A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-29 / 22. szám
Vándormadár Gondolatok Bábi Tibor új verseskötetéről Vörösmarty Mihály a tizenkilencedik század nagy magyar költője azt mondja egyik szállóigévé vált versében: „gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet". Miért eme idézet éppen a Bábi Tibor kötetéről szóló ismertető elején? Mert a merészség csak távolból tűnik szépnek. Amikor korábbi századokra tekintünk vissza. Ha azonban jelenünkbe hozzuk a nagy romantikus költő rendkívül,okos szavait, akkor bizonytalanná válik a tollúnk. Példát kérnek? Mondjuk, "szerény valóságunkból, adott helyzetünkből kiindulva, ki kellene jelentenünk valakivel kapcsolatban, hogy igenis, ez az ember, ez a költő merész, éspedig azért, mert egy teljes lépéssel jár előtte énekmondó társainak. Milyen szempontból? A megérzés, a meglátás szempontjából! Más szavakkal, egyszerűbben: tudja, hogy mit kell írnia... Mások napokat beszélnek arról, — s főleg olyanok, akik az iparűzés minden fortélyával rendelkeznek, csak éppen azzal nem, hogy mit kellene tulajdonképpen írniuk —, mi a modern vers. De ha ezeknek a poétáknak az írásait elolvassuk, hát uramisten, csengenek az ürességtől. A forma modern akar lenni... ám mit ér az olyan ruha, amelyik nem takar testet? Es van olyan költőnk — szerencsére nem is egy! — aki nem csinál hűhót, hanem csendeskén dolgozik és merészen megírja, amit maga körül lát. Amikor még a sematizmus lázában élünk, megjelenik egy kötetre való verssel, amely erőltetettség nélkül mesél gazdája személyes élményeiről, a háború borzalmairól és a felszabadulásról. . . Amikor még a többiek csak egymásközt suttognak arról, hogy helyzetünkről kellene beszélni, ő második kötettel jelentkezik, amelyben egy teljes ciklus foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel s a szocialista haza fogalmával. Nem döngeti a mellét, hogy magyar s hogy hazafi. De tessék elolvasni a verseit, hogy melyik költő irt eddig szebben Prágáról, a felszabadult ország eme nagy lüktető szívéről, melyik költő írtai le nála meggyőzőbben, hogy édes egy hazám e föld ? ... Amikor még csak kívántuk és sürgettük költőink verseiben a szocialistq életközelséget, megint Bábi látott elsőként a feladat megoldásához. S íme, munkájának eredménye itt fekszik az asztalunkon: Vándormadár. Acím magábanvéve is sejtet valamit. Országjárást, helyzet és életismeretet. Mert valójában mi a vándormadár élete? Ütrakél, megpihen, utódokat nevel. Igen, ezt teszik a fecskéké gólyák, darvak... a költöző madarak. Vándormadár és költő. Vajon van hasonlóság az életükben? Határozottan. A költő vágya szintén a magasság s a gyorsaság! Persze, nála a felemelkedés nem olyan értelemben célszerű, hogy ez az anyaföldtől való elszakadással járjon. A felemelkedésre azért van szükség, hogy jobban széttekintsen a vidéken s helyesen tájékozódjon, konkrétabban szólva: Bábi Tibor Vándormadara csupán azért vág neki a magasnak, hogy a lendületvételben s a gyorsaságban megérezze és helyes ars poéticát kialakítón tudatosítsa: földközelben, emberközelben a helye! Igen ám, de a föld nem játékgolyó, átmérőjének ezrekben fejezzük ki kilométerszámát s felületén rengeteg ember él és egy részük emígy, más részük amúgy képzeli el jövőjét. Tehát a költőnek azt is tudnia kell, hogy kiknek az álmával, vágyával érdemes repülni...! Bábi harmadik kötete, mint az előzőek is, minden kétséget kizárón mutatja: a költő helye a munkásosztály oldalán van. A Vándormadár hét ciklusra oszlik. A ciklusok élén egyegy jellemző vers címe: Utak vándora te, Régen írtál, nem üzentél, Vándormadár, Heremag, Farkas jár közelben. Kell a szerelem, Hogy testvérek legyünk. Már a kötet első verseiben ilyen gondolatokba kóstolgathatunk: „Egy küzdő, meggyötört nemzedék szája szám, fölszakadt seb vagyok, vagy tomboló kazán. (Megköszönöm) e föld fia vagyok, életem itt eredt, akár e csonka fák, itt vertem gyökeret" (Maradok). Vagy másutt: voltam földönfutó is — szabad ember vagyok...! Örvendj, lelkem, örvendezz, madárka az ágon, koldustarisznyám se volt, van gazdag országom ..." (Csapkodhat már engem). Aztán a kötet verseinek zömében szemünk elé rajzolódik a falu, illetve a mai falu embere. Ezekben a költeményekben meglelhető minden, ami a megváltozott embert s a megváltozott világot jelenti: a villany, a traktor, a kombájn, és amit elsősorban kellett Volna említenünk, a kor technikai eszközeivel egyre hasznosabban élő szövetkezeti paraszt. A tegnap és a ma mezsgyéjén álló emberek