A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

Aki szelet vet, vihart arat Amikor vasárnap Ny. Sz. Hruscsov a négyhatalmi csúcsértekezlet előzetes meg­beszélésén kijelentette, hogy csupán abban az esetben hajlandó részt venni a csúcs­értekezleten, ha Eisenhower elnök sajná­latát fejezi ki az UK-2 amerikai kémrepü­lőgép berepülése miatt, valamint Ígéretet tesz, hogy a bűnösök méltó büntetést nyer­nek és egyben szavatolja, hogy többet amerikai gép nem repUI be a Szovjetunió területére, akkor a világ minden békesze­rető és logikusan gondolkodó embere azt várta, hogy az USA elnöke a kívántakat a béke érdekében megteszi. Sajnos, Eisenhower megátalkodottságá­ban nemcsak hogy nem volt hajlandó Hrus­csov felszólításának eleget tenni, hanem az amerikai provokációkat még azzal is növelte, hogy Párizsból táviratilag kérte a kongresszustól, hogy az atomrobbantá­sokra előirányzott költségvetést további harminc és néhány millió dollárral emeljék. Ugyanakkor Gates amerikai hadügyminisz­ter provokatív hadi készenlétbe helyezte az amerikai stratégiai légierőket. Több mint huszonnégy órát várt Nyiklta Szergejevics Hruscsov, hogy az USA el­nöke a feszültség csökkentésének érdeké­ben megteszi a kívánt lépéseket és ezalatt a huszonnégy óra alatt jónéhányszor hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió mindenáron a béke fenntartására igyekszik és hogy abban az estben, ha a Szovjetunióval mint egyenrangú partnerrel fognak tárgyalni a nyugati nagyhatalmak, bármikor hajlandó egy csúcsértekezleten résztvenni. Az amerikai álláspont tarthatatlanságát nemcsak a szocialista tábor közvéleménye és a semleges államok sajtója helyteleníti, hanem az amerikai újságírás olyan kiváló­sága is elítéli,' mint Walter Lippmann. A neves amerikai kommentátor a New York Herald Tribune hasábjain nagy fel­háborodással irta, hogy Eisenhower becsap­ta azt az ajtót, amelyet Hruscsov klnyi-Ny. Sz. Hruscsov az UK-2 leloveset kuveto sajtókonferencián tott. Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy az UK-2 üggyel kapcsolatban Hruscsov igen kímélte Eisenhower személyét, ami­kor kijelentette, hogy az egész eset bizto­san Eisenhower tudta nélkül történt. Am az USA elnöke vállalta az egész ügyért a felelősséget, sőt kijelentette, hogy az Ilyen berepülések az USA védelmének szempont­jából továbbra is szükségesek. Aki szelet vet, vihart arat. Az elnök közvetlen munkatársai Dillon, Herter, Nixon a közelmúltban elhangzott beszédeikben csak megerősítették az USA agresszív külpolitikájának eddigi irányvo­nalát, maga az elnök bejelentette, hogy a földalatti atomrobbantásokat tovább fog­ják folytatni, a Szovjetuniót körülvevő ha­ditámaszpontokat pedig megerősítették. Az amerikaiak éppen a párizsi értekezlet előtt akarták bebizonyítani a világnak, hogy a Szovjetunió egy esetleges háború esetén igenis sebezhető és hogy az Egye­sült Államok nehéz bombavető rajai sér­tetlenül jutnak el a szovjet föld bármely részébe. Nyilvánvaló, hogy Washingtonban az egész világ előtt ezúttal is a permanens békebontó szerepében mutatkozott be és igazolta azokat, akik nem hittek az ame­rikai politikusok álszenteskedő békenyi­latkozataiban. A párizsi csúcsértekezlet zátonyrafutásáért teljes mértékben az ame­rikai kormány a felelős és senki se cso­dálkozzék azon, hogy mindazok a békeron­tók, akik a hidegháború szelét vetették el, a világ felháborodásának és elítélésének a viharát fogják majd learatni, -si­szovjpt légvédelmi alakulat hősei, akik az amerikai kalózrepiilőgépet leterítették Jlfi Cermák Karel Novy Peter KarvaS Václav Trojati A. Trizuljak hattagú művészcsoportja: Ti­bor Bártfay, Ján KuUch, Rudolf Priblí, Ladislav Snopek. Ján SvetUk és Aléxsndcr Trizuljak Vladimir Sommer Mlloslav Klinger V« \ .. A lejött repülőgép romjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom