minden éjjel, s már nem bírta a kemény szekatúrát... Tehetetlen volt Itt minden égi hatalom az esperes úrral együtt, mert maga a múlt volt a hazajáró lélek: a hetven esztendős anyóka né- ' hány napra a különös kívánság után felakasz­totta magát. •Döbbenet nyilai az ember szivébe. Egyszerre slmi és nevetni volna kedve: Íme, hazajáró lélek az atomkorszakban. Rakéta kereng a Föld, s a Hold körül. A kistárkányi jóravaló szegényember szilva­fáját jövedelmező mammutgazdaság váltotta fel! És mégis ... Nyloc és félmillió a szövetkezét vagyona. Egyetlen esztendő gyümölcstermése 7U0.000 koronát jövedelmez: jövel hát kultúrforra­dalom ...! A kistárkányi egységes földmüvesszövetkezet vezetősége úgy okoskodott, hogy az anyagi és szellemi javakat ugyanannak a tényezőnek kell biztosítania. Ezért nyitotta meg még a múlt év áprilisában a szövetkezeti klubot. Át­vette mindenestül a művelődési otthont, fizetett kultúrfelelöst alkalmazott, s több mint 40.000 koronát fordított a kultúrélet szükségleteire. Műkedvelő színjátszással, tánccal, zenével, könyvtárral, irodalommal, rendszeres filmvetí­téssel, iskolával és politechnikai neveléssel, — egyszóval csak magasabb rendű kultúrával le­het harcolni eredményesen ama hazajárélélek ellen, s amint látjuk, még így is nagyon nehéz. Nehéz — de lehetséges és szükségszerű. Messzeföldön híres a kistárkányi jonatán-alma S e roppant erőfeszítéseknek és anyagi be­fektetésnek van-e kézzelfogható eredménye? Van: a szövetkezeti klub könyvtárénak könyvszekrényei előtt minden pénteken a fia­talok hosszú sora törlődik. A klubban heten­ként háromszor vetítenek egész estét betöltő filmet. Negyven tagú szlnjátszóegyüttes vál­lalja a szocialista drámairodalom alkotásai­nak tolmácsolását. Vonös dfenekar, táncosök, mandolínosok vonulnak fel vidámságukkal, örömteljes bizakodásukkal a hazajáró lélek — a múlt kisértete ellen. így halványul el a kisüsti legendája, a szegénység és a nyomor butító specialitása. Maga a kisüst Is az értéktelen lomok közt kallódik már a padlásokon vagy a szemét­dombon. Szegény kistárkányi szilvafák, mondjátok meg hát, igaz-e, hogy aki iszik, rossz ember nem lehet? — mert ha lehet, ki akkor a jó ember? ... Az, aki kultúrát teremt. —n— ember...? A esillagok A csillagok szerelmese Ögyallán 1842. január 20-án szü­letett Konkoly-Thege Miklós. Tár­sadalmi helyzete lehetővé tette vol­na, hogy dologtalan és fényüzó életet éljen. Őt azonban jobban ér­dekelték a tudományok. A pesti egyetemen Jedlik Ányos fizikai előadásalt hallgatta, majd külföldi tanulmányútra ment. Ausztria, Németország, Francia­ország és Anglia leghíresebb egye­temeit látogatta, s 1862-ben meg­szerezte a doktorátust. Külföldön támadt fel érdeklődése a csillagá­szat iránt. Vagyona független éle­tet biztosított számára. Így vásá­rolhatott magának 1871-ben egy kisebb távcsövet, amelyet ógyallai kastélyának erkélyén állított fel. Itt eleinte kedvtelésből, később tu­dományos céllal vizsgálta az égites­teket. Műszerkészletét évről-évre gyarapította. Különösen az asztro­fizika érdekelte, ezért különféle szerelmese fényképezöberendezéseket és szín­képelemző műszereket szerzett be. Az új műszereket már külön ku­polában állította fel, s mikor né­hány év múlva megépítette legna­gyobb (25 cm-es objektív-átmérő­jű) távcsövét, az ógyallai csillag­vizsgáló e kornak egyik legjelen­tősebb intézetévé vált Európában. Később rendszeres kutatómunka folyt az ógyallai obszervatóriumban. Az intézet munkaprogramja fő­ként spektroszkópiai észlelésekből állt. Több mint két tucat színkép­elemző készülékével a Konkoly­féle csillagvizsgáló Európa egyik legjobban felszerelt intézete volt. A csillagok és üstökösök színké­pén kívül a bolygók felszínének fényképezésével és a Nap rendsze­res észlelésével is foglalkozott. Egyike volt az elsőknek, akik rendszeresen végeztek hullócsillag­szinképészl élést. De Ögyallán a csillagok fényképezésével ls fog­lalkoztak. Konkoly-Thege Miklós elvitat­hatatlan érdemei felsorolásakor nem mehetünk el sző nélkül Kon­koly hibái mellett. Rapszodikus, önkényeskedő természete nem tűr­te az ellenvéleményt. Ez volt az oka annak, hogy legtehetségesebb tanítványai. Harkányi és Köves­ligethy, kénytelenek voltak elhagy­ni Ögyallát. Mai szemmel nézve persze Kon­koly legtöbb észlelése már elavult. Legnagyobb eredményeit az üstö­kösök színképvlzsgálatáva! érte el. 1874—1914 között 37 üstököst ta­nulmányozott, s ezek köziil hu­szonötnek a színképét is észlelte. E megfigyelésekből egy átlagos „normal spektrumot" állított össze. A normal spektrumot azután ösz­szehasonlította ritkított gázokban történő elektromos kisülésekkel, így kísérelve meg az üstökösökön uralkodó fizikai viszonyok megál­lapítását. Sikerült igazolnia azt a feltevést, hogy az üstökösökben szénfaldrogén gázok vannak. Kon­koly Ustökösészleléseit Bregylhin orosz csillagász, az Ustökösfizika megteremtője ls nagymértékben felhasználta. Manapság az ógyallai csillagvizs­gáló elvesztette jelentőségét és mint meteorológiai megflgyeloállo­más működik tovább. A Hót terjesztése A Csemadok kerületi vezetősége nagy igye­kezettel fogott hozzá a Hét terjesztésének meg­szervezéséhez. Munkájuk eredményeiről szá­mok beszélnek. A Hétnek ma kerületünkben 5000 olvasója van. A lap terjesztőit mindenütt szívesen fo­gadták, de a legszebb eredményeket, a komá­romi, érsekújvári, párkányi, zselizi és a lévai járásokban sikerült elérni. A zselizi járásban. a nyitrai kerületben Csatán, hatvanöt új előfizetőt szerzett a helyi­csoport vezetősége, elnöke. Sági István kez­deményezésére. A lévai járásban, Lökön, negy­venkét új előfizetőt nyertek meg lelkes mun­kájukkal a vezetőségi tagok karöltve a tánc­csoport tagjaival. Reméljük, hogy a Hét olvasóinak tábora az elkövetkező terjesztési napok alkalmával még nagyobb lesz. KREMENÁK ETEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom