A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-12 / 24. szám

Nincs választójoguk a négereknek az USA déli államaiban Ha a/. Egyesült Államok fekete polgára elhagyja az egyik várost, hogy máshová költözzék, nem tudja, utazhat-e anélkül, hogy valahol ne inzultálják. — A polgárjogok védelmére alakult federális bizottság már csaknem egy esztendeje nem foglalkozik a néger lakosság választójogának korlátozásával. Ezért egy önkéntes bizottság alakult a polgárjogok védelmére, amelyet 16 különböző egyesület, szakszervezeti, egyházi stb. szervezet támogat. A bizottság tíz tanút hallgatott ki a déli államokból. John MacFerren tanú, fayettei gyapottermelő, arról beszélt, milyen terrort kellett neki és több más fekete társának elszenvednie, amikor megalakították a Polgárjogokkal foglalkozó Liga helyi szervezetét. Az illetékes tisztviselőnő megtagadta, hogy felvegye öl a választói névjegyzékbe. Amikor az üggyel a bírósághoz fordult, felkeresték az FBI titkosrendörei és megfenyegették a családját. Erre kénytelen volt visszavonni keresetét a bíróságtól. E. L. .Shuttlesworth lelkész, a Polgárjogokat Védő Keresztény Szervezet alabamai csoportjának elnöke kijelentette, hogy ez mindennapos dolog az FBI részéről a déli államokban. G. IL Gray charlestoni farmer azt vallotta, hogy háromszor visszautasították, amikor meg akarta fizetni a választási illetéket és fel akarta vétetni magát a választói névjegyzékbe. „Sok fekete fél magát felvétetni a választói névjegyzékbe, mert elvesztené a munkáját, hitelét, vagy a legbrutálisabb terrornak kellene kitennie magát" — jelentette ki. Az о körzetében 19 000 néger él, de egyetlen egy sem szerepel a választói névjegyzékben. Gray tanító volt, de elbocsátották, mert részt vett a négerek választójogáért folytatott harcban. C. P. Boyd néger tanító, u Polgárjogokkal foglalkozó l.iga haowoodi csoportjának elnöke, kijelentette, hogy az ő körzetében egyetlen fekete sem szerepel a válaszlói névjegyzékben. Kitűnő eredménnyel tanult a tennessee-i és az ohiói egyetemeken, ahol később mint tanár adott elö, de tizenegy évi középiskolai tanítás után még mint népiskolai igazgatót is megfosztották tisztségétől. A néger tanárok a déli államokban megbuknak alkotmánytanbál llogy milyen gyakorlatot folytatnak a választói névjegyzék összeállításával foglalkozó fehér tisztviselők, arra jellemző a fekete Intelligencia három tagjának vallomása. J. N. Blankenship nyugalmazott professzor, saline-i lakos (Louisiana állam) elmondta, hogy az ő kerületében a hivatalok visszautasították 630 néger felvételét a választói névjegyzékbe s csak 26-ot vettek fel. () magának is háromszor kellett jelentkeznie. Itosszabbul járt dr. W. Wynn, a tuskegee-l kollégium filozófia professzora, aki a vizsgán megbukott alkotmánytanból. Hasonlóképpen járt P. S. Nero tanár is Holly Springs-ból (Mississippi állam). Az észak-karolínai L. Lassiter asszony kijelentette, hogy az alkotmánytani vizsga igen komoly dolog, ahol készakarva keresik a buktatókat. Amikor a négerek türelmüket vesztve azt kiáltották, elég, az USA uralkodó körei így válaszoltak: „Adjatok nekünk időt! Soká eltart, míg jóvátesszük apáink hibáit." Ha az elnök a néger kérdéshez szól hozzá, kijelenti, hogy ez nehéz munka, mert „meg kell változtatni az emberek szívét". I)e még sohasem emelte fel szavát a fajvédők ellen, akik elnyomják a feketéket. Nehéz meggyőzni, úgymond, a fehér lakosságot, hogy egyenrangúnak tartsák magukkal a négereket. Az USA 32,2 millió legszegényebb családjának egy ótöde néger „Száz év elég hosszú idő volt egy olyan gazdag és erős államnak, mint a miénk, ahhoz, hogy beváltsa ígéreteit s szabadságot adjon azoknak a minden jogot nélkülöző embereknek, akik valaha rabszolgák voltak. Ámde a négerek — ha már nem is rabszolgák — még a mai napig sem rendelkeznek szabadsággal; és senki sem tudja megmondani, meddig tart még ez az állapot." Ezekkel a szavakkal jellemzi l.ouis E. llurnham a „National Guardian" című amerikai lap február 15-1 számában írt cikkében a néger lakosság helyzetét. — A lap a továbbiakban felsorolja a következő tényeket: Birmingham városában nem éjszakázhat néger a „csak fehéreknek" szolgáló szállókban vagy kisebb penziókban. Memphisben néger csak csütörtökön nichct az állatkertbe, más napokon nem. Az egyik városban néger lehet pénzbeszedő, de a közrendre nem vigyázhat. A másik városban néger lehel rendőr, de csak „saját fajtájabelit" tartóztathat le; nem lehet azonban tűzoltó, még akkor sem, ha ég a ház. Más helyeken kézbesíthet leveleket, de nem osztályozhatja őket, másutt alapot áshat, de házat nem építhet. „A feketék csak akkor érhetnek el eredményeket, ha eltűnik a szakadék, amely a többi polgártól elválasztja őket, — írja az amerikai lap, majd így folytatja: — Gazdaságilag kedvező és kedvezőtlen időkben a munkanélküliség a fehérekkel összehasonlítva kétszeres a négerek között. Egy, a kormány által nemrégiben kiadott statisztikai tanulmány szerint az. USA 32 millió 20» ezer legszegényebb családja közül 6 millió 100 ezer a néger család, jóllehet a feketék csak a tizedét teszik ki az USA lakosságának, llogy ez a szakadék eltűnjön, a négereknek ugyanolyan jogi és szociális védelmet kell élvezniük, mint a többi polgárnak." Ez a négerek polgárjogaiért folyó harc lényege. Ez az amerikai paradicsom Szomorú hírnévre tett szert az USA Mississippi állama: az 1882. évtől kezdve elkövetett 537 halálos lincseléssel az USA déli államainak élén ált. Nemrég 20 álarcos fehér bandita behatolt a polarville-i fogházba, magával cipelte Mac-Parker négert, véresre verte, végigcipelte a város utcáin, majd bedobta a Gyöngy-folyóba. Képünkön: az áldozat édesanyja (balról) és nővére, Dolores a temetés után. Egyetlen bűne - hogy nem fehérnek szüle -tett