egyegy érdekes vonás bontakozik ki a versekben s néhány finoman odavetett jelző árulja el rendünkhöz való viszonyukat. Szó van itt lényegében a mai falu mindenféle emberéről, a belépésen töprengő gazdáról, az új élet muzsikájára fülelő Vén Kovács Dömötörről, a fiát epekedve hazaváró anyókáról, a felelőtlen iszákos traktorosról, a bürokrácia útvesztőjére tévedt szövetkezeti elnökről és a tegnapi cseléd Seres Ádámról, aki még akkor is régi gazdájához jár szégyenszemre észért, amikor az új élet már régen falu bírájának kiáltotta ki. Persze, a szemünk láttára átalakuló falusi virág kiváltja a maga ellentmondásos érzéseit. Nézzünk csak közelebbről egy ilyen verset, a legjellemzőbbet, a Mérnök lett belőle címűt. A fiú elment hazulról s a két öreg magára maradt. Nos, hát az ő lelkiállapotukat festi nagyszerűen a Mérnök lett belőle című költemény: „Örülni kellene, csak a szív ne fájna: elment e fiú is messzi, messzi tájra. Ám büszkeség dagad apóka szívében, csak kihúzza magát a nagy öblös székben, s vidáman tekint rá a szemben ülőre: — Bizony, hogy mérnököt faragtunk belőle! — Betelt már az élet — betelt az álom, csak a mezőn nem lesz, ki helyébe álljon." Bábi Tibor új kötete a rejtett, alig-alig észrevehető, de szükségszerű ellentmondások kifejezésével gazdagítja költészetünket. De menjünk tovább és írjunk le egy másik versének a címét: Inkább igazítom. A betegágyán fekvő paraszt nyugtalan, kéri lányától a csizmáját. „Nem nyugodhatok, éhen hagytad a tehenet, rossz lány, csak varrogatsz, miért nem eteted...? És a felelet: „Nem etetem apám, van aki jóltartsa, közös almon hever, jó korpa abrakja!" Miről van itt szó? Egyszerűen arról, hogy a paraszt véréből azzal még nem csapódik ki a munka régebben megszokott ritmusa, hogy belép. Ha eljön az ideje, etetni akar, mert évtizedeken keresztül így csinálta. Senki ne értsen félre. Nem a régi világot siratják ezek a balladaszerű versek. Határozottan a máért, a mának íródtak. Csakhogy Bábi nem felületes szemlélője az új arcukat formáló embereknek, hanem lelkük legrejtettebb zugába látója. A lélek megannyi apró jelét képes felfogni, kifejezni. Innen ered ezeknek a verseknek mélységes realitása. A párt, a munkásosztály nevében lép fel és dicsér, marasztal, gúnyol. Természetesen, a • környezetüket szépítő emberek jövője érdekében! Hogy ez az állításunk teljesen megfelel a valóságnak, bizonyítja Farkas jár a közelben című verse. A szövetkezet juhászát bizonyos Csüke Márton szélnek akarja ereszteni, nyájastul. Milyen következtetést von le ebből a juhász? „Akinek nem gondja, hogy a nyáj mint telel, annak nem csak a nyáj — szövetkezet se kell. S az utolsó versszak utolsó sora már az ellenséges hangra mozgósít: Farkas jár közelben, védjük meg a nyájat...! AT agától értetődően, Bábi Tibor új kötete nem csak a faluról s ezen belül a szövetkezeti parasztról szól. ír a háború ellen és hitet tesz a békés építőmunka mellett is. Nem beszélve arról, hogy könyvében új színt kapnak a lírai hangvételű versek, amint azt az Utak vándora te és Kell a szerelem ciklusok mutatják. Külön kell említenünk az utolsó ciklus költeményeit s ezek közt első helyen A szél dicsérete és a Hogy testvérek legyünk címűt. Mit juttatnak ezek eszünkbe? Tekintsünk csak vissza az eddig megjelent Bábi-kötetekre. Az elsőben néhány vers a következő könyv témakörére, a nemzetiségi kérdésre utal. A másodikban a balladák a most megjelent Vándormadár előfutárai, amelyben a fő helyet a parasztkérdés, a kollektivizálás foglalja el. A harmadikban pedig már egy további kötet néhány költeménye szerepel, amelyben majd a nemzetköziség gondolata köré csoportosulnak a versek... Tlyenkor jut eszembe, •A amikor ismertetőm végére érek, hogy a Vándormadár verseiről, mint olyanokról, semmit nem szóltam. Egyesek szemében ugyanis szálka a balladás hangvétel. Nos, meg kell mondanom, hogy az én szememben nem az. Nagyon alkalmas forma az átalakulóban levő paraszti világ ábrázolására. Meg aztán én nem is szoktam firtatni, hogy milyen eszközökkel hasznos a költőnek dolgozni. Elég annyit tudnom, hogy Bábi legújabb versei határozottan maiak, frissek, kedvesek, hatásosak. Nincs bennük az erőltetettség -nek nyoma sem. Hogy egyszerűek és könnyen érthetők? Sajnos, az egyszerűséget nem lehet felróni. Költő esetében az egyszerűséget mindig érdemként szokták emlegetni. Különösen abban az esetben, ha verseiből kora levegője árad!... Bábi Tibor új kötete előremutató, költészetünk skáláját gazdagító könyv! MÄCS JÖZSEF 14