A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 4. szám

Hazánk változó térképe felett Még csak másfél évtizede, hogy hazánk a szabad élet útjára lépett és e röpke évek alatt szinte a felismerhetetlenségig megváltozott térképe. Ugyan ki vállalkozna rá, hogy megszámlálja e tizenöt év alatt felépített utakat, vasutakat, vízierőműveket, csatornákat, mesterséges tavakat, feltárt bányákat, városokká nőtt falucskákat stb. Az épülő szocializmus szinte napról-napra gazdagította hazánkat. A rohamos fejlődésben, a harmadik ötéves terv küszöbén országunk kinőtte a térképeken rögzített hagyományos kereteket ls. A mi életünk pedig nem túr gátló hagyományokat, mérföldes léptekkel haladó népünk lerázza magiról a rövidlátó szokásokat, a régi helyett új, Jobb feltételeket teremt a szocialista építés betetőzéséhez. Így vált szükségessé hazánk területi átszervezése, amely az egy gazdasági egységet képező járásokat nagyobb kerületekbe egyesíti. Köztársaságunk így tíz kerületre és száznyolc járásra (Prágán kívül) oszlik majd. Szlovákiának három kerülete lesz, 33 járással. A területi átszervezés nem valamilyen ötlet alapján született, hanem gyors továbbhaladásunkból fakadó szükségszerűség, amelyet a párt sok-sok gyűlésen vitatott meg dolgozó népünkkel. Egész társadalmunk megértette az átszervezés előnyét, fontosságát, amelyet tömören igy foglalhatunk össze: 1. A termelőerők fejlesztése megköveteli, hogy egyes természetes gazdasági egységeket ne válasszanak ketté kerületi határok és közelebb kell vinnünk az irányítást a termeléshez. 2. Tovább kell folytatni a szocialista demokrácia elmélyítését a dologzó tömegeknek az állam Irányításába való fozozottabb bevonásával. Ez pedig a nemzeti bizottságokon kérészül történik, amelyeknek hatásköre jelentősen kiszélesedik. Különösen a járási nemzeti bizottságokra vár nagy feladat, mert gondjukra bízzák a járási fontosságú vállalatokat ls. Az elvi jelentőségű központi irányítás mellett, a legszélesebbkörű népi kezdeményezésre támaszkodva, rájuk hárul a járás problémáinak megoldása. Nagy feladatok várnak a nemzeti bizottságok különféle albizottságaira, amelyek elősegítik a járásokban és kerületekben a kollektív vezetés fokozottabb érvényesítését. Természetesen a területi átszervezést végrehajtja valamennyi tömegszervezet, igy a Csemadok, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, stb. E feladatok megoldásán mir dolgoznak az illetékes szervek. Különösen megszívlelendő a CSKP Központi bizottsága határozatának az a része, amely az egységes földműves szövetkezetek és községek egyesítésének problémáját tárgyalja. A határozat hangsúlyozza, hogy minden Ilyenirányú lépést alaposan fontolóra kell venni és csakis abban az esetben lehet megvalósítani, ha az egyesítés a mezőgazdasági termelés fokozását és a gazdasági, kulturális fejlődést szolgálja. Minden elhamarkodott, meggondolatlan lépés többet árt, mint használ. A régi elavult területi rendszert meg kellett változtatni. A változtatás azonban még nem minden. Egész népünkön múlik, hogy az adott új keretet milyen tartalommal tölti meg, hogyan hasznosítja az átszervezés nyújtotta lehetőségeket. Képzett, tapasztalt káderek kerülnek falvalnkba, szövetkezeteinkbe. A változó térkép tehát az új élet építésében elért sikereinket hirdeti a világnak. Mérföldkő ez hazánk életében, lezárója egy korszaknak és egyengetője harmadik ötéves tervünk útjának, amelyet a CSKP július ötödikére összehívott értekezlete tárgyal meg, s hagy Jóvá. A következő ötéves terv minden bizonnyal sikerrel zárja le népünk történelmének egy hősi korszakát, a szocializmus felépítését és utat nyit, alapot teremt az emberiség legnagyszerűbb társadalmi rendszere, a kommunizmus felé. E nagyszerű kor új alkotmányt Is követel, amelyet ugyancsak a júniusban öszszeülő pártértekezlet vitat meg. A jelenlegi május 9-i alkotmány a májusi forradalommal és a februári győzelemmel megteremtett népidemokratikus rendszer vívmányait rögzfti. Cj alkotmányunk már egy fejlett szocialista társadalmi .rendszer alkotmánya lesz, amely visszatükrözi elért eredményeinket és a jövőbe mutat. Elnézi az ember a térképet, magával ragadja a képzelet: új gyárak, új utak, korszerű falvak rajzolódnak ki lelki szemeink előtt, egy békeszerető, szorgalmas nép igyekezetének gyümölcsei ezek és a mérnöki pontossággal megvont erősebb és gyengébb vonalak között hazáját szerető dolgos népünk boldog jövője ragyog. Köztársaságunk új kerületi és járási beosztása Néhány érdekes adat A területi átszervezés után Szlovákiában, Bratislaván kivül a legnépesebb járás a trnavai lesz (184,699 lakossal). Utána következik Kassa (kb. 1700 lakossal kevesebb). A legkevesebb a rozsnyói járás lakossága. (75 467). Szlovákiában a legtöbb község a presovi járáshoz fog tartozni, számszerint 199. A bardejovi járáshoz eggyel kevesebb. Tizenkét • járáshoz száznál kevesebb község tartozik. igy: Komáromhoz, 40, Galántához 62, stb. A szlovákiai városok lakosság szerinti sorrendje a következő: 1. Bratislava — 266 700, 2. Kassa — 62 862, 3. Freäov — 34 051, 4. Trnava — 33 967, 5. 2ilina — 33 169, 6. Nyitra — 31 322, 7. Martin — 25 526, 8. Komárom — 25 345, 9. Treníin — 24 698, 10. Érsekújvár — 24187, 11. Bánská Bystrica — 21135. A' legkisebb járási székhely Édiar nad Hronom, amelynek ma alig 1500 a lakossága, de a harmadik "Stéves tervben ez a szám il ezerre emelkedik. Szlovákiában a legnagyobb kiterjedésű járások a következők: Poprád 2152 négyzetkilométer (a Tátrával együtt), Homonna, Losonc, Liptovsky Mikuláá, stb. A legkisebbek: Galánta 990 négyzetkilóméter, Cadca 90/ négyzetkilóméter.