A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-26 / 26. szám

Menderesz is rács mögé került Most pedig Kisi van soron Amikor Eisenhower elnök elindult távol-keleti körútjára, az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága már régen Ismerte a CoAlon Associates Limited tudományos kutatóintézetnek „Az Egyesült Alllamok ázsiai politikája" cimű jelentését. A jelentés szerzői figyelmeztették az amerikai kormányt, hogy nem szabad Japánt elsősorban kommunista ellenes erőnek tekinteni, ,.mivel az ilyen negativ felfogás feüngerli a japánokat..." Rámutattak arra, hogy az amerikai katonai tervek Japánnal kapcsolatban a jelenlegi helyzetben csupán politikai nehézségeket válthatnak ki. Az országban ugyanis erős politikai irányzatok fordulnak az új amerikai-japán katonai szerződés ratifikálása ellen. A jelentés szerzői azt ls beismerték, hogy „az amerikai támaszpontok fenntartása, Okinava sziget megszállása és az amerikai csapatok jelenléte Japánban súlyos elégedetlenséget kelt a japán tömegek között és ez az elégedetlenség veszélyessé válhat." Elsenhower útiprogramját, amely a Krasznaja Zvezda hírmagyarázója szerint „a Pentagon érdekeinek megfelelően lett kidolgozva" Nyugaton és Keleten egyaránt hevesen bírálták. Az elnököt a Pentagon utazó ügynökének nevezték el, mert Eisenhower - nem véletlenül, éppen annak a négy országnak meglátogatását vette tervbe, ahol az Egyesült Államok legnagyobb ázsiai katonai támaszpontjai találhatók. Amikor Elsenhower múlt vasárnap este repülőgépre ült, Washingtonban tudták, hogy Japánban mér hetek óta tüntetnek az új amerikai-japán szerződés jóváhagyása ellen, az elnöknek már tudomása volt arról a levélről, melyben a hirosimai atombomba áldozatainak szövetsége felszólítja őt, ne utazzék Japánba, mivel látogatása nem kívánatos. Amikor Elsenhower Manilába, a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett, Hagerty úr már személyesen számolt be tokiói lég iakrobáclájárói és dicstelen távozásáról. Ekkor még mindig élt az elnökben a leghatalmasabb Imperialistáknak szupermani gógje, a tömegek akaratának semmibevevése. Megvetően jelentette kl, hogy „egy maroknyi kisebbség" tüntetése miatt nem változtatja meg elhatározását és igenis ellátogat T ó k 1 ó b a. Azután már filmszerűen peregtek az események, amelyek egyáltalában nem szűkölködtek a drámalasságban. Tókióban, valamint a többi összes japán városokban a tüntetők milliói egyre fokozták nyomásukat a japán kormányra. Bekerítették Klsl miniszterelnök székhelyét, körülvették a szenátus épületét és Klsi lemondását, az amerikai-japán szerződés megsemmisítését követelték, majd tiltakoztak Eisenhower látogatása ellen. Nem hátráltak meg a rendőrök tízezreinek rohama elől sem, nem ijedtek meg a könnyfakasztóbombáktól és Mltlko Kandu, a kis japán diáklány mártírhalált halt Tókió kövezetén, országa függetlenségéért. Mltlko Kandu vére bevérezte Elsenhower kezét ls, holtteste pedig legyőzhetetlen akadályként állott az amerikai elnök útjában. Végül is a gőgös amerikai úr kénytelen volt meghátrálni. Sajnálkozva halasztotta el japáni látogatását bizonytalan időre. Japán népe tehát megnyerte a nagy mérkőzés első fordulóját. A harc azonban tovább folyik! „Klsl mondjon le. Japán ne váljék az USA cinkosává és az amerikai katonák takarodjanak haza," ez a végcél, ezért küzd Japán népe. A japán nép győzelme azonban ugyanakkor erkölcsi pofont jelent mind Eisenhower elnöknek, mind az agresszív amerikai külpolitikának. A világtörténelemben aligha szégyenitettek meg jobban államfőt, mint az elmúlt harminc nap leforgása alatt kétszer Elsenhowert. Először a szovjet nép utasította visaza a washingtoni látogatót, most pedig a japán dolgozók. Ám a Pentagon utazó ügynökének ez a diplomáciai vesszőfutása egyben az Egyesült Államok agresszív külpolitikájának a csődjét is jelenti. Mert ma az USA tekintélye olyan mélyponton van, hogy rajta nem segíthetnek Elsenhower kommunistaellenes kirohanásai, nem a provokáló repülőgépek és az amerikai dollár meg atombomba halmaz sem! Bár az amerikai-japán szerződés vasárnap automatikusan életbelépett, a dollárimperlalizmus súlyos vereséget szenvedett Ázsiában, és minden arra vall, hogy ez a vereségsorozat folytatódni fog! Mert ahogyan az „United States Foreign Policy in Asia" jelentés szerzői keserűen beismerték, „a kommunizmus módszerei vonzóerőt gyakoroltak Ázsiában, ahol az a vélemény uralkodik, hogy a nyugati módszerek a jelenlegi körülmények között alkalmatlannak tűnnek, viszont a kommunista módszereket használhatóknak tartják!" Washingtonban „Jó keresztények" uralkodnak. Ezért talán rendjén lesz, hogy ha figyelmükbe ajánljuk a régi mondást: „A nép szava — isten szava! Es ez volt a tókióI pofon is! BARSI IMRE 3