A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-26 / 26. szám

Dózsa fíyörjSy alakja a A szlovák irodalomban az 1860-as évek jelentik az átértékelés időszakát. Ez az a kor, amikor a szlovák irodalom irány­adói felismerik, hogy a Habsburg-ház 1848-ban mennyire félrevezette a nem­zetiségeket. A szlovák írók, költők, drá­maírók keresik a megegyezés útját. Mind gyakrabban fordulnak a dunavölgyi né­pek közös múltja felé, visszatekintve a középkorba s az újkor hajnalára. A szlovák irodalomban Jónás Záborsky, V. Paulinyi-Tóth, Sasinek s Július Botto képviselik ezt az irányzatot. Céljuk: a közös múlt felelevenítésével megterem­teni az együttműködést a XIX. század közepén. Ezért íorduitak vissza egyéb történelmi témák mellett az 1514-es pa­rasztháborúhoz. Drámában és irodalmi tanulmányokban élesztették fel a pa­rasztháború espményeit, kiéleződött osz­tályhareát, hogy műveikkel hassanak a népmozgalomra, kortársaikra. A Dózsa-felkelést a hatvanas évek má­sodik felében J. Záborsky dolgozta fel. Realista író volt, s erősen szembehelyez­kedett a stúri romantikával. Több tör­ténelmi drámát írt. Ezek közül a Dimi­trij veresége és a Godunov bukása, az orosz történelemből merítette tematiká­ját, Györgye Cserni pedig a szerbek sza­badságharcáról szól. Egyéb drámái: Mor­vaország utolsó napjai és a Rozgonyi csata. Utóbbi az Anjouk hatalomrajutá­sával és az Amadék bukásával foglalko­zik. A magyar történelemből Dózsa felke­lését is feldolgozta egyik drámájában. J. Záborsky drámáit először Jozef Vik­torín adta ki 1865-ben „J. Záborsky drá­mai költeményei" címmel. A Dózsa-drá­ma „Színművek" címmel jelent meg Szka­licán 1870-ben a Sokol folyóirat mellék­letében. A darab az 1514-es alföldi parasztfel­kelésre támaszkodik. Dózsa a jobbágyok soraiból került az élre. Záborsky azt a korszakot dolgozta fel a feudalizmus történetéből, amikor a jobbágyság osz­tályharca tetőpontját éri el. A felkelés azonban mégse győzhetett. Azért a jövő a népé, szenvedéseit nem lehet palástolni, s egyszer majd győz az igazság. Érez­hető, hogy Záborsky nem azért válasz­totta drámája témájául e forradalmat, hogy a vezérek hibáit ostorozza, hanem azért, hogy a háttérben bemutassa a né­pet. Ez a történelmi dráma központi gondolata — s ez a legfontosabb. Zá­borsky kiemeli a nép erejét, amely a fej­lett polgársággal szövetkezve megtörhet­né a hűbérurak hatalmát. A műben a sze­génypapság is fellép a nép mellett. A Dózsa-dráma olyan mű, amelyből hiány­zik a jellemek mélyebb ábrázolása, a belső harcok után oldódik meg benne az ellentmondás. szlovák irodalomban A keresztesek vezére, Simon Tár el­árulja Dózsát, s ez hozzájárul á parasz­tok bukásához. A dráma művészi hiá­nyosságai mellett (hiányosságai a cse­lekmény hibás történeti sorrendjében nyilvánulnak meg) a tárgya és a tárgy irányzatos feldolgozása a legjobb bizonyí­ték J. Záborsky politikai és irodaimi álláspontjára. Igazolja, hogy Záborsky olyan korszak után érdeklődött, ahol a népelnyomók elleni harcot mutathatta be. Történelmi képekkel akarta a népet politikai tevékenységre buzdítani — s maga a Dózsa-drámá is ilyen eleven kép Záborsky korából. A darab négy jelenetből áll. Az első jelenetben a király Dózsát egy Temesvár környéki faluval ajandékozta meg. A Te­mesvár alatt sátorban mulató Dózsa ivás közben fedi fel Bakócz árulását s Csáky püspök sorsára szeretné juttatni az érseket. A második jelenetben a máramarosi ne­messég csatlakozását eleveníti fel az író: Szapolyai, a köznemesség vezére, meg­kéri Anna királyleány kezét, de Ulászló király Szapolyai közeledését elutasítja. Megjelenik a fő- és a középnemesség ellentéte. Báthory megvádolja Bakóczot, hogy ő okozta a parasztháború kitörését, de nem segít leverésében. A harmadik jelenetben kiemeli, hogy a nemesség nem vesz részt a törökel­lenes harcokban. A legnagyobb királyi kitüntetést a lófő székely Dózsa kapta. Báthory követek útján kéri fel Szapolyait, hogy Dózsa táborát rohanják meg együtt Temesvár alatt. A negyedik jelenetben „Az ütközet előt Dózsa harcba hívja a népet és a ke­resztesek vezéreit. Hol a legerősebb a roham, ott van a helyem, a harcban el­esni, nem hóhér kezétől... Bakócz zász­laja ott takarjon be, s velem a nép ös­szes reményeit." Dózsa a