A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-05 / 23. szám

Cölöpökön épültek a hatalmas tartályok ls, amelyekből közvetlenül a tengeren szivattyúzzák át tankhajókba a naftát. és más hajók biztonságba helyezik az áttüzesedett tornyok személyzetét. ötödik nap szabdalják a tüzet a haditengerészet bárkái. Közeledik a győzelem, szaporodnak a sebesültek. Ötödik nap nem alszik Baku, ötödik nap dolgozik, emlékezik, dolgozik és jajgat. A legnehezebb válaszolni a gyerekeknek, amikor kérdezik: „Anyu, mikor jön haza apu?" Az újságírók az egész világon hozzák a hírt 1959 júliusában, ilyen címekkel: „Tűzvész a Káspi-tengeren!" „Tragédia .a Káspi-tengeren!" Az ötödik nap a hajók végre áttörnek a tűzvész gócához. Később megállapították, hogy hogy keletkezett. A 647. számú fúrótoronynál óriási erővel tört fel a kőolaj, kivetette a szondát, s a feltörő gáz magával ragadott egy csomó kőzetet. Az egyik kődarab hatalmas sebességgel nekiütődött a torony vasának, és szikrát vetett. Ez a szikra elég volt ahhoz, hogy izzó lángoszlop törjön fel nyolcvan méter magasra. Ötödnapra egy vtzalatti bomba eltajálta a torony alatti tűzfészket, kétszáz méter magasságba dobta fel, sisteregtek a lángok, s a tengerfenéknek ez az egyetlen pillanatig nyitva álló sebe olyan volt, mint a sir, melyben befejezte létét a pusztító tűzvész. Egyes helyeken még tfz napig tartotta magát. Valamennyi foglalkozás közül a káspitengeri olajmunkásoké a legnehezebb az egész Szovjetunióban. Nevetésük mögött órák, napok idegfeszültsége húzódik meg. Nótájuk mögött vihar tombol. Tizenöt napig harcoltak a tomboló elemekkel. S győztek! All Nyeftyegorszk s ontja a Szovjetunió legkiválóbb és legolcsóbb kőolaját. Nyeftyegorsz — egy város a tengeren. A börtön megszűnt E felvételek Pinszkben, Nyugat-Belorusszija nagy városában készültek. A város egyik szélén fehér épület áll, a börtön. Illetve most már nem az, mert eltűnt a drótsövény, egymás után kerülnek le az ablakokról a vasrácsok, kitárulnak a cellák ajtajai, A pinszki városi tanács és a köztársasági belügyminisztérium képviselői már aláírták a börtön megszüntetéséről felvett jegyzőkönyvet. A masszív börtönkulcsokat átadták a városi hatóságoknak. Od döntik majd el, hogy mire használják fel a megüresedett épületet. Ez a pinszki esemény egyáltalán nem szenzáció. A szovjet valóságot jellemzi. A Szovjetunióban nincs már szervezett bűnözés, eltűntek az alvilág „fejedelmei". A bűnözök „jelentéktelenné" válnak, soraik megritkulnak. A Szovjetunióban nem fordul elő, hogy politikai bűncselekményért kellene felelősségre vonni valakit. Ez a magyarázata annak, hogy a pinszki börtönre nincs többé szükség. Azt jelenti ez talán, hogy a Szovjetunióban már nem fordul elő törvénysértés? Sajnos, itt még nem tartunk. Akadnak még emberek, akik erkölcstelen és társadalomellenes cselekedeteket követnek el. De az ellenük vívott harc mindinkább a társadalom hatáskörébe tartozik, s az állam fokozatosan mind több funkcióját adja át a társadalomnak. A Szovjetunióban rió a társadalmi bíróságok, a társadalmi rendet védő önkéntes népi alakulatok száma, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy a törvénysértőket annak a közösségnek gondjaira bízzák, amelyben dolgoznak vagy tanulnak. A mindennapi életben így nyilvánul meg a szovjet rendszer demokratizmusa. 19