kivégzés előtt bátran vállalja a nép szabadságáért való tudados harcot. J. Záborsky az elbukott nép szabadságharca után Dózsa szájába adta az 1848-as forradalom jelszavait. Jónás Záborsky drámái nem kerültek színpadra életében. Halála után először a „Nájdúch" című került színre Bratisla­vában 1935-ben. 1950-ben a Rozgonyi üt­közetet mutatták be. Történelmi drámái visszatükrözik a társadalmat mozgató erőket. Hitt a fejlődésben, a feudális rend megsemmisülésében. Történelmi drámáival és értekezéseivel megtisztította a szlovák történelmet a feudális történetírók téves állításaitól. Fő munkája a történettudomány terén: „A Magyar királyság története Zsigmon­dig." A Matica Slovenská és a cseh ki­adóvállalatok elutasították kiadását for­radalmi hangja miatt. HAMAR KÁLMÁN Jelentős évfordulók 1960 júliusában Július 3: Nemzetkö'zi szövetkezeti nap 1845. július 4.: szül. Szinyei-Merse Pál festő (115 éve) 1415. július 6.: Husz János máglyahalála (545 éve) 1860. július 7.: szül. Gustav -Mahler, osztrák zeneszerző (100 éve) 1850. július 9.: szül. I. M. Vazov, bolgár író és költő (110 éve) 1890. július 15.: megh. Gottfried Keller, svájci író (70 éve) 1920. július 16.: megh. Benczúr Gyula festő (40 éve) 1945. július 17.: a potsdami értekezlet megnyitása (15 éve) 1755. július 20.: szül. Martinovics Ignác, a forradalmi eszmék vértanúja (205 éve) 1955. július 20.: megh. Iszaak Dunajevszkij szovjet zeneszerző (5 éve) 1835. július 27.: szül. Giosué Carducci olasz költő (125 éve) 1890. július 29.: megh. V. Van Gogh holland festő (70 éve) 1900. jülius 29.: szül. Vojtéch Tittelbach cseh festő (60 éve) VERES JÁNOS: Nyugodj bele Nyugodj bele, ez mindig így lesz, percenként űzik egymást bennem a fény virágok s bánat-bokrok — hallgasd a szívem megbékélve, mint hó- s fagy villám-cikázásban bolondul zengő memnon- szobrot. A semmi véglény bölcsebb tőlem, mert abban rend van, okos csend van. Szeress, ha nem félsz káoszomtól, s reméled, hogy a scdak-tenger gyémánttá ég majd lángjaimban. Emlék Öt éve, hogy errefelé jártam, rég elporladt kurucok nyomában, Berci várta a ritka vendéget, keresztútnál szánkóra tessékelt. Poros havon siklott tova szánunk, csengős csikók robogtak utánunk, kockás pokróc melengette térdünk, csillag szeplős magasságba néztünk. Fényesebb volt szívünk a csillagtól, vendéglátónk hátraszólt a bakról: érdemes volt eljönnöm hazulról, leánymosoly vár és savanyú bor. Siklott a szán a zenélő estben, a kis falu ablakait lestem, kebelén az estéli sötétnek ragyogtak, mint győzelmi jelvények. Dallá csendült játszi kedvünk aztán, átdobogtunk a vén fahidacskán, a csikók már mellettünk robogtak, játékba és táncolásba fogtak. Fák köszöntek s elmaradtak sorba, fújtuk a dalt nekifohászkodva, a dalos szán elröpült az úton, oly gyorsan, mint maga az ifjúkor. m A LEGFRISEBB STATISZTIKAI ADATOK szerint a világon jelenleg összesen 30 000 idő­szaki sajtótermék jelenik meg, ebből 8000 na­pilap. A napilapok kétharmada — összesen kb. 250 millió példányban — reggel jelenik meg. A fen­tiek szerint a világon kb. minden tizedik em­ber reggel még mindig újságból értesül a leg­frisebb hírekről. A többi időszaki közlemény (hetilap, folyóiratok stb.) összes példányszáma 200 millió. Európában jelenik meg a legtöbb napilap: a világ összpéldányszámának a fele. A példány­szám másik felén Bszak-Amerika a Föld többi kontinensével osztozik. (Földrészünk előkelő helyezését jórészt a Szovjetunió és a népi demokráciák óriási példányszámban megjelenő napilapjai biztosítják.) A folyóiratok 90 száza­léka Európában és Észak-Amerikában jelenik meg, s csak 10 százaléka a többi kontinens országaiban., A tőkés világban tapasztalható nagy egyenet­lenségekről tanúskodnak a napilapok példány­számai: míg például a gazdaságilag fejlett Svédországban a napilapok példányszáma 1000 lakosra számítva 462, az Egyesült Államokban pedig 573, Indiában a napilapokból mindössze 7 példány jut ezer lakosra. # KUBÁBAN filmművészeti és filmipari inté­zet létesült, amelynek feladata a nemzeti film­művészet kifejlesztése. Az első játékfilm fel­vételeit már elkezdték. Témája a forradalom története, amelyet a forgatókönyv öt epizódba sűrítve 'mutat be. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom